Grillezett csirkecomb

Úgy tűnik, ma van azon ritka alkalmak egyike, amikor ugyanazon a napon két blogbejegyzést írok. No, nem mintha időmilliomossá váltam volna hirtelen, csak arra gondoltam, ha már pünkösd van, ünnepelünk és hosszú hétvége, akkor ne díszelegjen egy "vékonyka" saláta a blogon, hanem legyen valami tisztességes, "ember elé való étel". Másrészt, épp most vettem észre, hogy jó néhány nappal korábban eltelt a blogom születésnapja is, amire ugye bloggerszokás szerint illett/kellett volna valami játékot vagy valami hasonlót hirdetni, és ezt is elmulasztottam. No, de sebaj, ami késik, az nem múlik, rövidesen írok egy összefoglalót a blogom három évéről, s ígérem, lesz benne valami hasznos ötlet  is, legalábbis remélem. Most viszont lássuk, hogyan is készül a tányéron látható finomság, amit igazából korábban már egyszer beblogoltam, de az más körettel volt és más stílusban írtam.

Grillezett csirkecomb 

Elkészítési idő: 30 perc. A csirkehús előnye, hogy gyorsan készül és a gyerekek is szeretik. Ezért grillpartikra ajánlott néhány szelet kicsontolt felső csirkecombot is pácolni a türelmetlenül várakozó gyermekek számára.

Személyenként 1 kicsontolt felső csirkecomb, só, bors, paprika, fokhagymapor ízlés szerint, kevés bor. 

1. A kicsontolt csirkecombot ízlés szerint sóval, borssal, paprikával és fokhagymaporral fűszerezzük, majd legalább két órát hűtőben érleljük.
2. A grillrácsot parázson felhevítjük, a csirkecombokat a bőrös felével rátesszük, és kb. 3-4 percig sütjük, amíg megpirul. Ezután megfordítjuk, és a másik oldalát 2-3 perc alatt ropogósra sütjük. Közben többször is megspricceljük borral a sülő húst.
3. A grillezett húst tányérra tesszük, mellé halmozzuk a zöldhagymás gombát, a petrezselymes krumplit és a salátát – így tálaljuk.

Jó tudni! 
• Grillezéskor a szárnyas húsokat és a halat mindig a bőrös felén kezdjük sütni, és hosszabb ideig sütjük, mint a húsos részét. 
• A grillezés alapszabálya, hogy nem szabad forgatni a hússzeletet, mert kiszárad és nem lesz zamatos.


Jó fakanálforgatást!

Megjelent a Székely Konyha májusi lapszámában.

Csalánfőzelék suszterpityókával

Igazából ezt a finomságot még áprilisben főztem a Székely Konyhának, de megfeledkeztem róla, hogy beblogoljam. Aztán gondolkodtam, egyáltalán érdemes-e most beblogolni, amikor a csalán már rég nagyobb annál, amekkora ehhez a főzelékhez kell. Aztán arra gondoltam, hogy a magashegyi legelőkön, erdei tisztásokon még mindig lehet zsenge csalán, amiből finom ez a főzelék. Jelzem, ilyen főzeléket gyerekkoromban nem igazán ettünk, mert édesanyám nem szereti sem a spenót-, sem a csalánfőzeléket. Miután saját háztartásom lett, Mária néninél, kedvenc szomszédasszonyomnál kóstoltam meg némi fenntartással és "finnyogással", de lévén ő sokkal idősebb, mint én, szégyelltem visszautasítani. S milyen jó, hogy így történt, mert kiderült, szeretem és azóta én is főzöm a Mária néni receptje szerint. 

Csalánfőzelék suszterpityókával 

Elkészítési idő: 30-40 perc. A csalán rendkívül gazdag különféle ásványi sókban és több vasat tartalmaz, mint a spenót. Fogyasztásra csak a zsenge, frissen kibújt levelek alkalmasak, szedéséhez húzzunk gumikesztyűt.

