2011. január 6., csütörtök

Bonbonilag lefőzött a lányom

Sose gondoltam volna, hogy a lányom ilyen hamar lefőz, mert az nálunk mostanig úgy működött, hogy amikor meghallottam a telefonban az "aaanyuuuciii..." kezdetű szöveget, mindig tudtam, valami főzési "gyors segélyre" van szükség. Magyarán, a bevett gyakorlat nálunk a lányom esetében még az, hogy én osztom az észt, ő meg vagy megfogadja a tanácsaimat, vagy nem. Bonbon ügyben viszont fordítva történt. De hogyan is jutottam el a bonbongyártásig? Történt, hogy megláttam Ottisnál, majd Edónál, hogy milyen guszta bonbonokat gyártottak úgy Mikulás környékén, és nekem is megjött hozzá a kedvem. Azonban nem volt bonbonformám. Nosza, ezen is segítettek a lányok, Ottis az öccse bevonásával Magyarországról hozatott igen cuccos és olcsó bonbonformát, amiről aztán kiderült, hogy a háromból kettő ajándék Ottistól, Edótól és Jutkától. Vagyis egy forma árát kellett kifizetnem, a másik kettő ajándékba jött. Ismételten köszönöm. Aztán nekiláttam én is a bonbongyártásnak, de nem igazán akart olyanra sikeredni, mint a lányoknak. Előbb a csokoládét okoltam, Edó tanácsára vettem is másikat. Ebből már valamelyest jobbak lettek, de igazából ezek sem voltak annyira piacosak, hogy kirakjam a blogra, sőt, nagyon nem is dicsekedtem vele, hanem a szomszédasszonnyal "nagy titokban", mint selejt "árut" benyalakodtuk. Kárba nem veszett belőle egy falat sem... Viszont elment egy kicsit a kedvem a bonbongyártástól és megállapítottam, hogy ez a finom cukrászati művelet nem az én két balkezemnek való. Amúgy nem beszéltem róla a lányomnak sem, csak ott árválkodtak a bonbonformák a szekrényen, sem elrakni nem akaródzott, sem dolgozni vele. No, ekkor jött a lányom, szemügyre vette a rozzant bonbonjaimat és megállapította: "ezt egyáltalán nem úgy kell csinálni, mint ahogy te csináltad, hanem pontosan úgy, mint ahogy a gipszet öntik". Szuper - állapítottam meg, de én gipszet sem öntöttem soha életemben. "Én viszont igen, szobrászat órán" - mondta a lányom, aztán afelől érdeklődött, van-e még olvasztanivaló csokoládé, és hogy ő megpróbálhatná-e a gipszöntéses technikával. Mondtam: szabad a pálya. Azzal a lányom térült-fordult és kb félóra múlva elém tette a tányéron látható bonbonokat, majd elmagyarázta a gipszöntéses technikát. Roppant egyszerű, rövidesen ki is fogom próbálni.

A csokoládét megolvasztjuk, majd a bonbonformákat háromnegyedéig megtöltjük az olvasztott csokival, ezután mokkáskanállal egy kis mogyorókrémet teszünk a közepébe és egy darabka mogyorót vagy diót "merevítőnek". Az olvasztott csoki a forma oldalán szépen felemelkedik a tölteléktől, sőt a tetejére is csokibevonat kerül, mert a töltelék a saját súlyától épp annyira ereszkedik alá, amennyire kell. Ezután hideg helyre tesszük kb. 10-15 percig, majd miután a csoki ismét keményre kötött, a formából kipattogtatjuk a bonbonokat.

Jó fakanálforgatást!

17 megjegyzés:

Bonbon mánia írta...

Nagyon szépek lettek, ügyes a kislányod.
Ha kicsit több tölteléket szeretnél bele, akkor kis ecsettel kell kikenni, legalább 3x, és akkor nagyon szép lesz, közte mindig hűtő, de nem fagyasztó.
Ha tudok segíteni nyugodtan szólj:-))

Gál Edith írta...

