Csomafalvi pojékaleves gyűszűvel kiszúrt levestésztával

Ez egy igen jó téli leves, noha elkészítése eléggé időigényes, érdemes időt szánni rá és megfőzni. Na most, ez a leves valószínűleg több szakácskönyvben is szerepel, mint hagyományos erdélyi leves, van, ahol újfalvi-, van ahol csomafalvi pojékának nevezik. Van, hogy apró grízgaluskát tesznek bele levesbetétnek, van, hogy grízkockát (séberlit), van, hogy csurgatott tésztát, van, hogy gyűszűvel kivágott pirított levestésztát, vagy éppenséggel egy-két felvert tojást "rongyolnak bele". Kicsit kutakodtam, hogy kiderítsem, melyik az "igazi", az "eredeti", de sokkal okosabb nem lettem. Ugyanis a nagy főző asszonyok mindegyike a saját változatát tartja az igazinak. Néhány dologban viszont egyet éretett az összes "tudós" asszony: a pojékaleves elképzelhetetlen füstölt hús, aszaltszilva, babérlevél és vékony zsemleszínű rántás nélkül. Így hát arra a következtetésre jutottam, hogy a különféle levesbetéttel készülő pojékalevesek, ugyanazon leves változatai annak függvényében, hogy melyik háziasszony, melyik levesbetétet kedveli, illetve mire van épp hangulata. Nos, nekem most történetesen a gyűszűvel kiszúrt, pirított levestésztás változathoz volt hangulatom, ezért ezt készítettem el, de nagyon birizgálja a fantáziámat a grízkockás változat is. Még annyit fűznék hozzá, hogy régen ezt a levest különféle téli mulatságokon szolgálták fel, vagyis afféle ünnepi eledelnek számított. Amint mesélték az asszonyok, a "módos" (értsd: gazdag) családok a fonók végén kínálták meg a serénykedő asszonyokat pojékalevessel, utána fánkot adtak.

Hozzávalók a leveshez: 50 dkg füstölt sertéshús (lapocka, comb), 1 fej hagyma, 2-3 szál sárgarépa, 1 szál petrezselyem, 1 kisebb karalábé, 15-20 szem aszaltszilva, 1-2 babérlevél, só, bors, 2 evőkanál zsír, 1 evőkanál liszt, pirospaprika; a levesbetéthez: 1 "összemarék" (kb. 10 dkg) liszt, 1 tojás, pici só, késhegynyi szódabikarbóna, pici olaj; illetve a tálaláshoz: tejföl, petrezselyemzöld.

A füstölt hús, ha nagyon sós, kiáztatjuk, majd kockára vágjuk. A megtisztított, apró kockára vágott hagymát az egyik kanál zsírban üvegesre dinszteljük, hozzáadjuk a füstölt húst, megborsozzuk, majd kevés vizet öntve alá félpuhára pároljuk. Párolás közben kóstoljuk meg, és esetleg még töltsünk alá kevés vizet. Ha már félpuha a hús és lesült a zsírjára, hozzáadjuk az apró kockára vágott leveszöldséget, megdinszteljük, majd felöntjük forró vízzel. Ha felforrt a leves, ellenőrizzük a sósságát és utána sózzuk, ha szükséges, beletesszük a babérlevelet és az aszaltszilvát, majd tovább főzzük. Közben a levestészta hozzávalóiból ruganyos tésztát gyúrunk, amit késfoknyi vastagra nyújtunk és gyűszűvel kiszúrunk. Az apró korongokat pici olajban megpirítjuk és belefőzzük a levesbe. A másik kanál zsírból egy kanál liszttel szép, zsemleszínű rántást készítünk, megszórjuk pirospaprikával, felöntjük hideg vízzel és a fővő levest berántjuk vele. Miután felforrt, tálalható, tejfölt és finomra vágott petrezselyemzöldet kínálhatunk mellé, de ez akár el is hagyható.

Jó fakanálforgatást!