Tahini – szezámpaszta

Nem tudom, Ti, Kedves Olvasóim hogy vagytok ezzel, de én időnként késztetést érzek arra, hogy valamit változtassak a blogomon, szebbé, jobbá tegyem. Ami a dizájnt illeti, sajnos, eléggé szűkre szabottak a korlátaim, mert egyrészt nem értek eléggé hozzá, s ezért külső újításokat nem tudok belevinni, másrészt, amiből választhatok, s még értem is, eléggé kevés tetszik. Mivel ez így van, gondoltam, akkor változtatok a stílusán, a kommunikációs nyelvezetén, mert ahhoz viszont értek, s még a Blogger sem szab határokat. Nos, ebből, meg még egyéb megfontolásból a blog nyelvezete, stílusa a receptleírásokra vonatkozóan mostantól az alábbi lesz. Kíváncsi vagyok viszont a véleményetekre. S mivel egy újdonságot egy másik újdonsággal illik felvezetni, a tahini, vagyis szezámpaszta receptjét teszem most közzé. Elöljáróban tudni kell, hogy mint korábban is említettem, mióta a fiamnál jártam Bukarestben és étkeztünk egy arab vendéglőben, igencsak birizgálja a fantáziámat az arab konyha. Humuszt akartam készíteni eredetileg, de a recept azt írta, hogy kell hozzá tahini is. Meggugliztam rendesen a dolgot, de a magyar és román gasztroblogokon rengeteg ellentmondásos leírást találtam, főleg a tahini állagára vonatkozóan. Így hát a régi jó módszeremhez folyamodtam és felkerestem kérdéseimmel az arab eszperantistákat. A válaszokat egybevetve, minden jó tanácsot alaposan megfontolva készítettem el az alábbi recept alapján életem első tahinijét és állítom, noha minden arab ízesítőnek ajánlja más ételek készítéséhez, nekem annyira ízlik, hogy magára is tudnám fogyasztani zöldséggel, vagy arab kenyérrel. 

Tahini - szezámpaszta

Elkészítési ideje: 15-20 perc. Az arab konyha népszerű ízesítője, bevásárlóközpontokban készen is lehet venni, de az az igazi, amit magunk készítünk.

10 dkg szezámmag 
2 evőkanál olívaolaj 
1 cikk áttört fokhagyma 
1 dl víz 
só 
1. A szezámmagot egy serpenyőben aranyszínűre pirítjuk, majd miután kihűlt, elektromos kávédarálóban lisztté daráljuk.
2. Hozzáadjuk az áttört fokhagymát, pici sót, az olívaolajat és turmixgépben, vagy kicsi habverővel összekavarjuk.
3. Ezután folyamatosan turmixolva, vagy kavargatva a masszát, hozzáadjuk a vizet is, amíg krémes állagú pasztát nyerünk.

Jó tudni! 
• A tahininek mindig krémes állagúnak kell lennie – legalábbis ezt állítják az echte arab eszperantisták. • Kicsi befőttesüvegbe téve, egy evőkanálnyi olívaolajjal a tetején hűtőben tárolható.

Jó fakanálforgatást! (változatlanul)

Arab grillezett borjúcomb

Új hónap, ráadásul ma jeles nap is van - Gyertyaszentelő napja -, kezdjünk valami újdonsággal, mert az utóbbi időben meglehetősen sok hagyományos receptet jegyeztem be. Ám, mielőtt rátérnék a lényegre, néhány szó a mai napról. Nos, mifelénk úgy tartják, ha Gyertyaszentelő napján kijön a medve a barlangjából és meglátja a saját árnyékát, visszabújik, és még alszik egyet. Vagyis ha ezen a napon süt a nap, hosszú télre számíthatunk a népi megfigyelés szerint. No, nálunk talán ma volt a leghidegebb nap az idei télen, hivatalosan mínusz 27 fokot jelentettek be, de szerintem lehetett mínusz 30 is, mivel még így meg nem fáztam az idén, pedig keveset voltam kint. Délben a nap is kisütött, de továbbra is hideg volt, aztán nem tudom, a maci kijárt-e a barlangjából vagy sem, s azt sem, mit lehet ebből előre vetíteni. Ugyanis emlékeim szerint a népi megfigyelés szerinti időjóslásban a napsütés meleggel is jár, ma viszont meleg nem volt, bármennyire sütött a nap. Ha csak a napsütést vesszük figyelembe, akkor hosszú télre számíthatunk, ha pedig a hőmérsékelti értékeket is figyelembe vesszük, akkor igazából rövid kellene legyen a tél. No, majd elválik milyen lesz! De térjünk vissza ehhez a pompás ételhez, amit még Bukarestben ettem egy arab vendéglőben, amikor a fiamékat látogattam meg, receptjét pedig kóstolás útján próbáltam rekonstruálni. Nagyon finom lett és még jobb lett volna, ha szabadban, igazi grillrácson készül, mert noha a gáztűzhelyre szerelhető grillezőm nagyon jó, mégsem adja vissza a nyári grillezések varázsát. De mivel már nagyon várom a nyarat, gondoltam megörvendeztetlek benneteket ezzel a recepttel.

Hozzávalók: 0,5 kg borjúcomb, só, bors, majoránna, 2-3 kanál olívaolaj; illetve 1 húsos zöldpaprika, 1 piros kaliforniai paprika, 2 nagy fej fehérhagyma.

A borjúcombot kb. 2x2 centiméteres kockára vágjuk, sózzuk, borsozzuk, megszórjuk majoránnával, meglocsoljuk olívaolajjal, összeforgatjuk és legalább 48 órát hűtőben érleljük. Ezután a paprikákat és hagymát hasonló nagy kockára vágjuk és a hússal felváltva nyársra tűzzük. Grillrácson minden oldalán piros, ropogósra sütjük. Egyszerű párolt rizzsel és petrezselyemzöldes hagymával tálaljuk a nyársról lehúzva.

Jó fakanálforgatást!