Oldalak

2010. szeptember 26., vasárnap

37. VKF! - Első beszámoló

Hmmm, mondanom sem kell - hiszen, aki próbálta, tudja -gondolkodtam egy sort azon, hogyan, miként is rendszerezzem ezt a VKF! pályázatot. Több lehetséges, frappáns változat is felmerült, végül a legegyszerűbbet választottam: beérkezési sorrendben fogom összesíteni ezt a fordulót, mert nekem ez tűnik a leggyorsabbnak, márpedig igencsak szorít az idő most engem. De a vállalás, az vállalás és igen alapos oka kell legyen, hogy elmulasszam.

Nos, a "minden gomba jó gomba, csak az ember goromba" mottójú felhívásra elsőként Trendo, a Gastrodamus, jós és séf - aki azóta már jó barátom lett - válaszolt egy frappáns paródiával, kettőből lehet találni kinek címezte. De szerintem azt is díjazni fogja, aki kitalálja, hol van a képen látható ételben a gomba. Na persze, ettől függetlenül főzött is, nem is akármilyen ételeket! Többek közt ezt a kiváló pikáns kucsmagomba becsináltat Dobos János mester emlékére, aztán jót derülhettek ezen az íráson is, amiből nem derülnek ki részletek a "besamellmártásos gombával töltött palacsinta, firleflancos divatsalátával körítve" étel receptjéről, de megtudhatjuk, hogy mégiscsak versenybe száll a csajokkal Galagonya. Ebben a bejegyzésben a pasik ragadnak fakanalat és isteni ételt főznek, így hát nem csoda, hogy szeptemberre már csak néhány gombafohászra és gombaversre futotta, amit mind-mind érdemes elolvasni Trenodnál. Vagy Galagonyánál? Na ezt döntse el ki-ki magának...

Bianka, a kiskonyhájában gombával és barnarizzsel töltötte meg a cukkinit és nézzétek, milyen gyönyörűség lett belőle. És ez annál is inkább értékelendő, mert Bianka alig egy éve került barátságba a gombával és még a termesztettet is előbb a családján tesztelte: ha nekik nem lett bajuk tőle, akkor másnap evett belőle. Ugye tudod, Kedves Bianka - akit egyáltalán nem mellékesen a leghűségesebb olvasómként tartalak számon - éppen azzal növelted a mérgezés veszélyét, hogy másnap fogyasztottad a gombát? Csak zárójelben mondom - mások okulására is -, hogy a gomba a leggyorsabban romló élelmiszerek egyike, hűtőben sem szabad tárolni elkészítés után 24 óránál tovább. Szakemberek szerint a legtöbb mérgezést olyan ehető gomba okozza, amelyet nem tároltak megfelelőképpen, illetve egyszerűen ételmérgezést kaptak a megromlott gombás ételtől.

S akkor most itt van Belly tejszínes gombalevese, amit akár én is főzhettem volna, annyira a szájam ízlése szerint való, mert csak egy kis gomba, egy kis tejszín, érzéssel fűszerezve, hogy érvényesülhessen a gomba kiváló íze. Szóval mindenkinek ajánlom, hogy bekukkantson Belly konyhájába, de nem csak az isteni gombaleves miatt, hanem azért is, mert sok érdekes dolgot tudhat meg a gombákról, illetve Belly édesapjáról, aki rendszeresen vitte a családjának a gombát.

S akkor most itt abbahagyom holnap estig, de ígérem holnap serényebb leszek, illetve korábban kezdem, hogy minél többet tudjak bejegyezni. Türelem, mert haladok, ha lassan is. :)

37. VKF! - Nulladik beszámoló

A magyar nyelv keleti végvárából, Gyergyószentmiklósról jelentem, hogy a 37. Vigyázz! Kész! Főzz! kiírásra 52 Kedves Kolléga jelentkezett Gasztroblogesztánból. Némelyek egy receptet küldtek, de sokan küldtek kettőt, illetve ennél többet is. Ám, mivel ez gombás VKF! és én vagyok a háziasszonya, engedjétek meg, hogy rendhagyó módon egy olyan ember méltatásával kezdjem, aki nem blogger, mit sem tud a VKF!-ről, számítógépről, internetről, mégis egyik alaptámogatója volt ennek a kiírásnak. Nos, igen, ő az, akit a képen láttok a Gyergyói Gombakirály, Gábor Árpi bácsi, aki amúgy civilben kosárfonó mesterséget űz, de minden nyáron közel ötven kilométeres körzetben rója az erdőket, tonnaszámra hordva a gyergyószentmiklósi piacra az ízletes vargányát, rókagombát, de külön kérésre bármilyen más gombát is hoz, persze csak és kizárólag olyanoknak, akik ismerik és becsülik a gombát. Korát nem tudnám megmondani, mert kb 25 éve ismerem és azóta folyamatosan így néz ki: napbarnított, szikár ember hajmeresztő erdei történetekkel. Úgy képzelem mint egy manót, vagy koboldot, aki ismeri az erdő legapróbb titkait is, aki urambátyámos viszonyban van a Baktaloki Bakmedvével és lazán lerázza a legádázabb juhászkutyát is, amely az útjába kerül. De erdei barangolásai közben szívesen segít bajbajutott őzikéknek, nyusziknak, amelyeket nagyobb ragadozó űz, mert ismeri az állatok nyelvét és érzi az erdő pulzusát. Nos, mindezt azért írtam le nektek, mert Árpi bácsi megérdemli és most következzenek sorban azok a gombák, amelyeket több kilónyi tételekben hazacipelt nekem az erdőről.
Ezt még augusztus végén hozta. Előtérben a tálcán ízletes rizike (fenyőalja) látható, a jobb alsó sarokban egy maréknyi rókagomba, amit ráadásnak hozott, a kupac tetején egy erdei csiperke és a háttérben vargánya (hiripgomba) látható.

Ez itt az az őzlábgomba, amiről már Sedith is "hozsannázott". Annyit elárulok róla, hogy a tapasztalatlan gombászók ezt szokták összetéveszteni a gyilkos galócával. De engem, illetve azokat, akiknek Árpi bácsi hozza a gombát, nem fenyeget ez a veszély, mert egymagában többet tud a gombákról, mint tíz diplomás gombaszakértő, aki csak könyvben és vetítővásznon látott őzlábat.
Ez pedig a legszebb, legépebb, legegészségesebb vargánya, ami az idén a kezemben járt. Olyan volt a húsa, mint a ropogós mogyoróbél, kukac, féreg, egyéb csúszómászó még a közelében sem járt.






Ez pedig a cserepes gerebengomba, vagy ahogy mifelénk ismerik marhanyelv, ökörnyelv, őzgomba. Tömör keményhúsú ez is, ráadásul az a jó tulajdonsága, hogy nem kukacosodik. Az én konyhámban leggyakrabban húspótlóként szolgál.
Persze még rengeteg gombát hozott a nyár folyamán, más fajtákat is, de akkoriban még csak nem is álmodtam arról, hogy a VKF!-staféta valaha is hozzám kerül és nem fotóztam le a gombákat.
Most pedig holnap estig visszavonulok, amikoris következik az első számú beszámoló, amelyben már sorolom a finomabbnál-finomabb gombakészítményeket, amiket küldtetek. Előtte azonban még egyszer köszönetet mondanék minden kedves pályázónak, aki receptet küldött, főleg azoknak, akiknek időszűkében elmulasztottam egy köszönő sort írni, de azoknak is, akiknek futotta egy röpke köszönömre. Ugyanakkor köszönöm Chili & Vaníliának, hogy kitalálta ezt a játékot, és Sedithnek, aki nekem továbbította a stafétát.

2010. szeptember 23., csütörtök

Kalendárium kavarodás


Kedves Erdélyi Konyha Kalendárium projektre jelentkezők,

bár a Google-gmail messze a legmegbízhatóbb szolgáltató - legalábbis tapasztalatom szerint -, úgy tűnik, itt is előfordulnak néha kavarodások. Csak ezzel tudom magyarázni, hogy két Kedves Bloggertárs küldeménye valahol eltűnt az éterben. Családi Tűzhelyről és Diáról van szó. Családi Tűzhellyel közben tisztázódott a malőr, Diával pedig folyamatban van. De mivel ez már a második ilyen eset, illetve a harmadik, mert ezeket megelőzően Wise Lady egyik küldeménye is valahol eltűnt (közben korrigáltuk), arra gondoltam, hogy írok egy bejegyzést a jelenségről, nehogy már valaki azt higgye, hogy ki tudja, milyen okból, megfontolásból kihagytuk a kalendáriumból. Ezért kérlek benneteket, hogy ha netán még akadna valaki, akinek Családi Tűzhelyhez és Diához hasonlóan valahol eltűnt a küldeménye, egyszerűen forwardolja a már elküldött levelet mindkét elérhetőségemre, a tollforgato50@gmail.com és az erdelyi.konyha@gmail.com címekre. Még egyszer elnézést mindenkitől, akiben esetleg kételyeket, rossz érzéseket ébresztettünk, de nem a mi hibánk. Úgy látszik, még a legjobb szolgáltatónál is előfordulnak néha gikszerek. És ismételten köszönjük minden Kedves Bloggertársnak a fáradozását, reméljük, tetszeni fog a közös "alkotásunk", amely már készülőben van.

2010. szeptember 21., kedd

Tárkonyos gombamártás puliszkával - 37. VKF!-re

Ez egy végtelenül egyszerű és nagyszerű étel, amit a saját 37. VKF! kiírásomra jegyzek be. Mint láttátok, az utóbbi napokban többnyire gombás ételeket jegyeztem be, elsősorban azért, hogy mások kedvét is meghozzam a gombás ételek készítésére. Hát ez olyannyira sikerült, hogy mostanig sok olyan blogger jelentkezett, akik még soha nem vettek részt VKF!-en, de olyan is jelentkezett, aki egyébként nem szereti a gombát, de családjának és a VKF!-nek mégis elkészítette. Sőt, sajnálatos esemény is történt Gasztro Réka enyhe gombamérgezést kapott, szerencsére nem a VKF!-re készített ételtől, hanem egy mulatságon fogyasztott gombás késztítményől. Szóval, igencsak kalandosnak ígérkezik ez a forduló és a neheze, az összesítés még hátra van. De most előbb - ígéretemhez híven - haladékot adok csütörtökig, hogy akik későn vették észre a kiírást, illetve egyéb bokros teendőik végett nem sikerült még bejegyezniük a gombás ételüket, legyen alkalmuk ezt megtenni. Illetve azért, hogy én is bejegyezhessem ezt a nagyszerű, jellegzetesen erdélyi gombás ételt, amit édesanyám készít a legfinomabbra. Gombaszezonban ez az étel kedvenc vasárnapi reggelink volt és mindig nosztalgiával gondolok azokra a reggelekre, amikor az édeskés puliszka és a fanyar tárkony valami elképesztően harmonikus illatkavalkádjára ébredtünk. Mire az ágyból kikászálódtunk az öcsémmel, már az asztalon gőzölgött a puliszka, szépen kockára vágva és az érclábosban illatozott a tárkonyos gombamártás, ami abból a gombából készült, amit édesapánk előző este hozott haza az erdőből. Ehhez a gombához nem kellett gombaszakértő, és nem kellett mérgezéstől rettegve elfogyasztani, hiszen szüleim mindketten jó ismerői a gombáknak és ha netán véletlenül rossz gomba került volna édesapám kosarába, édesanyám a tisztítás alkalmával biztos, hogy azt kidobta. Egy-egy ilyen mártásba rendszerint nyolc-tízféle gomba került, amit a szülőházamtól hajításnyira lévő erdőből szedett legtöbbször édesapám. De amikor már nagyobbak lettünk az öcsémmel, mi is sokszor megleptük a családot egy-egy kosárnyi ízletes gombával, amit rendszerint közösen tisztítottunk meg, közben szüleink minden egyes gombát részletesen ismertettek. Elmondták, hol, milyen környezetben terem, de elmondták azt is, mivel téveszthető össze és minden egyes alkalommal részletesen elmesélték, milyen a párduc-, illetve a gyilkosgalóca és milyen a sátántinóru, amit jóapám szerint, ott kell eltaposni, ahol találod. Lényegében, a mi erdeinkben - Gyergyó környékén - ez a három gomba az, amelyik halálos mérget tartalmaz, ezeket kell igen alaposan ismerni. Na, de visszatérve a gombamártáshoz: ez is többféle gombából készült, amit egy alkalommal öcsémmel szedtem a nyáron és attól lett különleges, hogy minden egyes darabot én leltem egy erdei tisztáson. Hogy mennyire lett finom, tanúsíthatja Edó, akinek volt alkalma megkóstolni.


Tárkonyos gombamártás puliszkával

Hozzávalók: 60-70 dkg vegyes erdei gomba – rókagomba, ízletes rizike, vargánya, erdei csiperke, galambgomba, laskagomba – 2 fej hagyma, 1 paprika, 2-3 evőkanál olaj, só, bors, paprika, csipetnyi tárkony, 1 kanál liszt, 1 dl tejföl, 0,5 dl tej.

Elkészítése: A vegyes erdei gombát megpucoljuk, megmossuk és enyhén sós vízben kifőzzük. Az apró kockára vágott hagymát és a paprikát megdinszteljük, megszórjuk pirospaprikával és hozzáadjuk a megfőtt gombát. Megborsozzuk, hozzáadjuk a finomra vágott tárkonyt és kevés vizet töltve alája, addig pároljuk míg a gomba zsírjára sül. Ekkor megszórjuk liszttel és feltöltjük a tejjel elkevert tejföllel és folytonosan kavargatva addig főzzük, míg mártás sűrűségű lesz. Puliszkával és uborkasalátával tálaljuk.

Jó fakanálforgatást! Pénteken jelentkezem az első összesítéssel.

2010. szeptember 17., péntek

Erdélyi Konyha Kalendárium


Végre sikerült összesíteni a Szerkesszük együtt az Erdélyi Konyha Kalendáriumát című kiírásunkra érkezett recepteket, illetve szerzőket. Őszintén, ez sem volt kis munka, dolgoztunk néhányan rajta, de végre kész van. Illetve úgy is fogalmazhatnék, hogy a munka felénél tartunk. Mindenek előtt köszönöm azoknak a kedves Gasztroblogger Kollégáknak, akik komolyan vették a felhívásunkat és ilyen rövid határidővel is részt vettek benne. Na de jöjjön a statisztika: összesen 334 recept érkezett 21 bloggertől, ami azt jelenti, hogy az év nagyrészét a beküldött receptekből födjük le, de még maradt egy "kis rés" a saját receptjeinknek is. Igazából, valahogyan így is képzeltem el ezt a pályázatot, hogy receptek többsége Erdélyhez kötődő bloggerektől érkezzen, de főleg olyanoktól, akik nem vesznek részt aktívan az Erdélyi Konyha szerkesztésében. Mert igazából van egy olyan "rejtett szándékom" is, hogy lehetőséget biztosítsunk azoknak is a nyomtatott változatban való megjelenésre, akik ugyan nem élnek Erdélyben, de ezer szállal kötődnek ide vagy rokonaik, vagy barátaik révén. Isteni receptek érkeztek, hozzávetőleg kétszázat már én is olvastam, besoroltam a megfelelő hónapba és meggyőződésem, hogy a többi - amit még nem láttam - is nagyszerű lesz. Na, de térjünk vissza a statisztikához. Nos, Magyarországról 12 blogger jelentkezett a pályázatra, közülük mindenki küldött legalább öt receptet, de olyan is akadt, aki negyvennyolcat küldött. Köszönjük Gasztro Réka, Wise Lady, Mindennapi Manna, Bianka, Ami, Gigi, Gabojsza, Főzőmasina, Dulmina, Torkos Kuckó, Orsi, Ági meg az angyalai a jelentkezéseteket. Hasonlóképpen köszönjük Jade és Krisztina tengerentúli jelentkezését is - mint tudjátok Jade az Amerikai Egyesült Államokból, Krisztina pedig Kanadából küldött recepteket. Ugyanakkor örülünk az erdélyi gasztrobloggerek jelentkezésének is, köszönjük Deborah, Fondantina, Réka, Juci, Szannalina, Zitazamat a receptjeiteket. Utoljára maradt, de nem utolsósorban Góbé Hami, aki még nem küldte a postai címét, így nem tudjuk, hogy ő tulajdonképpen, hol él, de blogjának nem csak a neve, hanem az ízvilága is Erdélyt képviseli.

Mint már tudjátok, a receptjeiteket, fotóitokat Ottis, Gyöngyi, Edó, Sedith és Zsuzsiga dolgozta fel első körben, aztán én szerkesztem könyvbe az egészet, illetve amikor ezzel elkészültem, akkor a dévai Corvin Kiadó műszaki szakemberei készítik elő nyomdázásra és a kiadó mellett működő nyomdában nyomtatják ki. A hiányzó 31 receptet kedves munkatársaink, Jutka, Hajnalka, Réku és Gál Edith fogják pótolni, illetve Réku szerkeszti a "kalendáriumos" anyagokat, Hajnalka pedig horoszkópot készít. Reményeink szerint a közös kalendáriumunk november 15-én fog megjelenni és ezután postázzuk majd a megadott címekre a könyveket. Most azonban még sok-sok-sok munka van hátra, amíg a receptgyűjteményből kalendárium lesz.

A fejleményekről folyamatosan tájékoztatlak benneteket, hogy mindig tudjátok épp hol tartunk.

Ismételten köszönöm mindenki segítségét a kiadó nevében is.

Jánossy Alíz

2010. szeptember 16., csütörtök

Szezámmagos palacsinta rókagomba töltelékkel

Ez a finomság az előzőnek egy változata, ugyanis amikor Nóri elmondta a rókagombával töltött tejfölös palacsinta receptjét, azonnal eldöntöttem, hogy kipróbálom panírozva szezámmagos bundával is. Nos, ez a változat talán még jobban ízlett, mint a tejfölös és nem csak nekem, a lányomnak is.

Szezámmagos palacsinta rókagomba-töltelékkel

Hozzávalók: 4-6 sós palacsinta, 4-6 evőkanálnyi rókagomba-töltelék, 2 tojás, 3 evőkanál liszt, 3 evőkanál zsemlemorzsa, 1 evőkanál szezámmag, olaj.

Elkészítése: A palacsintákat megtöltjük a rókagomba töltelékkel a korábbi bejegyzésben található Rókagombával töltött palacsinta tejfölösen című leírás szerint. Ezután lisztbe, felvert tojásba, szezámmagos zsemlemorzsába forgatjuk, majd bő olajban ropogósra sütjük. Paradicsomos salátával melegen vagy hidegen tálaljuk.

Jó fakanálforgatást!

2010. szeptember 15., szerda

Rókagombával töltött palacsinta tejfölösen

Na ez az az étel, amely alaposan rácáfol az előbbi bejegyzésemben tett vallomásomra a rókagombával kapcsolatosan. Mert ez a gombás palacsinta valószínűleg nagyon finom más gombából is, de a rókagomba markáns íze kell hozzá, hogy az igazi legyen. A receptjét egyébként Nóri, egykori évfolyamtársam mondta el sebtében a legutóbbi "osztálykirándulásunkon" - mert ezt a műfajt a mi osztályunk 30 éve nem bírja abbahagyni -, amelyre ő is csatlakozott legutóbb, amikoris a hajdani csíkszeredai Matematika-Fizika Líceum, jelenlegi Márton Áron Gimnázium 1980-as "évjáratú" ET-osztálya a csíkszentimrei Büdösbe kirándult.

Rókagombával töltött palacsinta tejfölösen

Hozzávalók a palacsintához: 10 evőkanál liszt, 1 tojás, szódavíz, vagy ásványvíz, fél kiskanálnyi só, olaj; a töltelékhez: 25-30 dkg rókagomba, 2 nagy fej hagyma, pirospaprika, só, bors, petrezselyemzöld, olaj; a mártáshoz: 1-2 dl tejföl és bazsalikom.

Elkészítése: A lisztből és tojásból a szódavízzel kb. 10-12 db., a megszokottnál kicsivel vastagabb, sós palacsintát sütünk. A hagymát megdinszteljük, megszórjuk pirospaprikával, hozzáadjuk a gombát, sózzuk, borsozzuk és zsírjára pirítjuk. Miután kihűlt a gombapörkölt ledaráljuk, hozzáadjuk a finomra vágott petrezselyemzöldet, illetve utánafűszerezzük, ha szükséges. A palacsintákat ezzel a töltelékkel töltjük meg, de úgy, hogy a végeit is betűrjük, hogy sütés közben ne folyjon ki a töltelék. Ezután a töltött palacsintát kizsírozott tepsibe sorakoztatjuk és forró sütőben mindkét oldalát megpirítjuk. Végül lelocsoljuk tejföllel, megszórjuk bazsalikommal és annyi időre, míg átmelegedik a tejföl, visszatesszük a sütőbe. Melegen tálaljuk, almát adunk melléje.

Jó fakanálforgatást!

2010. szeptember 14., kedd

Rókagombával töltött karajszelet

Megvallom őszintén, a rókagombával valahogy úgy vagyok, mint a molnárné tyúkja, amelyik a kendermagban is válogat. Magyarán, vidékünkön rengeteg olyan finom gomba terem, amelyik messze a rókagomba előtt vannak a toplistámon. Vagyis amikor van más gomba, akkor az nálam mindenképp előnyben van a rókagombához képest, mégis minden évben szoktam rókagombás ételeket is készíteni, mert mégsem lehet kihagyni, ha már a nyugatiak úgy meg vannak indulva érte, hogy tonnaszámra viszik az erdeinkből, hogy aztán pl. Olaszországban aranyáron kínálják elegáns éttermek étlapjain a belőle készült ételféleségeket, illetve németországi piacokon 3,5 euróért áruljanak belőle tíz dekát. Na, de jobb, ha ebbe a témába nem merülök bele mélyebben, mert csak felidegesítem magam, meg egyébként is írtam már erről a jelenségről egy jegyzetet, akit érdekel itt elolvashatja. Visszatérve a képen látható ételre: ez egy igen kiváló kínálata a Borzont (Gyergyóalfaluhoz tartozó falu) végében lévő Basa-csárdának, amelyik azon kevés székelyföldi vendéglők közé tartozik, ahol igenis a gomba étlapon van. Vagyis ott ettem ilyen változatban először ezt az ételt és valószínűleg a Basa főszakácsa másként fűszerezi, készíti, de többszöri kóstolás után nekem ilyenre sikeredett. S hogy mennyire finom, azt az is jelzi, hogy a lányom, aki egyébként egyáltalán nem rajong a gombás ételekért, ezt nagyon szereti.

Rókagombával töltött sajtos karajszelet

Hozzávalók személyenként: 1 nagy szelet karaj, 5-10 dkg rókagomba, hagyma, olaj, pirospaprika 1-2 vékony hasáb füstölt sajt, só, bors, kakukkfű, reszelt sajt a tetejére.

Elkészítése: A karajt jó nagyra kiklopfoljuk, sóval, borssal és kakukkfűvel fűszerezzük, majd felhasználásig félretesszük. A rókagombát megpucoljuk és több léből alaposan átmossuk. A rókagomba mennyiségétől függően egy-két fej hagymát üvegesre dinsztelünk, megszórjuk pirospaprikával, majd hozzáadjuk a rókagombát. Kevés vizet alája töltve – közben sózva és borsozva – lassú tűznél addig főzzük, amíg a gomba zsírjára pirul. Kihűtjük, majd a kiterített karajszeletek egyik felére halmozunk egy-két evőkanálnyit a gombapörköltből, ráteszünk egy-két keskeny füstölt sajt hasábot, majd beborítjuk a karaj másik felével a tölteléket. Az így előkészített töltött karaj szabadon maradt végeit fogvájóval megtűzzük, majd forró olajban mindkét oldalát pirosra sütjük. Friss zöldséggel, petrezselymes natúr krumplival tálaljuk.
Aki szétválasztósan étkezik, friss salátával fogyassza!

Jó fakanálforgatást!

2010. szeptember 13., hétfő

Vargánya "rác módra"

A vargánya - vagy ahogy mifelénk nevezik, hiripgomba - igazi királyi gomba és igen sokoldalúan lehet elkészíteni. Ezt az elkészítési módozatát Málnási András marosvásárhelyi gombaszakértő receptgyűjteményéből ragadtam ki, mert igencsak megtetszett és a vargányának egy olyan elkészítési módozatát kínálta, amit még sosem próbáltam. Mesés lett! Mindenképp, azoknak, akik próbálkoznának vele, azt javaslom, hogy szép nagy, ropogósan friss gombakalapokat válasszanak, mert abból lesz igazán gusztusos ez az étel.

Vargánya „rác módra”

Hozzávalók személyenként: 1 vargánya kalapja, néhány igen vékony szelet füstölt, húsos háziszalonna, 1-2 krumpli, paradicsom, hagyma, paprika, só és bors, kacsazsír (helyettesíthető sertészsírral).
Elkészítése: A vargányát megpucoljuk, tönkjét eltávolítjuk, folyó vízben gyorsan átmossuk és le is itatjuk róla a vizet. Egy közepes tepsit vastagon kizsírozunk, belehalmozzuk az ujjnyi vastagságúra szeletelt krumplit, hagymakarikákat, paradicsomszeleteket és paprikakarikákat helyezünk rá, majd sózzuk és borsozzuk. Erre az alapra helyezzük rá a vargánykalapokat, amiknek tetejét beirdaljuk – vagyis vékonyan bemetsszük – és a résekbe finom, vékonyra szeletelt, húsos füstölt háziszalonnát raktunk. Alufóliával letakarjuk, majd sütőbe téve addig sütjük, míg a krumpli megpuhul. Ekkor levesszük róla a fóliát és még néhány percig pirítjuk.

Jó fakanálforgatást!

2010. szeptember 12., vasárnap

Tárkonyos gombaraguleves - 37. VKF! utolsó előtti emlékeztető

Ha Ti tudnátok, milyen mesés ételköltemények érkeznek már a 37. VKF!-re! Sokszor úgy vagyok járva, mint Móricka ama morbid viccben, amikor az anyja az ablaküvegre kívül ragasztotta a lekváros kenyeret, a gyereket pedig bezárta és elment otthonról. Szóval, érkeznek a jobbnál jobb gombás ételek, olyan jól néznek ki, hogy menten beleharapnék, de akkor monitor nélkül maradnék. Ezzel a jó kis tárkonyos gombaragulevessel emlékeztetnélek benneteket, hogy a határidő vészesen közeleg, ui. szeptember 19-ig várom a pályaműveket, beleértve a szokásos egy-két-három-négy napos csúszást. Ja, és még annyit, hogy a következő héten nálam csak gombás bejegyzések lesznek, egyrészt, mert a nyáron rengeteg gombás ételt fogyasztottunk, amit még nem blogoltam be, másrészt, mert hátha a gombához bátortalanabbul nyúlók is kedvet kapnak az elkészítéséhez.

Tárkonyos gombaraguleves

Hozzávalók: 2 szál sárgarépa, 1 szál petrezselyem, 1 szelet zeller, 1 kisfej hagyma, fél paprika, 2-3 krumpli, kb. 25-30 dkg vegyes gomba – galambgomba, rizike, vargánya, rókagomba, csiperke, gerebengomba, stb.– minél többféle, annál jobb, csipetnyi tárkony, pirospaprika, kakukkfű, olaj, só, bors, tárkonyecet, 1 dl tejföl, 1 csapott kanál liszt.
Elkészítése: A hagymát és a paprikát apró kockára vágva megdinszteljük, hozzáadjuk a megtisztított és lereszelt gyökérzöldségeket, majd miután félpuhára párolódtak, beletesszük a vékony csíkokra vágott gombát is. A gombás zöldséget addig pároljuk, amíg zsírjára sül, ekkor felengedjük vízzel –, hogy a kívánt sűrűségű levest kapjuk – sózzuk, csipetnyi kakukkfüvet és borsot szórunk bele, majd amikor felforrt, beletesszük a kockára vágott krumplit is. Amikor a krumpli megfőtt, beletesszük a finomra vágott tárkonyt és a levest besűrítjük a tejfölös habarással. Tálaláskor mindenki saját ízlése szerint tárkonyecettel savanyíthatja.

Jó fakanálforgatást!

2010. szeptember 9., csütörtök

Nektarinos Charlotte

A hét végén Szárhegyen voltunk, mert unokaöcsém hazajött Svájcból - ahol egy gazdaságban gyakornokoskodik - és a nagycsalád összeült, hogy megünnepeljük a hazatérést. Illetve, mivel csak egy hetet marad itthon, úgy döntött a család, hogy egyszerre ünnepeljük meg az ő húszéves és az édesanyja 40 éves születésnapját. Az öcsém isteni nyúlpörköltet készített bográcsban, volt töltöttkáposzta és sokféle sütemény, mi pedig a lányommal készítettünk egy Charlotte tortát. Pontosabban valami olyat akartunk, ami gyorsan készül és mégis mutatós, így esett a választás a Charlotte-ra. Azért lett nektarinos, mert a lányom ragaszkodott hozzá, hogy valami barackos dolog legyen. Hozzá az ötletet Ottis áfonyás Charlotte-ja adta.

Nektarinos Charlotte

Hozzávalók: 1 hattojásos piskóta, 8-10 evőkanál barackíz, 0,5 l tejszín (esetleg cukor, ha nem eléggé édes a barackíz), 2 tasak zselatin, 4 nektarin.

Elkészítése: A piskótát a szokásos módon hat tojásból, hat evőkanál cukorból és hat evőkanál lisztből elkészítjük. Amikor megsült, nedves konyharuhára borítjuk, feltekerjük és úgy hagyjuk kihűlni. Ezután kivesszük, megkenjük barackízzel, újra feltekerjük és átlátszó fóliába csomagolva legalább félórára a hűtőbe tesszük, hogy könnyebben lehessen szeletelni. Közben elkészítjük a tejszínhabot: felverjük a tejszínt, majd lazán beleforgatjuk az ízlés szerinti mennyiségű barackízt - én addig raktam bele, amíg kellemes rózsaszínű lett a tejszínhab. A nektarint apró kockára vágjuk és azt is belekavarjuk a tejszínhabba. Ezután egy tálat, vagy egy tésztaszűrőt kibélelünk átlátszó fóliával, majd kirakjuk az alját és az oldalát a piskótatekercsből vágott kb. ujjnyi vastag szeletekkel. A közepébe beletöltjük a gyümölcsös tejszínhabot, majd befödjük további piskótatekercs-szeletekkel. Lefóliázzuk a tálat és egy éjszakára hűtőbe tesszük, hogy megdermedjen és összeálljon. Ezután egy kerek tálcára felfordítjuk, levesszük róla a fóliát és ízlés szerint nektarinszeletkékkel, vagy tejszínhabbal díszítjük. Mi most egyszerűen néhány szelet nektarinnal díszítettük, mert így is nagyon szépnek találtuk.

Jó fakanálforgatást!

2010. szeptember 8., szerda

Fűszeres, mézes alma krumplipürével

Amint az előző bejegyzésemben említettem, a Timustól tanult fűszeres, mézes almát mi feltétnek is fogyasztjuk, például krumplipüré mellé. Igazából ez úgy kezdődött, hogy mivel nagyon szeretem a krumplipürét, amikor kezdtem szétválasztósan étkezni, eléggé kevés hús nélküli feltétet tudtam elképzelni melléje. Aztán eszembe jutott, hogy gyerekkoromban milyen jókat ettünk nagyanyámnál, amikor egyszerű krumplipürét főzött és hozzá almaszószt adott. Gondoltam Timus fűszeres, mézes almája még jobban találhat vele. Kipróbáltam és nagyon ízlett, de nem csak nekem, hanem a lányomnak is. Közben kicsit a mi ízlésünkhöz igazítottam.

Fűszeres, mézes alma

Hozzávalók: 2-3 alma, 1-2 evőkanál vaj, őrölt fahéj és szegfűszeg, kevés zsálya, 1 nagy evőkanálnyi méz.

Elkészítése: Az almát megmossuk, héjastól nagyobb cikkekre vágjuk, és kivágjuk a magházát. A vajat egy serpenyőben megolvasztjuk, hozzáadjuk az almaszeleteket, a mézet és a fűszereket, finoman összekavarjuk, hogy a fűszeres, mézes mártás minden oldalán érje az almát, majd lefedve még egy-két percig pároljuk. Akkor jó, ha az alma húsa már puha, de még nem esik szét. Krumplipürével tálaljuk, illetve különféle húsok mellé is kitűnő köret – természetesen ez utóbbi esetben kizárólag húsnapon.

Jó fakanálforgatást!

2010. szeptember 7., kedd

Meggyes csirkemell fűszeres mézes almával

A fűszeres mézes almát Timusnál láttam még a tavaly, azóta sokszor elkészítettem, mert nagyon megszerettük. Fogyasztjuk köretnek, de fogyasztjuk feltétként is, a következő bejegyzésben azt is meglátjátok, hogyan. A csirkemell és meggy kombináció merész ötletnek bizonyult eleinte, de bejött, nagyon szerette a lányom is.

Meggyes csirkemell párolt mézes almával

Hozzávalók: 1 kicsontozott csirkemell, só, majoránna, fehérbors, 15-20 dkg kimagozott meggy, olaj, 1 dl tejföl.

Elkészítése: A csirkemellet szép szeletekre vágjuk, sózzuk, borsozzuk, megszórjuk majoránnával, majd egy serpenyőben hevített olajban hirtelen mindkét oldalát megsütjük. Hozzáadjuk a kimagozott meggyet, majd lefedve addig pároljuk, míg a meggy leve elfő. Végül hozzáadjuk a tejfölt és összeforraljuk. Fűszeres, mézes almával tálaljuk.

Jó fakanálforgatást!

2010. szeptember 6., hétfő

Paradicsomos zöldségleves

Nagyon szeretjük a zöldségleveseket főleg nyáron friss, zsenge zöldségből. Igazából soha nem készítek két egyforma zöldséglevest, mert a végeredmény mindig a pillanatnyi hangulatomtól függ. Hát ez ilyen lett...

Paradicsomos zöldségleves

Hozzávalók: 2 szál sárgarépa, 1 szál petrezselyem, 1 szeletke zeller, 3-4 kanálnyi zöldborsó, 3-4 kanálnyi konzervkukorica, 1 kisfej hagyma, fél paprika, 2 krumpli, paradicsomlé ízlés szerint, lestyán, só, 1-2 kanálnyi olaj.

Elkészítése: A zöldségeket megpucoljuk, megmossuk. Az apró kockára vágott hagymát és paprikát kevés olajon megdinszteljük, hozzáadjuk a a karikára vágott gyökérzöldségeket, a felkockázott zellert és a friss zöldborsót, keveset együtt dinszteljük, majd feltöltjük vízzel. Amikor felfőtt, ízlés szerint sózzuk, hozzáadjuk a kukoricát és a kockára vágott krumplit is, majd fedő alatt főzzük. Ha a zöldségek megpuhultak, hozzátöltjük az ízlés szerinti mennyiségű paradicsomlevet, beletesszük a lestyánt és újra felforraljuk. Tálalás előtt a lestyánt dobjuk ki a levesből és adjunk melléje csípős paprikát.

Jó fakanálforgatást!

2010. szeptember 5., vasárnap

Vegyes gombával töltött paradicsompaprika - 37. VKF! "félidő"

Ezzel a finom kis gombás étellel akarlak emlékeztetni benneteket arra, hogy a 37. VKF! kiírás "félidejéhez" értünk, vagyis két hét van még hátra a szeptember 19-i határidőig. Előzetesképpen annyit elárulhatok, hogy a háttérben óriási a készülődés, már vannak, akik el is küldték készítményeiket és az eddigiekből ítélve nagyon izgalmasnak ígérkezik ez a forduló. Mint már korábban is említettem, ennek a fordulónak a fő témája a GOMBA, mottója pedig a vidékünkön népszerű szólásmondás: "Minden gomba jó gomba, csak az ember goromba!" Gomba pedig van, bizonyíték rá, hogy a minap a gyergyói "Gombakirály" majdnem ötkilónyi vargányát hozott, készen házhoz, csak meg kellett pucolni és elrendezni annak rendje-módja szerint. De aki nem jut hozzá gombás embertől, vagy piacról a vadon termő gombához, az vásárolhat termesztettet, hiszen az is végtelen változatban elkészíthető. Az alábbi recept az Erdélyi Konyha szeptemberi lapszámában jelent meg, amelyben két egész oldalt szántunk a gombás ételeknek. Megsúgom: nem kis kihívás volt, hiszen Erdély egész területén terem gomba és az erdélyi gazdasszonyok génjeikben hordozzák a gomba elkészítésének tudományát. Valami újjal kellett előhozakodni... Na, de ezzel az étellel úgy vélem jól vizsgáztunk.

Vegyes gombával töltött paradicsompaprika

Hozzávalók: 4 db paradicsompaprika, 25-30 dkg vegyes gomba – tetszés szerint: rizike, szegfűgomba, rókagomba, vargánya, gerebengomba, stb. -, 1 fej hagyma, só, bors, paprika, 5-10 dkg füstölt szalonna, petrezselyemzöld, füstölt sajt

Elkészítése: A kockára vágott füstölt szalonnát megpirítjuk, a szalonna pörcöket kiszedjük és tálalásig félretesszük. Ha a kiolvadt zsírt soknak találjuk keveset letöltünk belőle – felhasználhatjuk más ételhez – és megdinszteljük rajta a kockára vágott hagymát. Megszórjuk pirospaprikával, hozzáadjuk a kockára vágott gombát, sózzuk, borsozzuk zsírjára pirítjuk és langyosra hűtjük. Eközben kicsumázzuk a paradicsompaprikát, a langyosra hűlt gombapörkölthöz finomra vágott petrezselyemzöldet adunk, illetve apró kockára vágott füstölt sajtot. Ezzel a töltelékkel töltjük meg a paprikákat, majd kizsírozott tepsiben addig sütjük, míg a paprika héja ráncosodni kezd. Tálaláskor a töltött paprika tetejére szórjuk a szalonnapörcöket, natúr krumplival és friss salátával tálaljuk.

Jó fakanálforgatást!

2010. szeptember 4., szombat

Citromos csirkeaprólék-leves

Ez egy finom könnyű leveske, viszonylag gyorsan el is készül. Igazából a lányom kedveli az ilyen leveseket, de én is szívesen fogyasztom.

Citromos csirkeaprólék-leves

Hozzávalók: 20-25 dkg csirkeaprólék (szárny, farhát, zúza, szív), 2 szál sárgarépa, 1 szál petrezselyem, szeletnyi zeller, maréknyi zöldborsó, 1 kisfej hagyma, fél paprika, 1 hámozott paradicsom, 1 paprika, só, pirospaprika, olaj, citromlé, ízlés szerint.

Elkészítése: Az apró kockára vágott hagymát és paprikát kevés olajon megdinszteljük, megszórjuk pirospaprikával, hozzáadjuk a megtisztított csirkeaprólékot, majd a Julienre – gyufaszálnyi nagyságú, hosszú szeletekre – vágott sárgarépát petrezselymet, zellert és kevés ideig együtt dinszteljük. Feltöltjük vízzel a kívánt mennyiségre, ízlés szerint sózzuk, majd amikor már fő a leves hozzáadjuk a zöldborsót és a kockára vágott paradicsomot. Addig főzzük, amíg a borsó megpuhul, ekkor ízlés szerint citromlével savanyítjuk. Tálaláskor gazdagíthatjuk finomra vágott petrezselyemzölddel, illetve tejföllel.

Jó fakanálforgatást!

2010. szeptember 3., péntek

Grillezett padlizsán petrezselymes krumplival

Lehet, hogy ez sokaknak kicsit furcsa ételnek tűnik, de nagyon finom - főleg azoknak, akik szeretik a padlizsánt. Másrészt, akik szétválasztósan étkeznek - pszichowellness-konyha, 90 napos diéta - ez egy fejedelmi zöldség- és tésztanapi eledel, ráadásul pillanatok alatt összedobható.


Grillezett padlizsán petrezselymes krumplival

Hozzávalók: 1 db hosszúkás padlizsán (vinete), 0,5 dl olívaolaj, 2-3 cikk fokhagyma, só, bors.
Elkészítése: A padlizsánt alaposan megmossuk, csíkosra hámozzuk – egy csíkot lehántunk, egyet meghagyunk, hogy fekete-fehér csíkos legyen a padlizsán –, majd félujjnyi vastag karikára vágjuk. Az így előkészített padlizsán szeleteket sós vízben áztatjuk 2-3 órát – ezalatt a kioldódik belőle az enyhén kesernyés íze, illetve magába szívja a sót. A sós vízből kiszedve, száraz törlővel leitatjuk, majd a szeleteket grillrácson, vagy tálcán grillezzük és öblös tálba szedjük. Az olívaolajba belekavarjuk a zúzott fokhagymát és kevés darált borsot, ezzel az öntettel leönjük a padlizsánt, majd átforgatjuk, hogy minden szeletet érje az öntet. Petrezselymes krumplival és friss salátával tálaljuk.

Jó fakanálforgatást!

2010. szeptember 2., csütörtök

Meggyes zöldbableves

Ennek az igen finom és különleges zöldbablevesnek a receptjét egy csángó asszonytól tanultam. Kipróbáltuk és ízlett. A meggyszezon ugyan lejárt, de éretlen szilvával is készíthető és zöldbabot még lehet vásárolni a piacon.

Meggyes zöldbableves

Hozzávalók: fél kg zöldbab, 2 sárgarépa, 1 kisfej hagyma, egy szelet karalábé, 2 db paradicsom, 20 dkg meggy, vagy éretlen szilva, só, 1-2 evőkanál liszt, késhegynyi pirospaprika, 1-2 evőkanál olaj, petrezselyemzöld.

Elkészítése: A zöldbabot megpucoljuk és 2-3 centis darabokra tördeljük, a sárgarépát és a karalábét szintén megpucoljuk és Julienre vágjuk. Egy edényben vizet forralunk, beletesszük az apró kockára vágott hagymát, a sárgarépát és a karalábét, sózzuk, majd amikor a leves felforrt, hozzáadjuk a zöldbabot is. Lassú tűzön addig főzzük, amíg a zöldbab megpuhul, ekkor hozzáadjuk a meghámozott és apróra vágott paradicsomot, illetve a meggyet. Amikor a meggy is puha, vékony rántást készítünk, megszórjuk pirospaprikával és berántjuk vele a levest. Tálaláskor finomra vágott petrezselyemzöldet és tejfölt adunk melléje. Meggy helyett készíthetjük éretlen szilvával is.

Jó fakanálforgatást!