Írhattam volna akár salate de boeuf-ot is, mert tudom, hogy ezt a finom salátát - amit szinte minden háziasszony készít - állítólag a francia konyhából vettük át, de elvem: amit lehet, magyarul. Nos, kutakodva Szmuk Irén és Gergely Éva - két nagy kedvencem - szakácskönyveiben, azt láttam, hogy ők is franciasalátának nevezik ezt az igen finom és laktatós ételt. Elöljáróban még annyit elmondanék azok kedvéért, akik még ilyet nem készítettek, hogy általában olyankor szoktam készíteni, amikor húslevest főzök, hogy ne prédálódjon el az a rengeteg sok finom főtt zöldség, ami a leves leszűrése után marad. Mellesleg, az erdélyi gazdasszonyok többsége ezt így szokta csinálni, főleg azokban a családokban, ahol nem rajongnak a sóbafőttként asztalra tálalt zöldségekért.
Hozzávalók: a húsleves főzése után megmaradt zöldségek: 5-6 sárgarépa, 1 petrezselyem, szeletke zeller, szeletke karalábé, ha nem fás (ezeket rendszerint belerakom, de igazából csak a sárgarépa kötelező), 5-6 közepes főtt krumpli, csészényi zöldborsó, 4-5 savanyú uborka (de lehet ecetben eltett zöldparadicsom is), 20-30 dkg levesben főtt hús (szárnyas, marha) 1 főtt és egy nyers tojássárgából 1,5-2 dl olajjal, kávéskanálnyi mustárral készített majonéz, só, bors, 1-2 dl tejföl, citromlé, csokornyi petrezselyemzöld, aki szereti.
Elkészítése: A főtt zöldségeket, a húst és a savanyú uborkát borsószem nagyságúra vágva egy mély tálba tesszük. Enyhén sózzuk és borsozzuk, megszórjuk finomra vágott petrezselyemzölddel, hozzáadjuk a külön megfőzött zöldborsót, majd lazán összeforgatjuk. A főtt és a nyers tojássárgából lassan adagolva az olajt elkészítjük a majonézt, hozzáadjuk a tejfölt, ízesítjük citromlével, majd néhány kanálnyit kiveszünk belőle a saláta bevonásához. A maradék mártást a zöldséghez öntjük és lazán összekavarjuk, majd tetszés szerint tányérokra, kisebb tálakba halmozzuk a salátát. Tetejét bevonjuk a félretett mártással, majd tetszés szerint díszítjük a salátát.
Ebben az esetben - mint látjátok - fagylaltos kanállal kis gömböket halmoztam a tányérra és kávéskanálnyi majonézmártással leöntöttem, mert éppen erre volt kedvem. De az alábbi képen - amit a lányomnak csomagoltam - a tálban lévő saláta tetejét bevontam mártással és savanyúsággal díszítettem.
Jó fakanálforgatást!
Imádom ezt a salátát!!!
VálaszTörlésmost csorog a nyálam. és elképzelni sem tudom, miért nem szerettem 15 évig. Vagyis mégis. Anyukám tett a kencébe pici cukrot. Na azt mikor citromlével Keresztanyám kihelyettesítette, nem bírtam abbahagyni. Abban a formában azóta sem. Csak nálunk a főtt zöldség soha nem éri meg a kockázási állapotot. Bánatomra.
VálaszTörlésNagyon-nagyon szeretem, hagyományos esküvők, ballagási, konfirmálási ebédek része nálunk ma is.
VálaszTörlésTetszik az "amit lehet, magyarul" elved:-)Csatlakozom. A francia salátát én is így készítem, nagyon szeretjük.
VálaszTörlésJó ötlet,el is felejtettem!Pedig én is pontosan így szoktam ezt,megfőzöm a húslevest,a hozzávalókból pedig böff lesz,szeretem,mert praktikus.És kész a két fogás.
VálaszTörlésMartinelli, 4gyerek, Kati és Edó: nincs semmi nagy kunszt a franciasalátában. Szerintem, aki jól készíti, apróbb eltérésekkel, mind így rakja össze. Nem is azért blogoltam be, mintha fitogtatni akarnám a tudományomat, hanem azért, hogy aki még soha nem készített, kipróbálhassa.
VálaszTörlésGerda: nálam soha nem is fogsz látni kimondhatatlan nevű ételeket. :))))) Főleg, mert én olyanokat nem főzök, másrészt, ha netán mégis, akkor mindenképp ragaszkodom a magyar megnevezéshez. Nyelvében és hagyományaiban él a nemzet...
Guszta lett, én is nagyon szeretem :)
VálaszTörlésNagyon finom
VálaszTörlés