Szárított vargánya

Az utóbbi időkben többen is érdeklődtek tőlem: honnan szerzem be a szárított vargányát, vagy ahogy Székelyföldön mondják a szárított hiripet? Mondtam, kétféle módon: vagy magam szedem a vargányát az erdőben (de erre sajnos egyre kevesebb az időm), vagy megvásárolom a Gombakirálytól. Lényeg, hogy mindkét esetben magam szárítom meg. Na, erre aztán kérdezték: igen, de, hogyan? Mire mondtam: hát úgy, ahogy édesanyámtól tanultam. S aztán innen következett megint egy hosszas magyarázat. Summa summarum, eldöntöttem, jobb, ha írok a vargánya/hirip szárításáról egy bejegyzést, mert itt elérhető lesz mindenki számára, és igazán nem annyira ördöngős munkálat, hogy bárki ne tudná megcsinálni.

Hozzávalók: tetszőleges mennyiségű vargánya vagy hiripgomba, ha így jobban tetszik.

Elkészítése: A vargányát, ha saját kezűleg szedjük, akkor a földes részétől már az erdőn megtakarítjuk, és tisztán tesszük a kosárba. (Ez nem csak azért szükséges, hogy ne cipeljünk haza egy rakás földet, amit úgyis ki kellene dobnunk, hanem azért is, mert a tönkről levágott részekből újabb micélium fejlődik, és ezzel megalapozzuk a jövő évi gombatermést is. Legalábbis erre tanított mindig édesapám kisgyerekkoromtól.) Ha piacon vesszük, és a nem szakszerű szedés miatt földes a szára, éles késsel óvatosan levágjuk a földet róla. (Ha van kertünk, akkor ezeket a levágott részeket elszórhatjuk a fák tövébe, sose lehet tudni, hátha jövőre gomba terem ott.) Ha netán kukacos lenne - előfordulhat - akkor a kukacos részeket is kivágjuk belőle, majd nedves szivaccsal áttörölgetjük a gombát. Figyelem, mosni nem szabad, mert ez a gomba gyorsan megszívja magát vízzel, és majd nem szárad meg, hanem megrohad! Ezután félujjnyi vastag szeletekre vágjuk, majd az egészet ráterítjük egy tiszta abroszra. Szellős helyen, de nem tűző napon napjában többször is átforgatva megszárítjuk. Ezután papír- vagy vászontasakba rakjuk és felhasználásig abban tároljuk. Felhasználás előtt kiáztatjuk, vagy előfőzzük.

Tipp: A gombaszeleteket nem túl szorosan cérnára fűzve is száríthatjuk. Nagyanyám mindig így csinálta, nekem már nem igazán van időm fűzögetni.

Eper fagyasztása

Amint a korábbi bejegyzésemben is említettem, idén azért vásároltam nagyobb mennyiségű epret, hogy egy részét lefagyasszam. Nos, mivel szatmári epret vásároltam, ami nincs semmilyen tartósítóval kezelve -, hogy a szemek épek maradjanak - elég keveset sikerült kiválogatnom közüle, ami teljesen ép volt. De a négy kilóból sikerült kb. egykilónyit kiválogatni, többiből - mint már beszámoltam róla - szörp lett és dzsem. A kiválogatott, kifogástalan eperszemeket viszont zacskóztam és lefagyasztottam. Elöljáróban még annyit, hogy az eper jól bírja a fagyasztást és minőségét - tapasztalatom szerint - megőrzi 6-7 hónapon át.

Hozzávalók: tetszőleges mennyiségű eper, fagyasztást bíró zacskók.

Elkészítése: A kifogástalan minőségű, ép, kemény epret leszárazzuk, megmossuk, majd szűrőbe téve lecsöpögtetjük a vizét. Ezután tiszta konyharuhára vagy papírtörlőre terítjük és a maradék vizet is leitatjuk róla. Csak ezt követően rakjuk zacskókba - kb. félkilós adagokban érdemes -, majd be a fagyasztóba. Nagyon fontos, hogy a vizet minél inkább leitassuk az eperről, ellenkező esetben a víztől egybe fagy és felhasználáskor nehezebben kezelhető. A fagyasztott epret télen süteményekbe, fagylaltokba és különféle desszertekbe használhatjuk, illetve akár nyersen is fogyaszthatjuk.

Az eMpszi táplálkozási ajánlása szerint étkezők nyersen gyümölcsnapon, desszertként tésztanapon fogyaszthatják.

Jó fakanálforgatást!

Tárkony télire

Tegyünk el tárkonyt télire, amíg tart még a tárkonyszezon, a múlt hét végén én is ezt tettem. Szerencsére segítségem is akadt szomszédasszonyom, Mária néni személyében, mert két hatalmas csokorral vásároltam és egyedül nem győztem volna megpucolni. Mi, itt Erdélyben nagyon sokféleképpen használjuk a tárkonyt a különféle ételek ízesítésére. Többek közt leveseket, gulyásokat, pörköltöket, paprikásokat, vadhúst fűszerezünk vele, de használjuk különféle mártásokhoz, szószokhoz, salátákhoz is. Minden része hasznosítható, a kellemesen pikáns ízű leveleit ecetben tesszük el, szárából pedig tárkonyecetet, vagy tárkonyolajat készítünk. Tartósítása nagyon egyszerű, minőségét évekig megőrzi.

Hozzávalók: tetszőleges mennyiségű tárkony, só és ecet.

Elkészítése: A tárkonyt megmossuk, majd a száráról leszedjük a leveleket és egy tálba rakva rétegesen sózzuk. Vagyis rakunk egy adag tárkonylevelet, megsózzuk, majd megint tárkonyt rakunk, stb. Miután a tárkonylevelek összeroskadtak - kb. 8-10 óra - tiszta üvegekbe rakjuk és annyi ecetet öntünk rá, amennyi ellepi. Miután a kamrába raktuk, egy-két nap múlva nézzük meg, és ha leapadt az ecet, töltsük utána. A szárakat apróbb darabokra vágjuk, szintén üvegbe rakjuk és ecetet, vagy olajat öntünk rá - saláták ízesítésére, vagy pácokhoz kitűnő.

Jó fakanálforgatást!