A lányom és lakótársai eldöntötték, hogy minden lánynak megünneplik a 18. születésnapját és mindegyiket meglepik a nagy nap alkalmával egy formatortával meg egy kis ajándékkal. Most Andi került sorra és mivel meglehetősen piperkőc kis csaj, a lányok eldöntötték, hogy legyen az ajándéka egy rúzstorta. Természetesen, engem ért a megtiszteltetés, hogy elkészíthettem ezt a tortát, nyílván Antónia lányom segédletével. Egyébként nem ez az első formatorta, amit készítettem, korábban már összehoztam egyet az újságíró kolléganőimmel, azonban mivel az egy lánybúcsúra készült, és nem annyira a torta volt a lényeg, hanem a buli, nem ide jegyeztem be, hanem a Morfondír blogomra. Aki kíváncsi, itt megnézheti. Nos, az onnan maradt fondant-t maradékát használtuk fel egy kis utánszínezéssel a torta bevonásához, és noha nem volt semmi baja, tartok tőle, hogy az állagának nem tett jót a hűtőben állás. Mint a képen is látszik, kissé tördezett a fondant... De az íze isteni!
Hozzávalók a piskótához: 6 tojás, 6 evőkanál cukor, 6 evőkanál liszt, pici só, néhány csepp citromlé; a krémhez: 2 tojássárga, 5 dkg cukor, 5 gr zselatin, 0,5 dl tej, 2 dl tejszín, 1 evőkanál rum, 2 nektarin; továbbá: kevés cukros-citromos szirup, kevés vaj és színezett fondant.
Elkészítése: A piskóta alapanyagaiból egyszerű piskótát készítünk, amit két kistepsiben elosztunk, majd megsütjük. A megsült piskótákat még melegen nedves konyharuhában feltekerjük, és úgy hagyjuk kihűlni. Közben a tojássárgát a cukorral habosra kavarjuk, hozzáadjuk a rumot, majd gőz fölött folytonosan kavargatva sűrű péppé főzzük. Amíg a pép hűl, felverjük a tejszínhabot, illetve a zselatint előbb feloldjuk a tejben, majd gőz fölött felmelegítjük és a tojáspéphez adjuk. Végül a tejszínhabot beleforgatjuk a tojáspépbe és beletesszük az apró kockára vágott nektarint. A piskótákat kivesszük a konyharuhából, és az egyiket kétharmadánál ketté vágjuk. A rövidebb részét az ép piskótához pótoljuk, a hosszabbik részből lesz a rúzs doboza. Ezután a piskótákat enyhén meglocsoljuk a cukros-citromos sziruppal, majd megkenjük a krémmel, újra feltekerjük és egy tálcára helyezzük azokat a részeket, ami rúzs lesz. A megmaradt kétharmad hossznyi részt arra a részre ragasztjuk kevés krémmel, ahol összeillesztettük hosszabb meg rövidebb tortahengert. A rúzs végét ferdén levágjuk, majd az egész tortát vékonyan bekenjük vajjal. Aztán tojásnyi fondant-t pirosra, almányit rózsaszínre, a dobozát pedig sötétzöldre színezzük, mindegyiket vékonyra nyújtjuk és a megfelelő részeken bevonjuk vele a tortát. Végül kevés vízzel lekenjük.
Az eMpszi táplálkozási ajánlása szerint a tortát tésztanapon fogyasztjuk.
Jó fakanálforgatást!
jó az ötlet.
VálaszTörlésha elfogadsz egy kéretlen tanácsot: a hűtős fondant felhasználása előtt alaposan gyúrd át, egy kis margarinos kézzel. és ne sajnáld az időt (hacsak igazán nem vagy híjján annak) az átgyúráshoz, megtérül a látványban.
amúgy morfondírban láttam a tortát, olvastam a mókát. jó kis mulatság lehetett, a torta is tetszett.
4gyerek: átgyúrtuk margarinos kézzel többször is, úgy is, amikor nyújtásra került a sor, töredezett. A megoldás egyszerű: egyszerre annyi fondant-t kell begyúrni, amennyit elhasználsz, a többit pedig nem kell hosszasan tartogatni, max. 1-2 napig. De immár ezt is megtanultuk...
VálaszTörlésFenomenális! Az ötlet és a kivitelezés! Én úgy tudom, Aliz, mint nem fondant szakértő, csak hallottam arról, hogy a fondant nem szabad hűtőben tárolni, csak hűvös helyen a kamrában...
VálaszTörléshmm...pedig nekem a januári fondantomból maradt, s júliusban is használtam. sőt, a feketéből még mindig van.
VálaszTörlésVicuska: köszönöm. Muszáj volt hűtőben tárolnom a fondant-t, mert a kamrám nem eléggé hűvös nyáron.
VálaszTörlés4gyerek: no, nem tudom, nekem ez a tapasztalatom, de nem igazán vagyok nagy szaki tortában az az igazság.
Láttam a másik tortádat is:), ez is nagyon ötletes, tetszik, ügyes vagy, vagytok a lányoddal együtt.
VálaszTörlésKati: köszönjük az elismerést. Tudod, mi csak amolyan "koca tortagyártók" vagyunk, csak a család és néhány közeli ismerős számára szoktunk tortát készíteni. És noha nem vágyunk különösebben babérokra, az elismerés jól esik.
VálaszTörlés