Oldalak

2009. május 31., vasárnap

Gombás töltöttpaprika - vegáknak is


A gombás töltöttpaprika receptjét még a múlt rendszerben fejlesztettem ki, akkoriban, amikor jegyre adtak havonta személyenként félkiló húst. Képzelhetitek, abban az időben nagyon meg kellett gondolnia egy gazdasszonynak, hogy abból a félkilónyi húsból, mit készít. Töltöttpaprikára szinte soha nem jutott belőle, azonban nyaranta az erdőn mindig termett annyi gomba, hogy bőségesen jutott belőle, ha szükség úgy hozta eltett változatban akár télire is. Na, abban az időszakban találtam ki, hogy a húst nyugodtan be lehet helyettesíteni a töltelékekben gombával is, azonban figyelni kell a főzésnél, mert könnyebben kifő a paprikából, mint a húsos töltelék. Ezért ezt a receptet is inkább haladó fakanálbajnokoknak ajánlom, de ígérem, a következő receptemmel a kezdőknek kedvezek. Már nem egyébért csak, hogy tegyünk igazságot. Még annyit elöljáróban, hogy a rendszerváltás után mindig nagy sikert arattam vele, főleg vegetáriánus barátaim körében. Most pedig következzen a gombás töltöttpaprika, képekkel illusztrálva, ahogyan én készítem.

Gombás töltöttpaprika
Hozzávalók: 4-6 db. paprika - ebben az esetben paradicsomlében eltett paprika -,





30-40 dkg.-nyi gomba (lehet bármilyen), 1 nagy fej hagyma, fél csészényi rizs, 1 tojás, só, bors, paprika, olaj, paradicsomlé, zeller zöldje.


Ha friss paprikából készítjük, a paprikát megmossuk, eltávolítjuk a magházát – ha eltett paprikából akkor, lecsurgatjuk a levétől.








Az apró kockára vágott hagymát az olajon megdinszteljük, megszórjuk paprikával, hozzáadjuk a feldarabolt gombát, majd zsírjára pörköljük.








Miután teljesen kihűlt a gomba, ledaráljuk,










hozzáadjuk a kevés olajon üvegesre párolt rizset, a tojást, sót, borsot,









- ha hígnak találjuk a töltelék masszát, adjunk hozzá egy kis zsemlemorzsát, vagy kukoricalisztet –, majd megtöltjük a paprikákat. A megtöltött paprikák végét mártsuk lisztbe, mert ez csökkenti annak az esélyét, hogy kifőjön a töltelék.




Fővő vízben lassan főzzük, hogy ne főjön ki a töltelék, majd amikor látjuk, hogy a rizs megfőtt, hozzáadjuk a paradicsomlevet és a zeller zöldjét, illetve utánasózzuk, ha szükséges.


Jó étvágyat és jó fakanálforgatást!

2009. május 28., csütörtök

Ananászos csirkemell-ragú wokban

Az egész azzal kezdődött, hogy addig "nyavalyogtam" a fiamnak, míg az angyal hozott Bukarestből nekem is egy wok-ot. Erre azért volt szükség, hogy végre tudjak készíteni amolyan igazi ananászos csirkemell-ragút, amilyet Törökországban ettem. Nem mintha a serpenyőben készítettek nem lettek volna eléggé jók, de hát a wok, az mégiscsak wok és még sok mindent lehet készíteni benne. Aztán valamelyik nap igencsak hirtelen kellett ebédet főzni és kitaláltam, legyen a második ananászos csirkemell-ragú.



Hozzávaló akadt a ház körül, csupán el kellett készíteni, ami hozzávetőleg 20-30 percbe telt. Ám nézzük, mi is kell az ananászos csirkemell-ragúhoz!

Hozzávalók: 1 db. kb félkilós kicsontozott, lebőrözött csirkemell, 1 nagyfej fehér (vörös) hagyma, vagy 2 kisebb, 2 db. zöld paprika, 2 db. piros csövespaprika (kápia), 1 doboz ananászkonzerv, só, őrölt fehérbors, olaj.

Az elkészítése roppant egyszerű, azonban mivel a wokban főzés némi jártasságot és gyorsasságot igényel, kezdő fakanálbajnokoknak nem ajánlom. Tehát a csirkemellet megmossuk és jó nagy kockára vágjuk, szűrőbe téve alaposan lecsöpögtetjük a vizét, majd a wokban hevített olajban addig pároljuk, míg teljesen kifehéredik. Kb. így:



Hozzáadjuk a szintén nagykockára vágott hagymát, majd a hasonlóan felkockázott paprikát és addig dinszteljük együtt míg a zöldségek széle kissé megpörkölődik, de a közepe roppanós marad. Előbb a hagymát






aztán a paprikát





Sózzuk, borsozzuk, majd hozzáadjuk a leszűrt ananász kompótot, néhány percig még együtt pároljuk – adhatunk hozzá egy kis ananászlevet is – aztán frissen tálaljuk.



Az ananászos csirkemellragút én saláta és köret nélkül, magára fogyasztom, de aki éppen nincs fogyásban, illetve kifejezetten hízni akar, párolt rizzsel vagy rizibizivel fogyassza.

Sikeres fakanálforgatást, jó étvágyat!

2009. május 24., vasárnap

Süssetek epertortát


Tudtátok, hogy a tavasz első gyümölcse, az eper nem csak ízletes, frissítő gyümölcs, de fogyaszt és szépít is. Csökkenti a máj zsírlerakódásait, a szívbetegségek, kötőszöveti gyulladások, az agyér-elmeszesedés és a rák kialakulásának esélyeit. Bőséges C- és E-vitamin tartalma miatt kiváló vértisztító, intenzív sóoldó hatása következtében gyorsítja a tisztító folyamatokat. Fogyasztása idényben elsősorban nyersen ajánlott, de jól bírja a mélyhűtést, zamatos ízű befőttek, szörpök készíthetők belőle, illetve mesés torták, sütemények, sőt leves is. A hét végén hirtelen felindulásból sütöttem egy epertortát - mert kellett illusztrációnak a Krónikába - süssetek ti is! Közprédára ez epertortám recveptje:

Gyors eperszelet

Hozzávalók: 4 tojásból készített piskóta, vagy a kereskedelemben kapható tortalap, 3-4 dl tejszín, 1 tasak tejszínhab-erősítő por, cukor, ízlés szerint, félkilónyi eper, citromos tea.

Elkészítése: A piskótát, vagy a kész tortalapot meglocsoljuk erősen citromos teával. A tejszínből, a tejszínhab-erősítő porral és ízlés szerinti mennyiségű cukorral kemény tejszínhabot verünk. Az epret megmossuk, lecsumázzuk, alaposan lecsöpögtetjük majd 10 dekányit félretéve a többit négybevágva lazán a tejszínhabba keverjük. Az epres tejszínhabot a piskótára halmozzuk, szép simára egyengetjük a tetejét és az oldalát, majd a megmaradt eperszemekkel kidiszítjük. Fogyasztás előtt néhány órára hűtűbe tesszük, tálaláskor hosszúkás, háromszögű szeleteket vágunk.