A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ajándék. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ajándék. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. szeptember 17., hétfő

Ajándék Kibédről - Cadou din Chibed

Érik az embert meglepetések, így engem is. Tegnap este kedves kibédi barátnőm, Irénke, jelezte, hogy küld nekem egy kis ajándékot, majd érdeklődjek az alfalvi iskolabusz söfőrjétől. Jót nevettem ezen, hiszen az alfalvi "varázslatos iskolabusz" sofőrje az én öcsém, aki nagy szeretettel végzi felelősségteljes munkáját, hiszen apró gyermekeket szállít iskolába meg haza. Mondtam is Irénnek, ez egyszerű lesz, hiszen csak az öcsémet kell elérnem telefonon. Végül őt sem kellett elérnem, hiszen ma reggel elsők között hívott ő, hogy lenne egy csomag, amit Kibédről küdtek és hozná is, ha otthon vagyok. Itthon voltam, természetesen, és amikor megláttam a jókora nejlon reklámszatyrot a kezében, rögtön az a sejtelmem támadt: Irénnel meglehetősen eltérő nézeteink vannak a kis fogalmáról. Ugyanis az este, amikor a facebook-on jelezte, hogy ajándékot küld nekem, egy üveg borról volt szó és egy adag gombócnak valóról. Ehhez képest érkezett egy üveg jófajta Küküllőmenti fehérbor Seprődi József borász pincészetéből a Nemzeti Gulyás Nap logójával, illetve egy vödörnyi szilva. A borról voltak elképzeléseim, hiszen ismerem Seprődi mester borait - el is teszem valami különleges alkalomra - a gombócnak való szilva mennyisége lepett meg, ugyanis egy vödörnyi szilvából még soha nem készítettem gombócot. Most sem fogok, ugyanis a vödörből bőven telik gombócra, kompótra, s még egy kis rumos szilvára is, ami szintén tervben volt ezen az őszön. Szívből köszönöm Irénnek a kedvességét, a vödröt igyekszem visszajuttatni mielőbb. Nyílván tele kaptam, tele küldöm.

Cateodata se intampla sa ai o surpriza asa din senin - ei, asa s-a intamplat si cu mine ieri/azi. Ieri seara o prietena din Chibed zicea prin facebook ca-mi trimite un mic cadou, si sa ma interesez la soferul autobuzului de scoala din Joseni. Am ris, fiindca soferul in cauza e fratele meu, cine cu mare devotament isi face treaba deloc usoara. Am si zis lui Irén, va fi usoara sa iau legatura cu el, doar trebuie sa-i dau un telefon. In fine nici nu trebuia sa-l sun, azi dimineata el m-a sunat printre primii si ma intreba, daca sunt acasa ca-mi aduce un pachet trimis din Chibed. Normal, era acasa, iar cand l-am vazut cu punga mare in mana, imediat ma gandeam ca avem notiuni total diferite cu Irén despre ce inseamna "un mic pachetel". Fiindca ieri seara cand discutam cu ea, mi-a zis ca-mi trimite un vin si niste prune pt. galuste cu prune. Iar azi am primit un vin din valea Tirnavei facut de Sperődi József, cu emblema Ziua Gulasului. Si a mai sosit o galeata de prune. Ei asta m-a surprins, fiindca eu ma gandeam ca intradevar o sa primesc niste prune pentru o portie de galuste cu prune. Multumesc din suflet cadoul, vinul il beau impreuna cu familia cu o ocazie speciala, din prune n-o sa fac numai galuste ci, am sa fac si compot si niste prune la cuptor cu rom.

