Ha a cím megint bárkit is elszörnyülködtetett, nyugalom, jön a magyarázat. Nos, nem tudtam eldönteni, a két meglehetősen furcsa elnevezés közül melyiket válasszam, ugyanis míg Alfaluban és Remetén nagy előszeretettel nevezik kéccerfőtt pityókalevesnek ezt a végtelenül egyszerűen, rekord idő alatt készülő krumplilevest, addig szárhegyi nagyanyám nagy előszeretettel nevezte egyszerűen csak dögasszonlevesnek. A Nagyi magyarázata az volt, hogy ezt a levest általában a lusta asszonyok főzik, olyankor, amikor elpletykálják a délelőttöt a szomszédban és délben "ébrednek fel", hogy mindjárt jönnek a gyerekek az iskolából és a "zember" a munkából. Na, ilyenkor ripp-ropp kivesznek néhány krumplit a nagyfazékból, amit már jó kora reggel odatettek főni a malacoknak - mert a székely ember az állatjáról nagyon gondoskodik, ezért a reggeli első teendői között van, hogy krumplit tesz oda főni, hogy legyen amiből megkeverni a malacoknak, hízónak a moslékot -, és abból a krumpliból készítettek hajdanán nagyon ízletes levest néhány perc alatt. A magyarázathoz még az is hozzátartozik, hogy lusta embert a székelyek nagy előszeretettel nevezik egyszerűen dögnek, vagyis a "lusta dög" jelzős szerkezetből egyszerűen csak a "dögöt" használják az ebédfőzést elpletykálkodó asszonyok megnevezésére, ezért dögasszonleves. A "kéccerfőtt ptyókaleves" elnevezés pedig onnan ered, hogy valójában a krumplit kétszer főzik meg. :) Édesanyám azonban saláta-pityókalevesnek nevezte, én is inkább ezt használom és akkor érdemes ilyet főzni, amikor több krumplit főzünk meg héjában, mint amennyit elhasználunk és a megmaradó néhány krumplival nincs, amit kezdenünk, eldobni pedig pazarlás lenne. Nos, ilyenkor főzhetünk belőle saláta-krumplilevest.
Hozzávalók: 5-6 db. közepes nagyságú héjában főtt krumpli, kb. 5 dkg.-nyi füstölt szalonna, 1 kisfej hagyma, só, bors, tejföl és ecet tálaláskor.
A már kihűlt héjában főtt krumplit meghámozzuk és vékony szeletekre vágjuk épp úgy mintha salátakrumplit készítenénk belőle, majd bő vízben odatesszük főni. Közben a szalonnát apró kockára vágjuk és kiolvasztjuk (vigyázzunk, ne égessük meg), majd hozzáadjuk az apró kockára vágott hagymát, megpirítjuk (picit pörkölődjön meg a hagymakockák széle) és megszórjuk piros paprikával. Ez alatt a leves is felfő, amit közben sózzunk meg és adjuk hozzá a pirított hagymás szalonnapörcöt. Amint egyet lobbant, kész is a leves, amihez tálaláskor adjunk tejfölt, borsot és ecetet. Aki nem szereti a szalonnát, készítheti olajjal, böjtben én is olajjal szoktam készíteni. :) Kiváló zöldség- és tésztanapi leves ugyanis mivel a szalonna (vigyázat, a hagyományos húscsík nélküli füstölt szalonnáról van szó!) zsiradéknak számít az M. pszichowellness módszerének táplálkozási ajánlásában, megehető zöldség- és tésztanapon is.
Jó fakanálforgatást!
Még sosem hallottam róla, bár egyszer én is főztem egy dögasszongulyást ezek szerint!:)
VálaszTörlésSedith: ezek szerint, igen. S mégcsak nem is tudtál róla... :))))
VálaszTörlésNagyon köszönöm bejegyzést, bár én itt születtem Magyarországon, de édesanyám alfalvi volt és 1947-óta êlt itt a hagyományos erdélyi konyhát nem feledte, így saláta pityóka levest is főzött jó párszor. Ezt az elnevezést viszont nem említette, de olyan
VálaszTörlésjó érzéssel olvastam és fennhangon kacagtam rajta. Köszönöm!!!!