Békés, boldog Karácsonyt!

Karácsony van, béke és szeretet. A Gyergyói-havasok ünnepi fehérbe burkolóztak, béke honol a tájon. Ilyenkor elül a város zaja, egy pillanatra még a csend is megtorpan, hogy befogadhassa a születő csodát, a Világ Megváltóját, a Kisjézust. A meleg otthonokban az ünnepi hangulatot csak fokozza a fővő töltött káposzta, a sülő bejgli és az ezzel keveredő frissen vágott fenyő gyantaillata. Az utcákon csupán kiscipők sietős kopogása hallszik, a gyerekek kántálni indulnak. Amíg ők házról-házra viszik az örömhírt, "örüljetek, örvendjetek a Kisjézus megszületett", addig a szülők igyekeznek ünnepi díszbe öltöztetni a fát és ajándékot tenni alá. Utána éjféli mise, majd Mária radinája töltött káposztával, ahogyan felénk illik. Számomra ez a karácsony...

Kívánok minden Kedves Olvasómnak, Rokonomnak, Barátomnak, Kollégámnak, közeli és távoli Ismerősömnek békés, boldog Karácsonyt!

Káposztaléleves + egy dal

Nehogy bírálat érjen, hogy csak ünnepelek és "kampányolok" miközben teljesen elhanyagolom a gasztroblogomat, gondoltam beblogolom a káposztalélevesem receptjét. Annál is inkább, mert ez egy kiváló téli leves és karácsony előtt épp aktuális, hiszen nálunk Erdélyben sok család asztalára kerül az ünnepen. A levesről annyit, hogy Székelyföldön disznóvágások idején a torra szokták készíteni és a véres-májas hurka előtt szolgálják fel. A hagyományos disznótoros változat elképzelhetetlen velő (agyvelő) nélkül, levesbetétként lehet tenni bele rizst, vagy csipetkét, és régen rántással sűrítették. De el lehet készíteni velő, levesbetét és rántás nélkül, disznóvágástól függetlenül is szárított vargányával fűszerezve. Ezt a változatot olvashatjátok alább.

Hozzávalók: 30-40 dkg sertéslapocka és bármilyen csontos sertéshús vegyesen, 50 dkg friss kolbászhús, 2-3 sárgarépa, 1-2 petrezselyem, 1 kisebb zeller, 1 kisfej hagyma, maréknyi szárított vargánya, káposztalé, ízlés szerint, házi ételízesítő, pirospaprika, só, ha nem eléggé sós a káposztalé, evőkanálnyi sertészsír, ízlés szerint tehetünk bele karalábét is.

Elkészítése: A  kockára vágott húst kevés házi ételízesítővel fűszerezett vízben feltesszük főni. Amíg a hús fő, megpucoljuk a zöldséget és hosszú vékony szeletekre (Julienre) vágjuk. Egy serpenyőben üvegesre dinszteljük a zsíron, megszórjuk pirospaprikával, hozzáadjuk a többi zöldséget és megpároljuk. Ha a zöldség elkészült, hozzáadjuk a húshoz, felforraljuk a levest, majd belerakjuk a kolbászhúsból készített mogyoró nagyságú gombócokat. Eközben egy kis lábosban külön megfőzzük a szárított vargányát, majd azt is a leveshez adjuk. A káposztalevet előbb külön felforraljuk, majd a leveshez annyit adunk hozzá, hogy kellemesen savanykás levest nyerjünk. A végén sózzuk, ha nem eléggé sós a káposztalé. 

Jó fakanálforgatást!

A legjobb káposztalélevest Erdélyben a Bucsin-tető aljában lévő Basa-csárdában főzik, aki arra jár, ki ne hagyja.

A Basa-csárda viszont Baricz Gergő szülőfalujának, Borzontnak a közelében van. Fogadjátok szeretettel ezt a dalt, amit Gergő az RTL-Klub X-Faktor tehetségkutató utóbbi élőműsorában énekelt és küldjetek neki támogató sms-(eke)t.

1799 - Baricz

069-133-43-34 - Kód: 11

Érveimet leírtam a Morfondír-blogomon is, olvassátok el! Erdélyiek, illetve Magyarország határai kívül élők is támogathatják Gergőt, ennek részletei is a morfondírozó blogomon olvashatók.

(A videót a YouTube-ról töltöttem le és az RTL-Klub tulajdona.)

Meglepetésparti 50. születésnapomra

Ötven éves lettem, és ez már az a kor, amit letagadni sem érdemes. Sok mindenen elgondolkodtam ezekben a napokban az elmúlt ötven évem kapcsán, emberi értékekről, hibákról, tévedésekről, felemelő pillanatokról, sikerekről és kudarcokról. S anélkül, hogy mély filozófikus értekezésbe kezdenék, egy dolgot leszögeznék mindjárt itt az elején: a legnagyobb érték számomra, hogy nagyszerű emberek veszenek körül, nagyszerű emberek vannak a környezetemben. Nagyszerű gyermekeim vannak, nagyszerű rokonaim vannak és igen, vannak nagyszerű barátaim és kollégáim, akik számára fontos vagyok. Semmi mással nem tudom magyarázni azt a szeretetet, amit kaptam az elmúlt napokban. És igen, ki merem jelenteni: életem legszebb születésnapja az 50. volt.

Az én "pici", mindjárt 18 éves lányom meglepetéspartit szervezett születésnapomra, amelynek előkészítésébe mindenkit bevont és mindenkit meghívott, akiket szeretek és közel állnak hozzám. Kata kolléganőm (balról az első "magas barna") finom vacsorát készített, Orsi bérmakeresztlányom (Kata melletti szemüveges) finom sütikkel lepett meg, Csanád, (a kisember, Orsi fia), hozta a három és fél évesekre jellemző vidám formáját. Rozi, kisbarátném (az ülő lány) kicsalogatott néhány órára "a barlangomból", hogy addig a többiek nyugodtan előkészíthessék a terepet. Csugi (Rozi mellett ül), a lányom barátja még tortát sütni is segített a lányomnak. Csugi mögött vigyorgok én, akit "jól átvert" ez a társaság, mellettem a rövidhajú hölgy Melán kolléganő, aki eddig is nagyon sokat segített és minden bizonnyal ezután is fog, mert alaptermészetéhez tartozik, hogy segít. A hosszúhajú tündér a balszélen, Antónia, az én "pici" mindjárt 18 éves lányom, a Nagy Varázsló és "Manipulátor", aki ezt az egészet megszervezte, összehangolta, kézben tartotta, szinkronizálta, vagyis mai divatos szakszóval élve: menedzselte. A fotóról sajnos hiányzik a fiam és a menyem és Judy barátnőm, akik szintén hivatalosak voltak erre a bulira, ők viszont igazoltan hiányoztak a távolság és a munkájuk miatt. Hiányzott még a családom, de egyezség értelmében velük szűk körben üljük meg ezt a napot valamikor karácsony környékén.

 A lányom a barátjával a szervezkedés közepette még tortát is készített nekem - könnyekig meghatódtam tőle. S ha már itt tartunk, akkor azt is elmondom, hogy a kényelmes forgószéket, amiben épp most ülök, a fiamtól és a menyecskémtől kaptam ugyanerre az alkalomra.

Kívántam valamit és elfújtam a gyertyát. Nem árulom el, mit kívántam, csak azt a részét, hogy minden Kedves Barátomnak/Rokonomnak/Olvasómnak ilyen gyermekeket, ilyen barátokat és hasonló születésnapi meglepetéspartikat kívánok.
Azonban itt még nem ért véget a meglepetések sora, ugyanis másnap megérkeztek Csíkszeredából a régi osztálytársak. Ekkor már annyira meghatódtam, hogy még fotót is elfelejtettem készíteni. De szerencsére van néhány fotó, ami a tavalyi szilveszterezéskor készült és ott megmutatom, kik is, ők.

Ők balról-jobbra: Ida, Erika, Jeszy és Emma, a gugoló nagyszájút nem említem, úgyis ismeritek. Közülük Emma nem tudott eljönni csak, de vele többször is beszéltem a napokban.

Jött viszont Ciska, aki megígérte, az idei szilveszterezésre is elkészíti a páratlanul finom kocsonyáját. Ezzel elárultam még egy dolgot: igen, idén is a régi osztálytársakkal töltöm a szilvesztert Csíkszeredában, de ilyen szűkkörű társaságban, hiszen még sokan vagyunk, de ahhoz, hogy mindenkit megmutathassak egy fotón, igen hosszúra nyúlna ez a bejegyzés. Végezetül, mindenkinek kívánok ilyen régi osztálytársakat is, akik több mint harminc év múltával is összetartanak, szeretik és segítik egymást.
S még valami: akit teheti támogassa Tamáska műtétjét, illetve küldjön támogató sms-eket Gergőnek szombaton. Köszönöm!

Segítsünk Tamáskának!

A gyönyörű csöppség gyerekkori szomszédom kisfia és súlyos halláskárosult. Egy méregdrága műtéttel viszont lehetne segíteni rajta, ehhez kérem minden jóakaratú ember segítségét. Az alábbiakban pedig Tamáska édesapjának - az én gyerekkori szomszédomnak - és édesanyjának sorait olvashatjátok. 

Kisfiunkat, Gáll Tamást 2011. október 10-én kétoldali, belsőfül eredetű süketséggel diagnosztizálták. Halláskárosodása olyan nagy, hogy a legnagyobb teljesítményű hallókészülékkel sem érhető el semmilyenfajta hallásfejlődés. Otoakusztikus emissziós vizsgálattal 100 decibelnél mértek hallásfoszlányokat. Csak az összehasonlítás kedvéért jegyzem meg, a helikopter felszálláskor 110 decibel hangerőt fejt ki. Ahhoz, hogy Tamás megtanuljon hallani és beszélni cochleáris implantátumra van szüksége. A cochleáris implantátum a közép- és belsőfülbe beépített elektronikus eszköz, melyhez kapcsolódik egy külső vevőrendszer. Ezek együttesen biztosítják a hallást. A cochleáris implantáció ára jelenleg 20 000 euró egy fülre. Ez az összeg meghaladja a féltett, szeretett családom anyagi képességeit. Egy implantátumot az egészségbiztosító finanszíroz, de a gyakorlat szerint várólistára kerül fel a rászoruló. A várakozási idő néhány hónaptól több évig terjed, a mindenkori gazdasági-politikai helyzet függvényében. Mivel Tamás még csak kilenc hónapos, a másfél éves koráig föltétlenül végrehajtandó műtét segítségével teljes mértékben megtanulhat hallani, és kizárólag ezáltal beszélni. Minél hamarabb sikerül megműttetnünk a kisfiunkat, annál nagyobb az esélye annak, hogy elsőszülött, szeretett gyermekünknek kialakuljon a normál hallókra jellemző beszédkészsége, ezáltal esélyes legyen arra, hogy hagyományos iskolában tanuljon, és normális életet éljen. 


Segélykérésünk versenyfutás az idővel. Az optimális idő elmulasztásával gyermekünk elveszítheti esélyét, hogy képes legyen megtanulni beszélni. 

Kérjük Önt, szívlelje meg erőnk feletti problémánkat, lehetősége, belátása szerint támogasson abban, hogy együtt szembeszállhassunk a családunkat ért sorscsapással, és Tamáskánk érdekében megtehessünk mindent, amire szüksége van ahhoz, hogy teljes életet élhessen. 

Segélykérő sorainknak szentelt figyelmét köszönjük, azt is, hogy azonosulni tud a súlyos problémánkkal, megérti elkeseredettségünket, aggodalmunkat és igyekezetünket. A kisfiunk sorsának alakulása számunkra egy tűzön-vízen át vezető harc, hálásak vagyunk/leszünk mindenkivel szemben, akik ezen átsegítenek! 

Őszinte tisztelettel, megbecsüléssel: Gáll Gyula és Gáll Erzsébet szülők

Banki adatok: Gáll Gyula (szem.szám: 1770205190701) Banca Comerciala Romana, Ag. Gheorgheni
RO12RNCB0155124842480001 – RON
RO71RNCB0155124842480006 – HUF
RO82RNCB0155124842480002 – EUR
RO55RNCB0155124842480003 – USD
Swift-kód: RNCBROBU-amennyiben az utalás külföldről történik ezt is fel kell tüntetni.
A bank címe: Gheorgheni, Bd. Fratiei 7

Ismétlem: a családot ismerem, a kisfiú édesapja gyerekkori szomszédom, nagymamája pedig tanárom volt az elemi iskolában.

Kérlek Benneteket, segítsetek ennek a családnak!

Angyalos ajándék Ancsikától

Már régóta be kellett volna blogolnom, milyen szép és tartalmas ajándékot hozott nekem az Angyal, illetve szinte a Mikulás. Ugyanis a csomag épp december elsején érkezett, ha néhány nappal később jön, akkor pontosan Mikulásra érkezik. Nos, a Szepy által meghirdetett Angyalos játék úgy tűnik egészen jól működik még ilyen nagy távolságra is, ugyanis Ancsika Németországban adta postára a mindenféle finom karácsonykor használatos aromát, pisztáciát, csokoládét rejtő csomagot és igaz, hogy kicsit hosszabb utat futott be a vártnál, de végül csak megérkezett. A szállítást sajnos a pici angyalkás szobor nem vészelte át épségben, de így az egyik letörött fejecskéjével együtt is aranyos. Mindennek nagyon örülök, kiváltképp a pisztáciának, amit nagyon szeretek, de sajnos ritkán jutok hozzá, mert csak nagyvárosi bevásárlóközpontokban lehet venni, én pedig itt kisvárosban élek.

Ismételten köszönöm az ajándékot! 

November kedvencei

Nahát, ez a november is meglehetősen szegényesre sikeredett bejegyzések szemszögéből, úgy látszik ezek a szomorú, szürke késő őszi hónapok nem igazán kedveznek a blogolásnak. Legalábbis nálam... Még szerencse, hogy a Hűséges Olvasóim ezt nem így gondolják, ugyanis akárcsak előző hónapban, most is alig mutatkozik visszaesés a blog látogatottságát illetően. Most pedig következzen az ehavi összegzés, aminek ötletét - mint korábban is említettem már - Mézigörltől vettem át. Ráadásul, úgy tűnik, ebben a hónapban serényebb voltam, mint ő, mert nála még nem látom a novemberi összesítőjét, készített viszont karácsonyi ötletjavaslatot sok-sok finomsággal, amit érdemes megnézni. Most pedig következzen a novemberi összegzésem. 

1. Káposzta savanyítás

November kedvence - számomra egyáltalán nem meglepő módon - a káposzta savanyítása lett, amire egy hónap leforgása alatt több mint 2500-an kerestek rá. Emellett számos visszajelzés érkezett más csatornákon is, hogy bevált a recept és nagyon szeretik az ezzel a módszerrel eltett káposztát. Finom is!

2. Aranyló grízgaluska

Az már meg sem lep, hogy a grízgaluska készítésének receptjére megint több mint 1500-an kerestek rá. S még én hittem azt, hogy ezt a receptet, senki el sem olvassa... :)))

3. Ételízesítő házilag

Ahhoz képest, hogy friss zöldséget már nem igazán lehet venni a piacokon, meglepően sokan kerestek rá az ételízesítő receptjére is. Végül is az olvasóim között többen is vannak olyanok, akik olyan égövön élnek, ahol most nincs tél. :)

4. Csokis keksztorta aszaltgyümölcsös trüffelkrémmel

 Úgy tűnik, ez a torta mégiscsak jó! Hiába voltak fenntartásaim vele kapcsolatosan, mert noha nincs még egy hónapja sem, hogy bejegyeztem, máris közel ezren kerestek rá. 

5. Sütőtökös krumplipüré

Nahát, ez is kedvenc lett, pedig nem is reméltem volna. Egyszerű és nagyszerű köret, csak ennek tulajdonítható a látogatottsága.

6. Scsí - orosz savanyúkáposztaleves

Na, ez megint egy olyan recept, amin nem igazán értem, miért rajonganak az olvasók, mert ebben a "műfajban" ez is a legegyszerűbb, amit elképzelni lehet. Valószínűleg ez a sikerének a titka is.

7. Töltött sertésdagadó

Ezt sem rég blogoltam be, máris kedvenc lett, aminek örülök, mert valóban finom. :)

8. Transzilvánikum

Erre viszont számítottam, vagyis már akkor, amikor beblogoltam úgy véltem, ez az ital hamar kedvenccé válik.

9. Kacsasült

Ez viszont meglep, ugyanis ennél sokkal bonyolultabb, fűszeresebb kacsasülttel már találkoztam, de úgy látszik többen is vagyunk, akik az "egyszerű és nagyszerű" elvet valljuk.

10. Október kedvencei

S, hogy mennyire érdemes havonta összefoglalót írni mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az októberi beszámolómra az elmúlt hónapban közel ötszázan kerestek rá. Ez azt sejteti, hogy az abban a hónapban legkeresettebb receptek sokaknak megtetszett, valószínűleg közülük több is és egyszerűen az összefoglalót mentették az érdeklődők. 

Sütőtökös birsalmaleves

Jó kis leveske, az állatvédő barátnők is dícsérték, akiknek felszolgáltam egy megbeszéléssel egybekötött vacsorán. Egyébként ezt is a Székely Gazdának készítettem, ami a Hargita Népe egyik melléklete. Az ötlet pedig onnan adódott, hogy nem akartam krémlevest készíteni, mert azt nem igazán szeretem, de valami krémes levest képzeltem el birsalmából. Volt sütőtököm és arra is kíváncsi voltam, mennyire alkalmas sürítésre. Így hát kereszteztem a birsalmát a sütőtökkel és lett belőle ez a pompás leves. 

Hozzávalók: 25-30 dkg sütőtök, 3 birsalma, cukor, ízlés szerint, 1 kiskanál étkezési keményítő, csipetnyi só, fahéj, szegfűszeg, ánizs. 

Elkészítése: A sütőtököt szeletekre vágva tepsiben megsütjük. A birsalmát meghámozzuk, magházától megtisztítjuk, majd apró kockára vágva, ízlés szerint cukorral édesítve csipetnyi sóval lassú tűzön feltesszük főni. Közben teatojásba téve, vagy gézbe kötözve hozzáadjuk a fűszereket is, majd puhára főzzük a birsalmát. Ha a sütőtök megsült, botmixerrel pépesítjük, hozzákavarjuk a keményítőt és néhány kanál fővő birsalmalét, majd az így nyert „habarással” besűrítjük a levest. Hidegen, melegen egyaránt finom, üdítő leves.

Tipp: Gazdagíthatjuk tejszínnel, vagy tejszínhabrózsákkal.

Jó fakanálforgatást!

Céklasaláta majonézzel

Ezt a majonézes céklát már egyszer beblogoltam, és ez a korábbi bejegyzéstől csak annyiban különbözik, hogy ebbe nem tettem tormát. S a fotót is jobbnak találom. Másrészt, ott kétféle céklasaláta receptjét írtam le, itt meg csak ennek az egynek. Szóval, úgy vélem, így sokkal egyértelműbb és áttekinthetőbb. Ja, s a lényegről meg ne feledkezzem: a minap tanultam valamit a lányomtól, s igaz, hogy ez még mindig segítséggel készült, de minden reményem megvan rá, hogy a továbbiakban minél több hasonló bejegyzésem legyen. 

Hozzávalók: 1 kg cékla, 1 főtt- és 1 nyers tojás sárgája, 1,5-2 dl olaj, 1 dl tejföl, 1 kiskanál mustár, só, fehérbors, citromlé. 

Elkészítése: A céklákat alaposan megmossuk, kefével ledörzsölve róla földet, majd egyenként alufóliába csomagoljuk úgy, hogy mindegyikre szórunk fél kiskanálnyi sót és töltünk rá cseppnyi olajat. Az így becsomagolt céklákat tepsibe rakjuk és sütőben megsütjük. Ha a cékla kihűlt, meghámozzuk, kb. 1x1 centiméteres kockára vágjuk és egy tálba tesszük. A főtt- és a nyers tojássárgából elkészítjük a majonézt készítünk, hozzáadjuk a tejfölt és a mustárt, pici sóval, fehérborssal és citromlével ízesítjük majd belekavarjuk a céklát. Rántott húsok, fasírtok mellé tálaljuk köretnek.

Tipp: Gazdagíthatjuk egy evőkanál reszelt tormával.

Jó fakanálforgatást!

Csirkemáj sült céklával és sütőtökkel

Nagyon finom és gyorsan készülő étel. Mellesleg ez is a Székely Gazdának készített szép, színes sorozatból való, amiről korábban már szóltam. Szóval kedvem kerekedett egy kicsit kísérletezgetni és szerintem, isteni kombinációk jöttek ki belőle. Szerintetek?...

Hozzávalók: 30-40 dkg csirkemáj, 2 evőkanál liszt, 1 cékla, 25 dkg sütőtök, kevés olaj, citromlé, só, bors. 

Elkészítése: A sütőtököt és a céklát meghámozzuk, kb. 1x1 centiméteres kockára vágjuk, majd egymástól elkülönítve egy sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük. Kevés sóval megszórjuk, citromlével és pici olajjal megspricceljük, majd a sütőben puhára sütjük. Ezalatt a májat hártyáitól megtisztítjuk és kettőbe vágjuk, illetve villával megszúrkáljuk, hogy sütés közben ne „robbanjon szét”. A víztől leitatott májat lisztbe forgatjuk, majd forró olajban piros ropogósra sütjük – a tányérban sózzuk, borsozzuk. Tálaláskor külön-külön a tányérra halmozzuk a céklát és a sütőtököt, mellétesszük a sült májat és tejfölös tormával kínáljuk.

Jó fakanálforgatást!

Tejfölös torma

Nagyon szeretem a tormát, és ebben az időszakban épp a szezonja van. Régebb télire is tettem el, de egy ideje inkább a hűtő zöldségtartójában tárolom zacskóba kötözve, mert úgy is nagyon jól eláll, és felhasználáskor mindig annyit veszek ki belőle, amennyire épp szükség van. Most máj, cékla és sütőtök mellé készült tejfölösen, isteni lett. 

Hozzávalók: 1 evőkanálnyi reszelt torma, 1 evőkanálnyi reszelt alma, 1 dl tejföl, fél kiskanál mustár, pici só, citromlé. 

Elkészítése: A reszelt tormát összekeverjük a reszelt almával enyhén sózzuk, hozzáadjuk a mustárt és lazán beleforgatjuk a tejfölbe. Végül citromlével ízlés szerint savanyítjuk. Rántott húsok és zöldségek mellé tálaljuk.

Jó fakanálforgatást!

Sütőtökös csirkemájragu wokban

Ez a szép színes étel azért lett ilyen, mert épp ilyennek képzeltem el. :) Na, most, viccen kívül, az egész azzal kezdődött, hogy ebben a borús, ködös novemberben valami szép, színes, vidám ételre vágytam, legfőképp azért, hogy a Székely Gazda olvasóinak megmutathassam, lehet a szürke hétköznapokba is színt vinni egy kis ötletességgel. Másrészt föltétlenül olyan ételeket akartam készíteni, amiben sütőtök, cékla, körte és birsalma van. Így készült el egy egész sorozat, amit rendre beblogolok, s nagyon örülök, hogy sikerült olyan sorozatot készítenem, amivel megmutathattam, milyen sokféleképpen felhasználhatóak ezek a zöldségek, gyümölcsök.

Hozzávalók: 40 dkg csirkemáj, 1 nagyfej hagyma, 1 piros és 1 zöldpaprika, 30 dkg sütőtök, olaj, só, bors, zsálya (ez utóbbi el is maradhat). 

Elkészítése: A sütőtököt felszeletelve megsütjük, a csirkemájat megmossuk, megtisztítjuk, villával megszúrkáljuk és nagyobb darabokra vágjuk. Mielőtt az étel készítését elkezdenénk, előkészítjük a zöldségeket is: a hagymát és a paprikát megmossuk, megpucoljuk és nagy kockára vágjuk; a megsült sütőtököt kb. akkora darabokra vágjuk, amekkorák a májdarabkák. A wokban felhevítjük az olajat, majd a víztől leitatott májat hirtelen ropogósra sütjük benne. Hozzáadjuk előbb a hagymát, majd a paprikát és az edényt folytonosan rázogatva (illetve kavargatva) addig pirítjuk a zöldséget, amíg a széle picit megpörkölődik, de a közepe még roppanós marad. Közben sóval, borssal és (aki szereti) zsályával fűszerezzük, végül hozzáadjuk a sütőtököt és összeforgatjuk, összemelegítjük a raguval. Részeges körtével tálaljuk.

Tipp: Ha nincs wok, elkészíthető egy nagyobb serpenyőben is, de figyeljünk arra, hogy magas hőfokon készüljön az étel.

Jó fakanálforgatást!

Csokis keksztorta aszaltgyümölcsös trüffelkrémmel

Na, ez egy olyan torta, ami mindenkinek ízlett, leszámítva engem. Pontosabban az íze nekem is tetszett, az állagával voltam elégedetlen, s legközelebb, amikor ilyet készítek, akkor hagyom a csokis varázslást és készítem úgy, ahogy szoktam a kekszes süteményeket. De mivel így ízlett a vendégeimnek, úgy gondolom, megéri beblogolni, hátha még sokaknak ízleni fog. Egyébként ezt a tortát is, akárcsak a töltött sertésdagadót abból az alkalomból készítettem, hogy meglátogatott Judy barátnőm és a párja, illetve velünk együtt vacsorázott Kata és párja is. A lányom véleménye szerint egészen karácsonyi hangulatú torta lett.

Hozzávalók az alaphoz: 35 dkg háztartási keksz, 30 dkg finom csokoládé, 20 dkg vaj, 1 dl tej, 10 dkg mazsola, 0,5 dl rum; az aszaltgyümölcsös trüffelkrémhez: 30 dkg finom csokoládé, 3 dl tejszín, 1 narancs reszelt héja és egy narancs leve, maréknyi aszalt gyümölcs (sárgabarack, meggy, áfonya, alma, ananász, stb., ami még akad a ház körül), 10 g zselatin; illetve 5 dkg fehér csokoládé, 1 evőkanál olaj, díszítéknek.

Elkészítése: A mazsolát beáztatjuk a rumba, a kekszet nagyobb darabokra tördeljük és egy mély tálba tesszük. Közben gőz fölött összeolvasztjuk a csokit a vajjal és a tejjel, majd a krémet a kekszhez adjuk. Beletesszük a rumos mazsolát is, és az egészet összekavarjuk. A masszát közepes méretű kapcsos tortaformába nyomkodjuk és míg a krémet elkészítjük, hűtőbe tesszük. A krémhez előbb az aszalt gyümölcsöket annyi vízben, amennyi ellepi beáztatjuk, a zselatint pedig a narancslében feloldjuk. A csokit a tejszínnel összeforraljuk és félretesszük, hogy kihűljön. A narancslében áztatott zselatint felforrósítjuk - figyeljünk, hogy ne főzzük fel -, majd a krémhez kavarjuk az áztatott aszalt gyümölccsel és a narancshéjjal együtt. A krémet ráhalmozzuk a kekszalapra, szépen elsimítjuk és a hűtőben tartjuk legalább egy éjszakát. Ezután óvatosan kivesszük a tortaformából, a fehér csokit gőz fölött az olajjal összeolvasztjuk, és a tetejére, oldalára mintázatot rajzolunk. A legegyszerűbb ha egy zacskó sarkába kanalazzuk az olvasztott csokit, pici lyukat vágunk rá, és úgy csorgatjuk a tortára.

Jó fakanálforgatást!

Sütőtökös krumplipüré

Az utóbbi időkben kétszer is sütőtökös krumplipürét készítettem köretnek különféle húsok mellé és többen is érdeklődtek a recept felől. Többek közt Kata kolléganőm volt az egyik, aki a minap megkérdezte látva a fővő krumplit és sütőtököt: minek kell a krumpli közé a sütőtök? A válaszom roppant egyszerű volt, ugyanis csak annyit válaszoltam neki: hogy viccesebb legyen. Valójában nem lett vicces, hanem kellemesen édeskés lett a püré, a színe pedig gyönyörű lett. Nos, igazából a sütőtökös krumplipürét zsigerből raktam össze, érzésből és szín szerint, sehol nem olvastam a leírását, de tudom, hogy többen is készítik. Ez most az a változat, ahogyan én készítem.

Hozzávalók: 1 kg krumpli, 20 dkg sütőtök, só, ízlés szerint, 5-10 dkg vaj, 1,5-2 dl forró tej.

Elkészítése: A krumplit és a sütőtököt megmossuk, meghámozzuk és egyenlő nagy kockára vágjuk. Beletesszük egy fazékba, sózzuk ízlés szerint és annyi vizet öntünk rá, amennyi épp kezdi ellepni. Amikor a zöldség puhára főtt, leszűrjük a levét (felhasználhatjuk leves alapnak), és még forrón összetörjük, majd a vajjal és a forró tejjel habosra kavarjuk. Különféle húsok, vagy zöldségek mellé köretként tálaljuk.

Jó fakanálforgatást!

Töltött sertésdagadó

A Judy barátnőm és a barátja, Stefan járt nálam a napokban, és Kata kolléganőmmel úgy döntöttünk összehozunk egy közös vacsorát. Egyébként is adós voltam Zoltánnak - Kata barátjának - a vacsorával, ui. még a nyáron terveztük, hogy együtt vacsorázunk egyet, aztán nem jött össze, mert valami közbejött. Most viszont Judyék érkezése jó "ürügynek" bizonyult a közös vacsorához, közös főzőcskézéshez, ugyanis Kata még készített egy igen finom márványsajttal töltött vörösborban fojtott körtét a sertésdagadó mellé, amit én készítettem és sütőtökös krumplipürével valamint párolt vöröskáposztával tálaltam. Készült még egy csokis trüffelkrémes keksztorta is, ja, és a dagadó mellé még felszolgáltunk egy kis tejfölös vörösáfonyabefőttet is az ízorgia fokozása végett. Rendre mindent beblogolok, de most előbb jöjjön a töltött sertésdagadó.

Hozzávalók: 1 kg sertésdagadó, fűszerkeverék: só, bors, kakukkfű, borókabogyó, pirospaprika, fokhagymapor, vagy 4-5 cikk zúzott fokhagyma, 1 evőkanálnyi olaj; illetve: 30 dkg darált hús (borjú és sertés vegyesen), 10 dkg házi füstölt sonka, 10 dkg csirkemell, 4-5 cikk fokhagyma, 1 kisfej hagyma, 1 tejben áztatott zsemle, 1 tojás, só, bors, rozmaringág, 1 dl bor.