Főzelék: kb. 1 kg zsenge csalánlevél, 2-3 cikk fokhagyma, 2-3 dl tej, só, 1-2 evőkanál liszt, 1-2 evőkanál olaj, ecet és cukor. 
Suszterpityóka: személyenként 1 nagy burgonya, olaj, a sütéshez. 

1. A csalánleveleket leszedjük a száráról, alaposan megmossuk, és enyhén sós vízben meglobbasztjuk. 2. Az apróra vágott fokhagymát pici olajon megfuttatjuk, hozzáadjuk a leszűrt, apróra vágott csalánt, és összekavarjuk.
3. A lisztből kevés olajon világos rántást készítünk, felöntjük tejjel, és a csalánhoz adjuk. Sóval, ecettel és kevés cukorral ízesítjük, majd pépesre forraljuk.
4. A burgonyát megmossuk, meghámozzuk, félujjnyi vastag, kerek szeletekre vágjuk, majd a vizétől leitatva, bő, forró olajban ropogósra sütjük. Sütés után sózzuk és borsozzuk.
5. A csalánfőzeléket tükörtojással és a suszterpityókával tálaljuk.

Jó tudni!
• A csalán fövő levét ne dobjuk el, ugyanis hajmosásra alkalmas.

Jó fakanálforgatást!

Kacsamáj másként

Úgy adódott, hogy a minap sikerült majdnem egy kiló kacsamájat vennem - eléggé ritkán lehet mifelénk ilyesmit vásárolni, s amikor van, akkor aranyárban árulják. Ez most valamitől még elfogadható áron volt, amin csodálkoztam is kicsit, de miután tanulmányoztam a címkéjét, ami semmi gyanúsat nem tartalmazott a lejárati időre, meg egyéb furcsaságokra vonatkozóan, és az ismerős elárusító nő is biztosított róla, hogy kóstolták, nagyon finom, hát megvettem. Útban hazafelé végig azon morfondíroztam, hogy a szokványostól eltérő módon kellene ezt elkészíteni, ha már ilyen olcsón sikerült megvenni. Gondoltam, megadom a módját, elvégre nem kerül minden nap kacsamáj az asztalra nálunk. Igen ám, de hogyan? Mert a korombéli háziasszonyoknak már megvannak a jól bejáratott receptjei... Mivel semmi egetrengető ötlet nem jutott eszembe, gondoltam "megguglizom", lássuk a "legjobb barát", milyen ötlettel szolgál. Így hát, beírtam a keresőbe "kacsamáj másként" és láss csodát, ezt a receptet dobta ki mindjárt elsőre. Mivel tetszett a fűszerezése és egyszerűnek találtam az elkészítési módozatát, tovább nem is keresgéltem. Annyit variáltam rajta, hogy kihagytam belőle a petrezselyemzöldet, mert épp nem volt friss belőle itthon, illetve nem párolt zöldséggel, hanem puliszkával és salátával tálaltam. Köszönet érte a Receptgyár.hu oldalnak, nagyon finom volt, készítek még ilyet. 

Kacsamáj másként 

Elkészítési ideje: 30-40 perc. Különleges fogás, ami kiváló lehet egy vasárnapi ebédre.

40 dkg kacsamáj, 2 nagyfej hagyma, 1 evőkanál kacsazsír, 2-3 cikk fokhagyma, 2-3 dl tej, só, bors, majoránna, őrölt szerecsendió és petrezselyemzöld. 

1. A kacsamájat megtisztítjuk, majd annyi tejben, amennyi ellepi kb. fél órát áztatjuk.
2. A felhevített kacsazsíron megfuttatjuk a fokhagymát, hozzáadjuk a nagyobb kockára vágott kacsamájat, majd fehéredésig pirítjuk.
3. Hozzáadjuk a kockára vágott hagymát, fűszerezzük sóval, borssal, majoránnával és őrölt szerecsendióval. Összekeverjük, ráöntünk kb. egy deci tejet és mérsékelt tüzön, fedő alatt, többször megkavargatva addig pároljuk, míg a hagyma üvegessé válik.
4. Ha már megpuhult a hagyma, megszórjuk petrezseyemzölddel és tálalásig lefödve, melegen tartjuk. Párolt vegyeszöldséggel, vagy puliszkával és salátával tálaljuk.

Jó tudni! • A szárnyasok máját sütés előtt is sózhatjuk, mert nem keményedik meg.

Jó fakanálforgatást!

Majoránnás csirkecsík burgonyapürével és fűszeres almával

A minap valakit vártam ebédre, s mint általában lenni szokott, levesem volt, de kellett hozzá valami tisztességes második, ha úgy tetszik főétel. Mivel ez épp egy olyan napon történt, amikor munka volt és mentem körbe, mint a mérgezett egér, valami olyan kaját kellett kitalálnom, ami gyorsan elkészül, mégis "puccos". Szerencsére volt egy csirkemell a hűtőben, amit egyébként is fel kellett használni, így hát meghámoztam néhány "pityókát", odatettem főni, s amíg  megfőtt lazán elkészítettem a többit is, alig fél órába telt. De inkább leírom, roppant egyszerű. 

Majoránnás csirkecsík burgonyapürével és fűszeres almával 

Elkészítési ideje: fél óra.

Majoránnás csirkecsík: 1 csirkemell, só, fehérbors, majoránna, pici olaj, a sütéshez 
Burgonyapüré: 4-5 nagy burgonya, 1-1,5 dl forró tej, 1 evőkanálnyi vaj, só 
Fűszeres alma: 1-2 alma, fél citrom leve, 1/2 evőkanál vaj, 1/2 evőkanál méz, 1/2 csapott mokkáskanál őrölt fahéj,  1/2 csapott mokkáskanál őrölt szegfűszeg 

1. A csirkemellet ujjnyi csíkokra vágjuk és fűszerezzük, sóval, fehérborssal és majoránnával.
2. A burgonyát megpucoljuk, nagy kockára vágjuk, picit sózzuk és annyi vízzel, amennyi épp, hogy ellepi feltesszük főni.
3. Az almát megpucoljuk, apró kockára vágjuk és meglocsoljuk citromlével.
4. Amíg a burgonya fő, egy serpenyőt kiolajozunk és a csirkemellcsíkokat fehéredésig sütjük. Tálalásig melegen tartjuk.
5. Ha megfőtt a burgonya, leszűrjük, összetörjük, majd a vajjal és a forró tejjel habosra kavarjuk.
6. Egy másik serpenyőben a vajat a mézzel és a fűszerekkel összeforraljuk, beleforgatjuk az almát és addig kavargatjuk, amíg megpuhul, de még nem esik szét.
7. Tálaláskor a csirkemellcsíkok mellé halmozzuk a krumplipürét és a fűszeres almát.

Jó tudni!
• Gyorsíthatjuk az elkészítési idejét azzal, hogy a csirkemell-csíkokat előző este befűszerezzük és hűtőben tartjuk a felhasználásig.

Jó fakanálforgatást!

A recept egyébként a Székely Konyha első számában jelent meg, máshol megjelentetni csak a lapra, illetve a blogra való hivatkozással lehet. 30 százalék szövegazonosság, vagy a fotó másolása már plágiumnak minősül.

Kolozsvári káposzta

Ma délután keveset beszélgettem facebook-on néhány kedves gasztroblogger-ismerőssel és szóba került a rakott káposzta, amit mi kolozsvári káposztának is nevezünk. Mivel az egyik csevegőtárs a receptje felől érdeklődött, gondoltam, beblogolom, még akkor is, ha ezzel a fotóval fölöttébb elégedetlen vagyok. Na de, ez egyike azon ételeknek, amit sehogysem tudok szépen tálalni és fotózni. Mondjuk a többiekben sem vagyok nagy ász, de azokon legalább látszik a törekvés. Hát, ez ilyenre sikerült, de dolgozom rajta, és ha sikerül jobb fotót készíteni, akkor rögtön kicserélem. Elöljáróban azonban még annyit mondanék, hogy vidékünkön kétféle változata közismert ennek a káposztának: amit kolozsvári jelzővel illetünk, abban van kolbász és császárszalonna is, az egyszerű változatban viszont nincs és ezt nevezzük rakott káposztának. Na, aztán nem tudom, mi is a helyes, vagy helytelen, de nálunk ez így van.

Hozzávalók: 1 közepesnél kicsivel nagyobb-, vagy két kisfej fej savanyú káposzta, 50 dkg darált hús - sertés és borjú vegyesen - 2 fej hagyma, 1 kiskanálnyi pirospaprika, só, bors, fél csésze rizs, 1-2 evőkanál zsír, 15-20 dkg császárszalonna, 15-20 dkg füstölt kolbász, 3-4 dl tejfölt, 1 dl tej.

A káposztát hideg vízben átmossuk, leveleire szedjük, leormózzuk, majd egymásba rakva feltekerjük és hajszálvékony szálakra vágjuk. A vékonyra vágott káposztát egy kanál zsíron, többször is vizet öntve alá puhára pároljuk. A kockára vágott hagymát üvegesre dinszteljük, megszórjuk pirospaprikával, hozzáadjuk a darált húst és addig pároljuk, míg kifehéredik. A rizst kétszer annyi vízben puhára pároljuk. Egy tűzálló tálat kibélelünk császárszalonna szeletekkel és kolbászkarikákkal, ráterítjük a káposzta felét, ráhalmozzuk a párolt rizs felét, majd egyenletesen elsimítjuk rajta a darált húst, rátesszük a maradék rizst, majd befödjük a maradéj káposztával. A tejfölt felhígítjuk a tejjel és ráöntjük a káposztára, majd sütőbe toljuk és összeforraljuk az egészet. Tálaláskor további tehfölt adunk mellé.

Jó fakanálforgatást!

Mandulás burgonyagombóc

Egész decemberben buliztam, kezdve a születésnapi meglepetéspartitól egész mostanig vízkereszt napjáig, amikoris unokaöcséméket láttam vendégül. Vagyis az igazából úgy volt, hogy előbb volt a meglepetésparti, amit a lányom "manipulált", aztán volt még egy szülinapi parti, amit Erika - régi osztálytársam szervezett. Utána mentünk Csíkszeredába céges bulira, ahol már nem volt téma a szülinapom, de attól még buli volt. Aztán jött karácsony és azzal együtt hazajöttek a gyermekek, az ünnep másodnapján a lányom 18 és az én 50 éves szülinapomra való utalásokkal kis szűkkörű családi vacsora volt. Majd jöttek öcsémék ugyanezen okból kifolyólag aprószentek napján, aztán jött a szilveszterezés megint Csíkszeredában a régi osztálytársakkal. És vízkereszt napján ismét visszatértünk a december eleji témára a kettős ünnepre, vagyis a lányom 18 és az én 50 éves szülinapunkra. Szóval, azt nem mondhatom, hogy az 50. szülinapom nem volt rendesen megünnepelve. Természetesen, ezekre az alkalmakra főztem is tisztességesen, volt, amit lefotóztam, volt, amit nem. Ezt a finomságot viszont sikerült megörökíteni és be is blogolom a tányérról azt az ételt, aminek a receptje még nincs leírva. Vagyis ez egy egyszerű vörösboros marhapörkölt, gyömbéres-mazsolás rizzsel, mandulás burgonygombóccal és vörösborban fojtott körtével. Laci unokaöcsém elégedetten hümmögött, s bár ódzkodott a körtétől, végül azt is megkóstolta, Otti, a felesége megállapította: különleges és nagyon finom. Édesanyámnak és keresztanyámnak határozottan ízlett. Na, ha jól látom, akkor csak a mandulás burgonyagombóc nincs beblogolva, így hát most az következik.

Hozzávalók: 2 nagy krumpli, evőkanálnyi vaj, só vagy 6-8 evőkanál maradék krumplipüré; 4-5 evőkanál őrölt mandula, 1 tojás, liszt, amennyit felvesz, fél kiskanálnyi sütőpor, olaj, a sütéshez.

A krumplit meghámozzuk, nagy kockára vágjuk, sózzuk és kevés vízzel feltesszük főni. Ha megfőtt, a levének nagy részét letöltjük, a többi lével összetörjük, és a vajjal habosra kavarjuk. Hozzáadjuk a tojást, beledolgozzuk a mandulaörleményt, a sütőport és annyi lisztet, hogy jól formázható tésztát nyerjünk. Ezután tetszés szerinti nagyságú gombócokat formálunk belőle és bő, forró olajban ropogós pirosra sütjük. Vadhúsok vagy marhapörkölt mellé tálaljuk köretnek, de feltétként is szolgálhatjuk főzelékek mellé. Önmagában fogyasztva borssal és sajttal főszerezve kiváló sörkorcsolya.

Jó fakanálforgatást! 

Gombás rakott krumpli

Noha napok óta nem volt eső, ami nem igazán kedvez a gombatermésnek, hegyvidékeken teljében a gombaszezon. Legalábbis nálunk szeptemberben lehet találni a legtöbbféle gombát, ilyenkor érdemes kihasználni a szezont és minél többféle ételt készíteni gombából. Mondjuk, a képen látható finomságot sokkal korábban készítettem, még júliusban, amikor Wise Lady és családja járt nálam. De mint tudjátok, nálunk van egy Gombakirály, aki nem ismer lehetetlent, és mivel júliusban már lehet találni nyári hiripet (tinorú) és nyári rókagombát, ő hozott egy adagot ennek az ínyencségnek az elkészítéséhez. A gombás rakott krumplit olyan régóta készítem, hogy arra sem emlékszem, hol, kitől tanultam, de az is lehet, az 1980-as - nálunk ínséges esztendők - késztettek arra, hogy "hirtelen felindulásból" a maradék gombapörköltet "összeházasítsam" a főtt krumplival és kevés tojással. Tény, hogy finom, és akár maradékhasznosító receptnek is beválik.

Hozzávalók: 8-10 db főtt krumpli, 2 főtt tojás, 20-30 dkg vegyes erdei gomba (ebben az esetben tinorú és rókagomba), 1 nagyfej hagyma, só, bors, pirospaprika, 2 dl tejföl, evőkanálnyi vaj, pici olaj.

Elkészítése: A kockára vágott hagymát az olajon megdinszteljük, megszórjuk pirospaprikával, majd hozzáadjuk a megpucolt, megmosott, szeletekre vágott gombát. Fedő alatt néhány percig pároljuk, majd miután a gomba összeroskadt, ízlés szerint sózzuk és borsozzuk, majd zsírjára pirítjuk. Egy tűzálló üvegedényt - ennek hiányában egy lábost - kikenünk vajjal, majd rendre belerételjük a karikára/félkarikára vágott krumplit, néhány kanálnyi gombapörköltet és néhány szelet karikára vágott tojást. Közben a krumplit enyhén sózzuk, borsozzuk, majd a műveletet addig ismételjük, amíg az összes hozzávaló elfogy - tojáskarikáknak kell lennie a tetején. Végül ráöntjük a tejfölt és lefödve sütőben összerotyogtatjuk. Kovászos uborkával tálaljuk.

Az eMpszi táplálkozási ajánlása szerint, ez az étel hízlal. Emiatt azoknak, akik szétválasztós étrenden élnek, nem ajánlom a fogyasztását, de ha mindenképp meg akarják kóstolni, mértékkel tésztanapon fogyasztható.

Jó fakanálforgatást!