Le minden kalappal!!!
Gratula a leányzódnak a "gyártáshoz", Neked pedig gratula, hogy ilyen ügyes leányzód van!! :)

4Gyerek írta...

ez igen. háromszoros hipp-hipp-hurrá a lánykának amiért nem hagyta a bonbonformákat porosodni.
de egyet adon át belőle neked is, hisz anyucija lánya, jól gondolom?

Bianka írta...

Nagyon ügyes

Ottis írta...

Szépek lettek, nagyon!Gratula Antónak, az ötlet szuper!!!

alterego írta...

Nem főzött le, csak örökölte a te ügyességedet :-)))

Alíz, Erdélyből írta...

Bonbon mánia: Kicsit szétnéztem nálad, de ott bonbonparadicsom van. :) Élek majd a lehetőséggel, persze csak akkor, ha elakadok. Egyelőre annyi jó ötletet láttam nálad, hogy van miből válogatnom. :) És köszönöm az elismerést a lányom nevében is.

Gál Edith: Köszönöm a lányom nevében.

4gyerek, Ottis és Bianka: köszönjük.

Alterego: szerencsére a kézügyességét nem tőlem örökölte. :))))

Edó írta...

:)))Nem is mondtad aztán a végkifejletet:P Puszi Antónak:)Mindketten ügyesek vagytok,mert ha te nem lennél,nem lenne ilyen ügyes Antó sem.Szerencse hogy annak idején hagytad falra firkálni..

Wise Lady írta...

Mitagadás elhiszem, hogy ezek szebbek, mint a tieid, merthogy tényleg tökéletesek :D

Reka írta...

Nagyon ugyesek vagytok, jol mondjak: az alma nem esik messze a fajatol :-)))).

Alíz, Erdélyből írta...

Edó: Nem, mert azóta nem beszéltünk. :) Aztán ilyen nagyon ne dícsérgess, mert a májam mindjárt nem fér a tokjában. :) A falrafirkáláshoz pedig erős idegzet kell vagy lazaság - nálunk bejött. :))))

Wise Lady: Láttad volna az enyémeket! :))) Egyébként intézkedtem kalendárium ügyben, reményeim szerint, legkésőbb jövő héten meg kell érkezniük. Jelezz, ha kézbe vehetted!

Réka: Köszi. De ez az alma épp elgurulóban van a fájától. :)))))

Dia írta...

Nagyon szép munka

Erinacea írta...

Nagyon csinos bonbonok, biztos finomak is! Én már egy ideje szórakozok szilikonos formákban bonbonkészítéssel, én így szoktam csinálni: http://pralineparadicsom.blogspot.com/2010/11/pralinekeszites-szilikon-formaban.html

Alíz, Erdélyből írta...

Dia: köszönöm a lányom nevében is.

Erinacea: Köszönjük a linket, a lányom figyelmébe ajánlom, mert jelezte, hogy ma bonbont szeretne önteni. :)

Anna írta...

:) Jó sztori, szép bonbonok!
Kicsit úgy érzem, hogy fertőző ez a bonbon gyártás. engem is elkapott a "gépszíj". Azért is jó ez nekem mert GM bevonót könnyen találok, tölteléket pedig magam készíthetek gluténmentest.
Akkor hát további jó "gipszöntést"! :)
és Boldog Új Évet nektek.

Bonbon mánia írta...

Aliz!
Várlak máskor is egy kis nézegetésre :-)))

Névtelen írta...

Kedves Alíz,Erdélyből!

Semmi nemű rosszindulat nem volt a kérdésemben (Ottis főz)... pusztán nem értettem, hogy vajon, ha a blog írója is azt állítja, hogy a gombóca levesben főtt gombóchoz hasonlítható, a képen meg finom, sült "valami" van, akkor hogy is van ez.
Köszönöm, hogy tájékoztattál a sütéshez való tapasztalat kérdésében -és ebben sincs rosszindulat, csak irónia.

Üdvözlettel:
Zsófi

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails