Ezt a bejegyzést már rég meg kellett volna írnom - Edithnek is tartozom vele -, de az az igazság, hogy ha egy nap kiesik a megszokott sorrendből, akkor borul minden és alig győzöm utolérni önmagam. Szóval, amint tudjátok a hét végén Marosvásárhelyen jártam, mert a Pallas Akadémia Könyvkiadó meghívott szerzőjeként a Bernády-házban szervezett bemutatkozójára. Ilyen komoly felkérést nem illik, nem szabad visszautasítani és természetesen elmentem, noha igazából még mindig úgy érzem, nem illet meg az ajnározás csak azért mert igyekszem becsülettel, tisztességesen végezni a munkámat. Szóval, a nyáron megjelent egy interjúkötetem a Pallas gondozásában és Gyergyószárhegyi Művészeti és Kulturális Központ jóvoltából. A könyvecske a a központhoz valamiképp kötődő különféle művészekkel folytatott beszélgetéseimet tartalmazza, azokat amelyek megjelentek a Krónika Szempont és Kultúra rovatában. Címe: Szárhegyi beszélgetések. Na most az történt, hogy számos hasznos és érdekes könyv mellett az én kötetemet is bemutatták a Nemzetközi Könyvvásár keretében szervezett bemutatkozáson. A mellékelt képen épp felolvasok az egyik interjúból, úgy tűnik sokaknak tetszett az a rész. :) Ezt onnan is tudom, hogy az esemény végén többen is odajöttek hozzám, gratuláltak és aminek igazán örülök, hogy többen is említették, rendszeresen olvassák a cikkeimet. Ez már komoly elismerés, mert igazából nem vágyom babérokra, meg nem vágyom arra, hogy könyvespolcokon porosodjanak az egyre "szaporodó" köteteim, sokkal inkább a "jó utitárs" szerepét szeretném betölteni az olvasóim életében. Mert kell-e annál nagyobb elégtétel, mint az, hogy tudom, a Krónikát olvasók, magukkal vihetik az újságot - benne a cikkeimmel - utazásaik során, és egy-egy glosszámmal talán sikerül mosolyt csalnom az autóbuszokon utazó emberek arcára. De szórakoztató és hasznos lehet egy újság a reggeli kávé mellett, vagy éppen az illemhelyen töltött idő alatt is. :) Szóval ez számomra az igazi elégtétel, a könyv mindössze hab a tortán, bár hazudnék, ha azt állítanám nem örülök annak, hogy könyv formában egyben olvasható az a sok hasznos és érdekes beszélgetés, amit az évek során folytattam mindenféle számomra érdekes emberrel. No, hát ezért mentem Vásárhelyre, s ha már odamentem, nem álltam meg, hogy be ne kukkantsak Edith konyhájába. :) És nem bántam meg, sőt! Edith ugyanis egy igazi "tündérboszorkány", mert ő nem főz, hanem varázsol a konyhában. Élvezet nézni, ahogyan rakja össze az ételeket: odateszi a fazekat, aztán kivesz a kamarából valamit, a hűtőből egy másik valamit, a fagyasztóból egy harmadikat és csiribi, csiribá, pillanatok alatt az asztalra varázsol egy isteni húsgombóc levest, egy mesés töltött gombát és csodafinom káposztasalátát. Mindezt úgy, hogy közben még kávét főz, cseveg, még figyel az angyali szőke tündérkéire. Ráadásul mindezt jókedvvel, igen serényen és szaporán. Hát ilyen bűvészmutatványra csak egy igazi "tündérboszorka" képes. El ne felejtsem, hogy felpakolt egy csomó Edithéféle finomsággal is, ami a kamara polcán várja egyelőre, hogy ismét együtt legyen a család, hiszen ezt mindenkinek meg kell kóstolni. De majd a kóstolást követően beszámolok róla mindenképp.
Sok mindenről tárgyaltunk a röpke két óra alatt, amíg nála voltam, aztán a kávéházi beszélgetésünk során. Többek közt arról, hogy jövő nyáron összehozunk egy igazi erdélyi gasztroblogger találkozót, a részleteket majd egyeztetjük levélben az összes érdekelttel. Illetve arról is beszéltünk, hogy létrehozunk egy román nyelvű gasztroblogot, amibe több, román nyelvet beszélő blogger írna heti minimum egy alkalommal. Már nem egyébért, de a román gasztrobloggerek kérik, hogy bepillanthassanak a magyar konyhába és ehhez mi erdélyi magyar gasztrobloggerek tudnánk némi segítséget nyújtani egy román nyelvű bloggal. Mindenképp erről még egyeztetni fogok a csíki lányokkal is, hiszen hó végén velük is személyesen találkozom. :)
Ezenkívül mindenkinek köszönöm, aki Kozma Ágnesre szavazott a tegnap, meg is látszott a gasztrobloggerek apportja, ugyanis már a harmadik helyen áll. Azonban a szavazás továbbra is nyitott, aki még nem szavazott, megteheti, illetve aki még egyszer szavazna, az is megteheti itt.
Nagyon teszett ahogy Edithrol irtal
VálaszTörlésS még mindig túlságosan tényszerű voltam - legalábbis szerintem. Mert olyan aranyos ez az asszonyka, hogy arra nincsenek megfelelő szavak. :)
VálaszTörlésNahát, Alíz, én ezt bizony nem érdemlem meg. Ennyi dicséretet egy helyen, azt hiszem életemben nem kaptam. Ilyen lettem volna múlt pénteken? Az tény, hogy az idő szorított és amikor megláttam, hoyg negyed egy van, az ételekből meg még semmi sem kész, csak rohangáltam a konyhában, mint a mérgezett egér, de ez inkább a fejetlenségemnek köszönhető. Hiába, azt akartam, hoyg minden friss legyen, aztán oylan friss lett, hoyg csak éppen nem égette a szánkat. még jó, hoyg mégis időben meg lehetett enni.
VálaszTörlésMindenesetre, nagyon köszönöm. :)
A könyvedhez most is gratulálok, és bár bevallom, hoyg csak hébe-hóba olvastam még bele (a másik, amit hoztál most inkább igénybe vesz:P) már most tudom, hoyg egy nagyon színvonalas könyv és hogy nagyon sokat fogok tanulni belőle.
Ezt a dedikált tiszteletpéldányt is nagyon köszönöm. :)
És a többi mindent is megbeszéljük. Igyekszem a sütőtökös receptekkel is, de egyelőre nem haladok túl jó. Cékla pedig egyelőre nem lesz. A kettőt most inkább ne keverjük, ha nem baj. :)
Büszke lehetsz arra amit csinálsz! Jó kis nap lehetett.
VálaszTörlésSedith: Megérdemled és pont. Sütőtökös receptek is jók, de legalább nyolc legyen belőle, úgy kb. karakterszámban 4500-5000 jel. :)
VálaszTörlésÁgi: valóban jó kis nap volt, jó mozgalmas. :)
Kedves Aliz!
VálaszTörlésGratulálok a könyvedhez, majd figyelem mikor látom meg a könyvesboltban !
Csodás lehetett a könyvbemutató!
Én rendszeresen olvaslak, a Krónikában is és itt is !
Üdvözlettel, Judit a "szomszédból".
Gratulálok a könyvedhez, kíváncsivá tettél, meg fogom keresni itt Szegeden :)
VálaszTörlésJudit és Timus: köszönöm az elismerést mindkettőtöknek. A könyvem forgalmazásáról annyit tudok, hogy a Pallas Akadémia könyvüzleteiben vásárolhatók meg.
VálaszTörlésÉlvezettel olvastam ezt a régi bejegyzést (is)!!! Szívesen böngészném az írásaidat én is :)
VálaszTörlésVicuska: örülök, hogy tetszenek az írásaim. Mint már többször is említettem, nem az én érdemem, ajándék, amivel igyekszem jól sáfárkodni. Az írásaimat egyébként a www.kronika.ro és újabban már a http://hnepe.wordpress.com/ oldalakon olvashatod.
VálaszTörlés