Elkészítése: A dagadót éles késsel felszúrjuk úgy, hogy jó nagy "zseb" keletkezzen a húsrétegek között. Ha a dagadón bőr is van, akkor éles késsel keresztben bemetsszük, hogy sülés közben a bőr ne ugorhasson össze. Ezután a húst kívül belül vékonyan bekenjük olajjal, megszórjuk a fűszerkeverékkel, és legalább egy éjszakányit a hűtőben tartjuk. A füstölt sonkát és a csirkemellet kockára vágva, a hagymát, fokhagymát és tejben áztatott zsemlét ledarálva a darált húshoz adjuk, sóval, borssal fűszerezzük, hozzáadjuk a tojást és összekavarjuk. A tölteléket betöltjük a dagadó húsrétegei közé kialakított üregbe, hústűvel, vagy ennek hiányában fogvájóval betűzzük a nyílást, majd zsírozott tepsibe tesszük alátöltjük a bort és alufóliával letakarva sütjük kb. 30-40 percet. Ezután levesszük róla a fóliát, mellétesszük a rozmaringágat, és szép ropogósra pirítjuk, közben a pecsenyelével többször is meglocsolva. Melegen, párolt káposztával és sütőtökös krumplipürével tálaljuk, tejfölös vörösáfonyával fokozhatjuk a kulináris élvezeteket.

Jó fakanálforgatást!

Kacsasült

Csak olyankor irigylem a nagyvárosban lakókat, amikor kedvem szottyan valami különlegesebb húst vásárolni, s nem találok még a nagy bevásárló központokban sem olyan húst, amilyenre éppen fáj a fogam. Mert nálunk a "csakazértsemíromleanevét" bevásárló központokban sem lehet például kacsa-, libahúst venni - legalábbis, amikor kerestem, soha nem volt. Érthető, mennyire megörültem, amikor a kis piac melletti "csirkeboltban", megláttam, hogy kacsacombot árulnak. Mivel aranyárban volt, és nálam sem volt túl sok pénz, két combot vettem, ami a lányommal kettőnknek elég volt egy fejedelmi vacsorához. Végül, hárman ettünk belőle, mert betoppant Rozi is, az ügyes, talpraesett, kicsi barátosném - hárman is jóllaktunk belőle. Mivel nem akartam túlkomplikálni, a legegyszerűbb fűszereket használtam, így is mesés lett.

Hozzávalók: személyenként 1 kacsacomb, só, bors, paprika, fokhagymapor (vagy zúzott fokhagyma), kakukkfű, olaj, kevés fehérbor, kacsazsír. 

Elkészítése: A kacsacombot megpucoljuk, megmossuk, a vizet leitatjuk róla, majd bekenjük vékonyan olajjal és a fűszereket beledörzsöljük. Ebben a pácban érleljük hűtőszekrényben legalább 12 órát. Ezután a kacsazsírral vékonyan kikenünk egy kisebb tepsit, belesorakoztatjuk a combokat, alátöltjük a bort, majd alufóliával letakarva sütőben pároljuk. Kb. 30-40 perc után levesszük az alufóliát és a pecsenyelével többször is meglocsolva piros, ropogósra sütjük a kacsát. Párolt vöröskáposztával és krumplipürével tálaljuk.

Az eMpszi táplálkozási ajánlása szerint étkezők hagyják ki a krumplipürét, csak párolt vöröskáposztával fogyasszák húsnapon.

Jó fakanálforgatást!

Október kedvencei

Nem tudom, ki, hogy van vele, de nekem úgy tűnik októberre mindig alábbhagy a blogoló kedvem. Idén októberben is alig nyolc bejegyzésem volt, mert mit tudom én miért... Valamiért így jött össze... Talán az időjárás, talán a nyárról télre való átállás, jó ég tudja, miért, de így történt. Azonban, ha a blogom nézettségi mutatóit nézem, ez észre sem vevődik, ugyanis majdnem ugyanannyi látogatóm volt, mint előző hónapokban. Ennek egyszerű és logikus magyarázata pedig az, hogy az olvasóim főleg a régebbi - akár két évvel ezelőtti - bejegyzéseim miatt látogatják hűségesen a blogomat. És amint a szeptemberi összegzésből is kiderült, a leglátogatottabb, legnépszerűbb bejegyzéseim a befőzéssel kapcsolatosak. Mielőtt belekezdenék a legtöbbet megnyitott bejegyzések taglalásába, még annyit, hogy a hóvégi összefoglaló ötletét Mézigörltől vettem át, ő már korábban bejegyezte összesítését, érdemes megnézni.

1. Káposzta savanyítás

Október toplistavezetője érthető okokból a káposzta savanyítása lett bizonyára nem csak azért, mert ennek októberben van az ideje, hanem azért is, mert nagyon ízletes káposzta készül ezzel az eljárással.

2. Aranyló grízgaluska

S ímhol második helyen az örökös toplistás aranyló grízgaluska, amit ebben a hónapban is több mint ezren néztek meg.

3. Transzilvánikum 

A finom italokat is sokan szeretik, ugyanis a néhány nappal korábban bejegyzett transzilvánikumra máris majdnem ezren kerestek rá. Ha ez így megy tovább, még kiüti a nyeregből a grízgaluskát.

4. Ételízesítő házilag

Hát, azt hiszem, hogy októberben az ételízesítőre sem véletlenül kerestek rá olyan sokan éppen októberben. Az új adagot nemrég tettem el, isteni lett.

5. Gulyáskrém házilag

A gulyáskrémemnek is úgy látszik, töretlen a sikere, igazából, ezt sem túl rég blogoltam be, de ebben a hónapban majdnem annyian kerestek rá, mint a két évvel korábban bejegyzett ételízesítőre.

6. Vitaminsavanyúság

Aztán itt van az isteni vitaminsavanyúság, amit ezután fogok elkészíteni, mert még nem volt rá időm, de még mindig lehet kapni hozzávalókat - legalábbis nálunk.

7. Nyers paprikaételízesítő

Na, ilyet is már tettem el, csakhogy ezúttal chilli-paprikával. Olyan lett, mint a tüzes "mármángós ménkő", nem is fogom másra használni, csak kimondottan chilli-s ételekhez.

8. Körtés szelet

Lám-lám, sokaknak tetszik a végtelenül egyszerű süteményem is. Igaz, piszokul finom...

9. Hordós savanyúság

Ezt is sokan szeretik, idén is tettem el ilyet és a mostaniban van dinnye is.

10. Almás szelet

Végül, de nem utolsó sorban ímhol a körtés szelet párja, az almás szelet. Meg is lepett volna, ha nincs a tíz legjobb között.

Jó szemlélődést, csemegézést! Új hónap kezdődött és hátha én is termékenyebb leszek.

Transzilvánikum

A pohárban lévő kellemes színű likőrféleség a Transzilvánikum, aminek beblogolását egy korábbi bejegyzésemben akkorra ígértem, miután megkóstoltuk. Nos, olyan jól sikerült, de még a kóstolás is, hogy félliternyit jól el kellett rejtenem a kamra mélyén, hogy az ünnepeket megérje. Mindenkinek ízlett, a lányomnak például annyira, hogy kérte, jövőben annyit készítsünk, hogy a két év múlva esedékes ballagási ebédjén ez lehessen az ünnepi ital. Mellesleg a receptet is ő szerezte az egyik munkatársától, ugyanis a lányom végigdolgozta a nyarat az édesapja cégénél, és Boti mesélte neki, az édesanyja milyen finom Transzilvánikumot készít. A recept tehát Rozitól, Boti édesanyjától van, a benne lévő zölddiót viszont szintén a lányom szerezte. Jövőre többre lesz szükség, mert ebből az adagból 2,5-3 liter Transzilvánikum készül és amilyen finom, egy adag nem lesz elég a ballagási ebédre. S igaz ugyan, hogy a hozzávalókból van olyan, amit ebben az időszakban már nem lehet beszerezni, mégis fontosnak tartottam beblogolni most, egyrészt, mert tartok tőle, hogy a jövő évi zölddiószezonig valahová elkeverem a cetlit, amire írtam a receptet, másrészt a jövő évi szezonig ebből cseppnyi sem marad az üveg alján.

Hozzávalók: 1 l szesz (94 fokos tiszta alkohol), 8 szem zölddió, 15 szem meggy, 1 mokkáskanál reszelt gyömbér, 1 púpozott kiskanál pörkölt kávé, 12 dkg mazsola, 1 narancs reszelt héja, 3 szem szegfűszeg, 1 darabocska fahéj, 75 dkg cukor, 1 l víz.

Elkészítése: A zölddiót összetörjük, vagy karikára vágjuk és beletesszük egy nagyobb méretű befőttesüvegbe. Hozzáadjuk a meggyet, a mazsolát, a narancshéjat, a reszelt gyömbért és a darabosra tört pörkölt kávét, valamint a fűszereket. A cukrot feloldjuk a vízben és rátöltjük a gyümölcsre, végül hozzáadjuk a szeszt is. Összekavarjuk és két hónapig meleg helyen érleljük. Ezután gézen át leszűrjük, és üvegekbe töltjük. Kellemes, kissé fanyar ízű fűszeres likőr lesz belőle. Egyetlen hibája: nagyon itatja magát.

Jó fakanálforgatást!

Növendékcsorba - Csorba borjúhúsból

Erdélyi magyar vendéglők étlapján ezt az ízletes savanyú levest növendékcsorba néven találjuk meg, azonban valószínűleg ezt a megnevezést sokan nem ismerik. Hogy értsük is miről van szó, megmagyarázom. Nos, Erdélyben borjúhúsnak csak azt a húst tekintjük, ami olyan borjútól származik, amelyik még nem legelt. Vagyis a szopós borjú húsa, borjúhús, amelyik fiatal szarvasmarha már megkóstolta a füvet az növendék. Ez a csorba tehát olyan fiatal szarvasmarha húsából kell készíteni, amelyik még nem érte el a "felnőttkort". Csorba egyébként mindenféle húsból készül, sőt hús nélkül is, jellegzetessége minden csorbának, hogy sok zöldséggel készül és kellemesen savanykás ízű. A zöldséghasználat is lehet változó annak függvényében, hogy éppen milyen zöldségnek van szezonja. Most káposztaszezon van, ezért káposztával készült, de készülhetett volna zöldbabbal nyár közepén, vagy labodával tavasszal.

Hozzávalók: 40 dkg borjúszegy, 1 kanál kacsazsír (vagy zsír, vagy 2 kanál olaj), 1 kisfej hagyma, fél paprika, 2 sárgarépa, 1 petrezselyem, fél zeller (vagy egy szelet), 1 nagy maréknyi gyalult káposzta, 2-3 kanálnyi zöldborsó (fagyasztott), 2 szál lestyán, 2,5 dl paradicsomlé, 3 dl korpacibere, 1 kanál ételízesítő, só, ízlés szerint.

Elkészítése: A borjúszegyet megmossuk és annyi vízben, amennyi bőven ellepi feltesszük főni. Ha felfőtt, leszedjük a habját, sózzuk és csendes tűzön addig főzzük, amíg a hús megpuhul. Közben egy kanálnyi kacsazsíron megdinszteljük az apró kockára vágott hagymát és paprikát, hozzáadjuk a kockára vágott sárgarépát, petrezselymet és zellert, majd az ételízesítőt. Amikor a zöldség puhulni kezd, feltöltjük a húslével, majd ha felfőtt, hozzáadjuk a zöldborsót, a kápsztát és a lestyánt. Ha minden zöldség puha, beletesszük a kockára vágott húst, a paradicsomlevet és a korpaciberét. Felforraljuk és csendesen főzzük még kb. tíz percet. Tálaláskor csípőspaprikát adunk mellé.

Jó fakanálforgatást!

Részeges körte

Tegnap este vegetáriánus és lisztérzékeny vendégeim voltak. A vegetáriánus nem okozott különösebb gondot, hiszen máskor is főztem nekik és szerették a főztömet, de a lisztérzékenységen kissé elgondolkodtam. A főételt könnyen kiagyaltam, mert készítettem egy zöldséges töltött gombát kétféle salátával, a desszerten agyaltam viszont egy sort. Végül tanácsot kértem gasztroblogger ismerősöktől és Starfival, a Tejbegríz blog szerzőjével agyaltuk ki közösen, hogy legyen részeges körte. Isteni lett, alig maradt belőle néhány mára, hogy fotót készíthessek, és állítom, ilyen hideg őszi időben jobbat elképzelni sem lehet, mint a fűszeres borba fojtott fanyar körte. Ezúton is köszönöm a segítséget Starfinak.

Hozzávalók: 6 fanyar körte, fél l félédes vörösbor, 2-3 evőkanál méz, fél kiskanálnyi szegfűszeg, fél kiskanálnyi fahéj, néhány szem csillagánizs, fél citrom vékonyan lemetszett héja, 1 citrom leve.

Elkészítése: A körtét megmossuk, négybe vágjuk, magházát kivágjuk és kevés citromlével lelocsoljuk. A bort a mézzel és a fűszerekkel felforraljuk, majd rendre beleforgatjuk a körtehasábokat. Egy adagot annyi ideig forralunk a fűszeres borban, amíg puhulni kezd, de még roppanós marad. Ezután szűrőkanállal egy tálba szedjük, és felforraljuk a következő adag körtét. Amikor az összes körte kifőtt, a fűszeres bort rászűrjük a körtére. Hidegen, melegen egyaránt finom.

Jó fakanálforgatást!

Hurutos „laskaleves” – az örmény leves székelyesített változata

A minap új főszerkesztőm, Csongi lepett meg azzal a kéréssel, hogy kellene szerezzek neki hurutot, mert ugyebár a környéken Gyergyószentmiklóson készíti két néni eladásra a különleges örmény fűszert. Erről bővebben is írtam az ángádzsáborleves leírásánál. Ugyanakkor arra is kért, hogy minél többféle receptet küldjek neki, mert ki szeretnék próbálni a gyergyói örmény ízeket. Ekkor jutott eszembe, hogy ott van még a hurutos "laskalevesem" (hurutos lebbencsleves) beblogolatlanul és biza, azt is jó volna, hogy megismerjék, hiszen sokkal egyszerűbb az elkészítése, mint az ángádzsáborlevesnek, finom és laktatós. Azonban mielőtt rátérnék a receptre, tegyünk egy kis kitérőt, hogyan is került a székelyek étrendjébe a hurut. Nos, a székelyek sokat nem szöszmötöltek az ángádzsábor-fülecske készítésével, ők egyszerűen a szárított vargányával készülő, leginkább lebbencsleveshez hasonlító levesüket ízesítik huruttal, ami legalább annyira finom, mint azt ángádzsáborleves. Ráadásul, a székely gazdasszonyok ellesték a hurut készítésének tudományát az örményektől, és az idősebb asszonyok szerint még a múlt század első évtizedeiben heti egy-két alkalommal a székely családok asztalára került a huruttal ízesített lebbencsleves. 

Hozzávalók: 3 l húsalaplé, 3-4 db nagy burgonya, maréknyi lebbencstészta, maréknyi szárított vargánya, 1 fej hagyma, 1 sárgarépa, 1 hurut, 3 dl tejföl, 1 kanál zsír (olajjal helyettesíthető), késhegynyi pirospaprika. 

Elkészítése: A húsalaplében feltesszük főni a kockára vágott burgonyát. Közben előfőzzük a vargányát és apróra vágjuk, illetve kevés zsíron megpirítjuk a lebbencstésztát. Amikor a burgonya roppanósra főtt, hozzáadjuk a tésztát és a gombát, majd miután megfőtt berántjuk a levest a zsíron megpirított és paprikával megszórt kockára vágott hagymával. Végül a hurutot feloldjuk a tejfölben és legírozzuk vele a levest.

Tipp: Ha szárított hurutot használunk, akkor mielőtt a tejfölhöz kavarnánk, sajtreszelőn reszeljük meg.

Jó fakanálforgatást!

Gombócolt a lányom osztálya

A lányomék osztálya a tegnap kétszáz szilvásgombócot készített teljesen nomád körülmények közepette egy főzőversennyel egybekötött iskolai kiránduláson. A képen a tanárokból álló zsűrinek tálalták ilyen szépen a gombócot. Egyébként ezt már sokszor elmondtam, de most le is írom: a lányomék iskolája a legvagányabb iskola, amit ismerek. Többek közt az olyan rendezvényekért is, mint amit minden évben egy szép őszi napon megszerveznek. 

Vagyis a csíkszeredai Nagy István Művészeti Gimnzáium apraja-nagyja tanáraik kíséretében kivonul a Kissomlyó oldalába - közel ahhoz a helyhez, ahol a Csíksomlyói Búcsú zajlik - és főzőversennyel egybekötött kirándulást szerveznek.

Kb.így fest a hegyoldal, amikor a diákok "megszállják". 

A jókedű, vidám osztályközösségek miközben elkészítik az ételt, megcsodálják az őszi táj szépségét, vidámkodnak, dalolnak, beszélgetnek és jól érzik magukat. 

Vagy nézik/fotózzák a közelben röpködő sárkányrepülőket.

Voltak, akik a tűzhelyért voltak felelősek és a figyelmesebben megnézitek a képet, láthatjátok, olyan tűzhelyet készítettek, amit a gyeptéglák visszahelyezésével teljesen eltüntettek a főzés után. Mert ebben az iskolában az is lényeges, hogy a gyerekeket ráneveljék a civilizált természetjárásra. Vagyis, ha "sebet ejtettek" a gyepen a tűzzel, el is tüntetik, de nem találni utánuk szemetet sem, ahol ők eljárnak.

A lányomék osztálya úgy döntött, hogy szilvásgombócot készít. Nem kis meglepetést okozott, amikor a minap szünetben felhívott telefonon és kérte, gyorsan soroljam, miből, mennyi kell, ha 32 személyre akarnak gombócot készíteni. Aztán kiegyeztünk, hogy felhív a következő szünetben és akkor majd elmondom a kétszázas szilvásgombóc receptjét, mert közben kiszámoltuk, hogy kb, ennyi kell a 32-es létszámú osztálynak, a kísérő tanároknak és ha netán valaki repetát kérne. A következő hívásig tanácskoztam a gasztroblogger társakkal, végül Tücsök Bogár szilvásgombóc receptjének mennyiségeit ötvözve a Gergely Éva néni szakácskönyvében lévő leírással, számítottam ki a 200-as szilvásgombóc hozzávalóinak mennyiségét. Végül ez alapján készítették el a gombócot, a lányom szerint a kifőzéssel volt egy kis gond, de egyébként ment, mint a karikacsapás.

A konyhatündéreknek még pózolni is volt idejük és kedvük gombócolás előtt/után/közben. A középső az én lányom.