2009. október 29., csütörtök

Díj, ajándék, meglepetés és Gabojsza

Na, mit szóltok hozzá: díjat kaptam Mandy Tarragontól, Sedithtől és Kiskuktától. Mindannyiatoknak nagyon-nagyon köszönöm, mert az egy dolog, hogy már 41 Hűséges Olvasóm van, de, hogy ezek közül háromnak még tetszik is, amiket ide össze-vissza pirkálok, az már Valami. Igyekszem ezután is rászolgálni a megelőlegezett bizalomra. S végén tovább is adom néhány "kedvencemnek", meg természetesen vissza is passzolom azoknak, akiktől kaptam, de előbb hadd tegyek egy kis kitérőt. (Nem is én lennék, ha nem lenne egy kis kanyar a bejegyzésben.) Mert az egy dolog, hogy Ti elismertetek, de képzeljétek el, mekkora meglepetés ért a hét elején! Nálam járt Gabojsza! Az biza! Az egyik hét eleji napon - nem emlékszem pontosan, melyiken, de nem is lényeges - egyszercsak megszólal a telefonom - az egyik, mert szerencsétlenségemre nekem abból három van - és egy kellemes barna, bársonyos, női hang megszólal: "Gabojsza vagyok". Hűha, csak amúgy kapkodtam a levegőt, mert ugyan még valamikor szeptemberben beszéltük, hogy jön majd Erdélybe és majd akkor szeretne velem találkozni, meg én is szeretnék vele találkozni, stb., de igazából a mindennapok forgatagában kissé meg is feledkeztem az egyezségről. Nosza, gyorsan nadrágba ugrottam, felhúztam a lenge kis, újságírói surranóimat (egyenként majdnem fékilós téli bakancs), kabát fel, közben a kamara polcáról egy ajándéktasakba beleszuszakoltam néhány üveg azt sem tudom, mit, s azzal uzsgyi a "Kőkereszthez", mert Szárhegy felől érkeztek Gabojszáék. Hű, de megörültünk egymásnak! A férje és a gyönyörű lányai is örültek a találkozásnak, csak a velük érkezett másik család nézett kissé furcsán ránk, mitől viselkedünk úgy egymással szemben mintha rég nem látott kedves rokonnal találkoznánk. Mondtuk, hogy hát izé, gasztroblog, meg satöbbi, hiszen mi régóta ismerjük egymást, mert régóta olvasgatjuk egymás blogját. Na szóval, nincsenek arra megfelelő szavak, amivel le lehetne írni, mennyire örültünk egymásnak és a találkozásnak. Talán majd Gabojsza leírását és az enyémet egybevetve képet alkothattok róla, milyen is volt ez az esemény. Sajnos, a munkám végett - már megint - csak kevés időt tölthettünk együtt, de igyekeztem megmutatni nekik néhány érdekes dolgot kedvenc kisvárosomból, sajnos a múzeumba nem mentünk el, mert éppen hétfő volt - na tényleg (!), hétfőn jártak nálam :) -, de majd legközelebb. És képzeljétek el, Gabojszától kaptam igazi gasztroajándékot, hozott egy kis ízelítőt a füge- meg akácdzsemjéből, aztán hozott még aszalt almát és aszalt paradicsomot. Nézzétek meg!
Még nem kóstoltam meg egyiket sem - pedig nagyon birizgálja a fantáziámat -, mert különleges alkalomra tartogatom, akkorra, amikor a gyermekeim is itthon lesznek. Remélem, ez majd Mikulásjárás környékén összejön. :) Na, s akkor most, hogy ilyen ügyesen kibőcsködöztem magam - már megint - tovább adom a kapott díjat a következő bloggereknek:

Starfokkernek, a Hejesírás és egy kis nyelftan blogjáért, mert tengermély tisztelettel viseltetek iránta, hogy bokros teendői közepette még erre is képes figyelni Gittával együtt. Mellesleg a Tejbegríz nevű blogja is figyelemreméltó.

Palócprovencenek, és nem csak azért, mert a "jó palóc" Mikszáth Kálmán hajdanában Gyergyószéket is képviselte az országgyűlésben.

Oresznek, tudja ő, hogy miért és maradjon a kettőnk titka. :)

Gabojszának, természetesen. :)

VersLeenek, mert nagyon bátor.

Marisnak, mert néhány napja úgy eltűnt, hogy már aggódom érte, de legfőképp hiányolom.

Timusnak, mert nagyon helyes meglátásai vannak.

Maimoninak, mert nagyon szeretem, amikor az "ősöket" idézgeti.

Ottisnak, aki miatt Szeredáig kellett rohannom, hogy lássak egy hús-vér, igazi gasztrobloggert. :))

Maxnak, akinek lesz elege, s melege a hét végén a sok guluró-gördülő gombócokkal. Hajrá Max!

Na és természetesen azoknak, akiktől kaptam a díjat, de őket már linkeltem az elején.

Gyönyörű napsütéses őszi hétvégét mindenkinek! Lehet, hogy kissé viszavonulok néhány napra, mert ugyebár jön a lányom, és dobozolok, meg gombócolok, na meg a halottaimért is gyújtok néhány szál gyertyát.

2009. október 4., vasárnap

25 hűséges olvasóm van már!

Ezzel a tál csodaszép Robi-féle falatkákkal köszöntöm a blogom 25. olvasóját, Domború Ilonát. Igazából úgy illene, hogy linkeljem az elérhetőségét, de hiába próbáltam rálelni a blogjára, nem találtam. Mindegy, akkor is üdvözlöm, és nem csak őt, hanem az összes előtte lévőt is a 25-ig. Mert, nagyon jól tudom, mit jelent az ha egy olvasó hűséges egy újsághoz, folyóirathoz, vagy éppenséggel bloghoz. Épp ezért döntöttem úgy, hogy minden 25. olvasómat kiemelem, ha van blogja linkelem és írok egy rövid kis ismertetőt is a blogjáról, hogy neki is gyűljenek a hűséges olvasói, mert az nagy kincs. Ezenkívül, mivel ez egy gasztroblog, valami gyorsan és könnyen készülő finomsággal is kedveskedem neki. Domború Ilonának, a Fakanálforgató tollforgató blog 25. olvasójának György Róbert séf falatkáit ajánlom, amiket a LAM Rt. legújabb gyergyószentmiklósi fiókjának avatóján szolgált fel, frissen sült pityókás házikenyérrel. Elkészítése roppant egyszerű, kell hozzá mindenféle kolbász, sonka, szalámi és legalább öt féle sajt, fehér- és vörös szőlő, illetve maszlina (olajbogyó). Mindezeket kis kockákra vágjuk és felszúrjuk egy fogpiszkálóra, úgy hogy egy falatka sonka, vagy sajt és egy szőlőszem, vagy maszlina. A szőlőszem vagy a maszlina kötelező, a falatka változó, vagyis lehet sonka, sajt, kolbász, szalámi. Isteni finom!
S mert Robinak megígértem, hogy reklámozom majd a blogomon a szolgáltatásait, most akkor következzen a reklám: "Robi-konyha az ízözönök világa! Menű készítés és felszolgálás lakodalmak, keresztelők, elsőáldozások, vagy bármilyen családi rendezvényekre 50 férőhelyes étteremben, szállás lehetőséggel. Napi menű készítés és ingyenes házhoz szállítás. (Ez utóbbi természetesen Gyergyószentmiklós területén.) Robi elérhetősége: 0742-067.615 Próbáljátok ki, nem bánjátok meg! Az állatvédelmi konferenciánkra is ő készítette az ebédet és isteni volt.

2009. október 3., szombat

Oscar-díjas lettem :)

Nem csalás, nem ámítás: Oscar-díjas lettem bloggerkedésben. :) Hát ez nem semmi, emberek! Mert ha egy évvel ezelőtt mondja ezt nekem valaki, akkor jól szemberöhögtem volna és mérget vehettek rá, hogy lett volna valami vitriolos megjegyzésem rá. Na, de mit meg nem ér az ember lánya, ha a Cyber-világ olyan kedves barátokkal hozza össze, mint Edóka, akivel már az első cyber-világbeli találkozás alkalmával egymás szívébe zártuk egymást. (Na most ezt nem tudom ennél szebben megfogalmazni, mert még mindig hatása alatt vagyok a tegnapi "fogalmazás-gátlónak" és nem múlik el, csak akkor, ha teljesen kiürítettem már a kávésbögrémet.) De nem is szaporítom tovább a szót, hanem gyorsan továbbadom az Oscar-díjat

1. Marisnak - a bloggerek gyöngyének, aki képes megédesíteni egy rosszul kezdődő napot.

2. Szepykének - a jó érzékkel szerkesztett angliai beszámolói miatt. (Akár könyv is lehetne belőle...)

3. Garffykának - az Igy készül a trükkös szilvalekvár című filmben főszereplőként nyújtott kiváló alakításáért.

4. Maimoninak - mert ő most nagyon megérdemli, de emellett van neki egy Zoknizabáló szörnyek című forgatókönyve, amit bármelyik animációs filmproducer figyelmébe ajánlok.

5. Trinitynek - bár ő már másoktól is kapott, de adok én is neki egyet az utóbbi VKF!-kiírás frappáns összefoglalóiért.

6. M-nek - mert kitalált és népszerűsít egy emberséges fogyási módszert, amivel a "tuti fogyókúra receptekbe" belefáradt embereket is képes lefogyasztani, ráadásul úgy, hogy közben jó nagyokat lehet zabálni és mindent meg lehet enni, és nem kell kalóriát számolni és nem kell unciás mérlegen mérni a kaját.

Díjazzatok, főzzetek és blogoljatok!

2009. július 19., vasárnap

Mosoly

Mostanában meglehetősen sok apró ajándékot kapok különféle emberektől, és mivel hiszem, hogy semmi nem történik véletlenül, úgy vélem jelzésértékű a sok ajándék. Azon most nem óhajtanék bővebben elmerengeni, ugyan miért is, egyszerűen elfogadom. De megosztanám veletek is, hátha adnátok néhány jó tippet a miértre.
Nos, az egész azzal kezdődött, hogy miközben javában zajlott pszichowellnesstábor, a lányomat egy magyarországi kirándulásra kellett készítenem. Amikor épp indultak, lányom osztálytársának az anyukája meglepett egy nagy csokor rózsával. Szeretem a rózsát, főleg ha kerti és nem a megszokott fehér-, vörös-, illetve sárgarózsa. Ez éppen ilyen volt: gyönyörű halvány-rózsaszín tearózsa. Aztán a pszchowellnesstábor zárónapján Hajni, a szárhegyi faluturizmus főgazdasszonya lepett meg egy kétkilós, szezámmagos házikenyérrel. A házikenyértől mindig meghatódom - ha fizetni kell érte akkor is - ez ingyen hullott az ölömbe és még szezámmagos is volt. Aztán Györgyitől és Gyöngyitől könyveket kaptam, amitől mindig elérzékenyülök, illetve néhány dögös cuccot és félévre való kávét. Aztán a szombati piacon a kofanénitől, akitől mindig veszem a sajtot, ordát, túrót kaptam csak úgy egy jó nagy szelet sajtot, mint mondta azért, mert hálás, hogy a vendégeimet mindig hozzá viszem vásárolni. Pedig nagyon egyszerű a képlet: élelmiszerfélékben nagyon finnyás vagyok, csak attól vásárolok, akin látom, hogy tiszta és meggyőződöm, hogy jó minőségű a portékája. Az csak természetes, hogy ismerőseimnek is beajánlom. Aztán Ottis lepett meg egy mosollyal ismét, lelkesedésem elismeréseképpen. Illetve a Bukarestből hazaérkezett fiam azzal a kedves hírrel, hogy gasztrobloggert vezető román kolléganői érdeklődnek a receptjeim iránt, szeretnék linkelni a gasztroblogjaimat, mert érdekli őket a székely-magyar konyha, illetve a szétválasztós ételeim. Hát erre végképp nem számítottam. Mona blogját be is raktam az általam olvasott blogok közé, aki érti a nyelvet, olvasgassa, és a recepteket bátran próbálgassa, mert érdemes. Na, de térjünk vissza Ottis mosolyához, amit a játékszabályok értelmében tovább kell adnom három bloggertársnak. És innentől románul is írom a szöveget, hogy Mona is értse, mert ő lenne az első. Deci am primit un "Zâmbet" de la Ottis, pe care trebuie să dau mai departe la alţi trei prieteni. Fiindcă fiul meu Aaron mi-a zis, că te interesează descrierile preparatelor mele, prima eşti chiar Tu, dragă Mona. Ba chiar m-am gândit, să fac un post şi pe româneşte pentru bunele mele prietene din Bucureşti.

Kinek adom tovább a Mosolyt? - Cui dau mai departe Zâmbetul?

1. Monanak, mert érdeklődik a készítményeim iránt - pentru Mona fiindcă se interesează de preparatele mele;

2. Jutkának, mert tetszenek a hagyományos székely ízvilágon alapuló receptjei - pt. Jutka, fiindcă are nişte reţete autentice secuieşti;

3. Gabriellának, mert tetszenek a süteményei - pt. Gabriella, fiindcă are nişte prăjituri minunate;

Mit kell tenned a díjjal? - Ce trebuie să faci cu premiul
?

1. Tedd ki a díjat a blogodra. - Postează pe blogul tău;
2.Linkeld ki azt akitől kaptad. - Pune lincul de la cine ai primit cadoul;
3.Nevezz meg legalább 3 blogot. - Precizează trei bloguri, la care trimiţi mai departe;
4.Hagyj üzenetet a díjazottaknak a díjukról. - Lasă un mesaj la fiecare pe care le-ai premiat.

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails