Oldalak

2010. szeptember 12., vasárnap

Tárkonyos gombaraguleves - 37. VKF! utolsó előtti emlékeztető

Ha Ti tudnátok, milyen mesés ételköltemények érkeznek már a 37. VKF!-re! Sokszor úgy vagyok járva, mint Móricka ama morbid viccben, amikor az anyja az ablaküvegre kívül ragasztotta a lekváros kenyeret, a gyereket pedig bezárta és elment otthonról. Szóval, érkeznek a jobbnál jobb gombás ételek, olyan jól néznek ki, hogy menten beleharapnék, de akkor monitor nélkül maradnék. Ezzel a jó kis tárkonyos gombaragulevessel emlékeztetnélek benneteket, hogy a határidő vészesen közeleg, ui. szeptember 19-ig várom a pályaműveket, beleértve a szokásos egy-két-három-négy napos csúszást. Ja, és még annyit, hogy a következő héten nálam csak gombás bejegyzések lesznek, egyrészt, mert a nyáron rengeteg gombás ételt fogyasztottunk, amit még nem blogoltam be, másrészt, mert hátha a gombához bátortalanabbul nyúlók is kedvet kapnak az elkészítéséhez.

Tárkonyos gombaraguleves

Hozzávalók: 2 szál sárgarépa, 1 szál petrezselyem, 1 szelet zeller, 1 kisfej hagyma, fél paprika, 2-3 krumpli, kb. 25-30 dkg vegyes gomba – galambgomba, rizike, vargánya, rókagomba, csiperke, gerebengomba, stb.– minél többféle, annál jobb, csipetnyi tárkony, pirospaprika, kakukkfű, olaj, só, bors, tárkonyecet, 1 dl tejföl, 1 csapott kanál liszt.
Elkészítése: A hagymát és a paprikát apró kockára vágva megdinszteljük, hozzáadjuk a megtisztított és lereszelt gyökérzöldségeket, majd miután félpuhára párolódtak, beletesszük a vékony csíkokra vágott gombát is. A gombás zöldséget addig pároljuk, amíg zsírjára sül, ekkor felengedjük vízzel –, hogy a kívánt sűrűségű levest kapjuk – sózzuk, csipetnyi kakukkfüvet és borsot szórunk bele, majd amikor felforrt, beletesszük a kockára vágott krumplit is. Amikor a krumpli megfőtt, beletesszük a finomra vágott tárkonyt és a levest besűrítjük a tejfölös habarással. Tálaláskor mindenki saját ízlése szerint tárkonyecettel savanyíthatja.

Jó fakanálforgatást!

4 megjegyzés:

  1. A recepthez nem szólok hozzá, az úgy jó, ahogy van :) Viszont most megint eltűnődtem, hogy milyen nehéz levest fényképezni! A Krúdy film emlékezetes húsleves jelenetében pl. az operatőr, hosszas kínlódás után végül glicerin csöppekkel teremtette meg azt a csodás képi világot, amitől mindenki méltán elalélt :))
    Nos, ez a leveske is szépen lett megörökítve! :)

    VálaszTörlés
  2. Bianka: Köszönöm. :)

    Trendo: Köszönöm az elismerést, bár az első sorokat olvasva az volt az érzésem, hogy már megint nem jött össze a fotó, ahogy kellett volna. :))) Egyébként nem csak levest, hanem bármilyen ételt nehéz úgy fotózni, hogy az jó legyen. A fiam (fotóművész) mesélte, hogy pl. a leveseket a legtöbb gasztrofotós ahhoz, hogy igazi kivánatos legyen, úgy fotózza, hogy benne a hozzávalók teljesen nyersek. Na, én még nem tartok ott, hogy előbb elkészitek egy levest, aztán, hogy a fotó jól sikerüljön egy tányérba összeapritom a hozzávalókat, egy kis löttyöt töltök rá, hogy az összhatás jó legyen. :))) Viszont - egy ideje - igyekszem a maximumot kihozni abból, ami van.

    VálaszTörlés
  3. Engem egyszer kértek meg, hogy egy "pályázati" kivitortát fényképezzek le. Még véletlenül se sikerült az a gyönyörű színt kihozni (Photoshop, digitális technika még sehol...) A végén el kellett pocsékolni egy pompás tortát, melynek a tetejére Palmolív sampon lett csurgatva, kivizselé gyanánt. Így (nem) lettem gasztrofotós.

    VálaszTörlés