Dobozolok, fagyasztok, csomagolok...

Pontosabban listát írok, bevásárolok, főzök, dobozolok, fagyasztok, majd csomagolok - nagyjából erről szól a péntekem és a szombatom, mióta a lányom Csíkszeredában kollégiumban lakik. Úgy néz ki, a főzési szokásaimat teljesen át kell alakítanom, ugyanis a lányomnak előre kell főznöm egy hétre, mert a kollégiumnak, ahol lakik nincs menzája, de úgy tűnik, ha lenne sem akarna ott étkezni. Ugyanis Csíkszeredában vannak nagyon jó menzák, de neki inkább az a változat tetszik, hogy én főzzek neki, kis dobozkákban fagyasztva elviszi az ételt, ott hűtőbe teszi, aztán mikróban fölmelegíti, amikor fogyasztja. Mit mondjak: eléggé fárasztó nekem ez így, főleg pénteken és szombaton, de nagy elégtétel számomra, amikor látom az elégedett kis pofikáját, hogy "lám-lám anyuci megint mindent megfőzött, amit éppen kívántam". Persze, mindez igényel némi szervezést, mert 7-8 féle étel elkészítése két nap alatt bevásárlással együtt nem kis feladat. Ezért rendszerint azzal szoktam kezdeni a hétvégi nagyfőzést, hogy csütörtökön este kifürkészem, mit is kíván a leányzó. Általában van ötlete, elképzelése, de ha nem lenne, akkor előhozakodom az ajánlataimmal, amiből aztán ő választ. Természetesen, a kívánságlistát rögzítem, vagyis leírom, nehogy valami véletlenül kimaradjon - többek közt, ezért is értékeltem nagyon Maimoni bejegyzéseit az anyósa listáiról, mert magamra ismertem a listaírásban. Na, nem kell ki tudja mire gondolni, mert nem vezetek nagy háztartást, de amikor ennyiféle ételt kell elkészíteni viszonylag rövid idő alatt, sokat segít a lista, hogy ne vesszek el a részletekben, illetve ne vásároljak össze egy rakás fölösleges dolgot. Normális körülmányek közepette csak karácsony és húsvét, illetve vendéglátás esetén szoktam listát írni máskor nem, sőt elárulom, hogy ezt a szokást úgy 35 éves korom után vettem fel. Lehet, hogy a kor hozza? Nem tudom, tény, hogy nagyon megkönnyíti a dolgomat. Mert ha már kész a kívánságlista, akkor semmi mást nem kell tenni, mint szétnézni a kamarában és a hűtőben, mi van, mi nincs, majd újabb listát írni, hogy még miket kell vásárolni. Ha már minden bent van a házban, akkor érdemes a munkát azzal kezdeni, hogy mindent elpakolunk a helyére - úgyis mindent előszedünk, de jobb ha alapból áttekinthető a konyha - aztán az előkészítő munkálatokkal kezdjük a nagyfőzést. Vagyis a húsféléket daraboljuk, porciózzuk, pácoljuk - ha szükséges -, a zöldségeket is előkészítjük - gondolok itt olyan munkafázisokra, mint a paszuly (bab) megpucolása és beáztatása. Aztán általában a hosszabb fővési időt igénylő ételek főzésével érdemes kezdeni, mert amíg ezek csendesen főnek rengeteg egyéb munkát tudunk végezni a konyhában. Például míg megfő a paszulyleves, el lehet készíteni egy salátát, vagy elő lehet készíteni a sütéshez a fasírtot. Lényeg, hogy ha a konyhában vagyunk és egyébként is főzünk, igyekezzünk maximálisan kihasználni az ott töltött időt, vigyázzunk, ne legyenek üresjáratok. Na jó, egy kávé, meg egy-egy cigi belefér. Ha az ételek megfőttek és fagyasztani kívánjuk, minél előbb hűtsük le - ezt általában úgy szoktam megoldani, hogy a fürdőkádba hideg vizet engedek és a fazekat beleállítom. Ha már hideg, akkor lehet dobozba tölteni és tenni a fagyasztóba. S most akkor leírom, miket főztem össze a múlt hét végén a lányomnak, vagyis íme az én listám:
Tárkonyos paszulyleves,
Szilvás gombóc, Edith isteni receptje szerint két változatban: mákosan és prézlisen;
Szezámmagos csirkemell;
Narancsos-mazsolás majonézes krumpli;
Cápa, citromos pácban;
Csirkeaprólék csorba;
Zöldborsós nyúlragu;
Tonhalpástétom;
Sonkás-paprikás sajtkrém.

Természetesen, emellett még csomagoltam neki zakuszkát, barackdzsemet és tekintélyes mennyiségű gyümölcsöt.
Na, ezeket az ételeket is rendre leírom.