Gombás szelet Robi konyhájából

Jujj, ez olyan finom, hogy muszáj leírnom mielőtt elfelejteném! Mint egy korábbi bejegyzésemben említettem, a nyár elején, lányommal együtt hivatalosak voltunk egy Tamás nevű kisfiú elsőáldozási ebédjére. Neki találtam ki a Tamás-szelet nevű süteményemet, amivel nagy sikert arattam. Nos, az ebéd nem a megszokott nagytársaságoknak felszolgált sablonos menü volt, hanem különös gonddal összeválogatott, jó ízléssel főzött ételek, ami nem meglepő, hiszen egyik kedvenc gyergyószentmiklósi szakácsmesterem, Robi főzte. Ami különösen elnyerte tetszésemet az a főételként felszolgált gombás szelet volt, amilyenhez foghatót még soha nem ettem. Volt éppen egy darab sertésbélszínem a hűtőben a minap és biza nem voltam rest felhívni telefonon Robit, hogy mesélje el nekem, hogyan is készítette azt a felséges főételt. Kicsi gondot okozott, hogy ő Kotányi féle sertéssült-fűszerkeveréket használt, ami nekem épp nem volt, de megoldottam a problémát azzal, hogy mozsárban porrá zúztam néhány szem borsot, köményt, borókabogyót és szárított kakukkfüvet, amit összevegyítettem egy kanálnyi paprikával, kevés fokhagymaporral és gyömbérporral. Ezzel pácoltam a húst, mellé köretként párolt karfiolt adtam és vörösborban párolt körtét. Fejedelmi lakoma volt.

Hozzávalók: 1 sertésbélszín (kb. félkilós), 25-30 dkg gomba (vargánya tönköt használtam), fűszerkeverék, só, pici olaj, 1 evőkanál liszt, 1 evőkanál vaj.

Elkészítése: A sertésbélszínt hártyáitól megtakarítjuk, majd egészben hagyva megmossuk, a vizet leitatjuk róla, pici olajjal átkenjük, sózzuk, megszórjuk fűszerkeverékkel és legalább egy napig hűtőben érleljük. Ezután egy serpenyőben olajat hevítünk és minden oldalát pirosra pirítjuk. Áttesszük egy lábosba, annyi vizet töltünk rá, amennyi ellepi, nagy lángon felforraljuk, főzzük kb. öt percet, majd levesszük a tűzről és hagyjuk a levében puhulni. (Vendéglátás esetén, ezt a műveletet akár sokkal a vendégek érkezése előtt is elvégezhetjük.) A tálalás előtt a gombát megpucoljuk, szeletekre vágjuk, abban a zsiradékban, amiben a hús sült zsírjára pirítjuk, majd egy tálacskába kiszedjük. Egy kisebb lábosban a lisztből és vajból világos rántást - vagy, ha jobban tetszik besamelt - készítünk, feltöltjük a hús levével, pici sóval (esetleg borssal) ízesítjük, majd beletesszük a gombát és összeforraljuk. Tálaláskor csinos rézsútos szeleteket vágunk a bélszínből és a jó bő lére engedett mártással nyakonöntjük. Robi burgonyapürével tálalta és káposztasavanyúságot adott mellé, én párolt karfiollal és vörösborban párolt körtével tettem az asztalra.

(A vörösborban párolt körte receptje rövidesen következik.)

Az eMpszi táplálkozási ajánlása szerint húsnapon fogyasztható.

Jó fakanálforgatást!

PS: Ne feledkezzetek meg róla: szombaton Nemzeti Gulyás Nap!

Fűszeres sárgadinnye csirkemellcsíkokkal

A Transindexen megjelent sárgadinnyés sorozatot folytatva, íme egy főétel sárgadinnyével. Isteni finom volt, a lányommal pillanatok alatt felfaltuk, és eldöntöttük, hogy ilyet még készítünk. Mivel még mindig tart a sárgadinnyeszezon, mindenkinek ajánlom kipróbálásra.

Hozzávalók: 1 csirkemell, só, fehérbors, olaj, 3-4 szelet sárgadinnye, maréknyi kimagozott meggy, 2 evőkanálnyi méz, 1 evőkanál margarin, mokkáskanálnyi őrölt fahéj, mokkáskanálnyi őrölt szegfűszeg.

Elkészítése: A csirkemellet csíkokra vágjuk, sóval és fehérborssal fűszerezzük, majd kevés olajban fehéredésig sütjük. Egy nagy serpenyőben összeolvasztjuk a mézet a margarinnal, hozzáadjuk a fűszereket és amikor erőteljes fűszer illat terjeng a levegőben, hozzáadjuk a nagy kockára vágott dinnyét és a meggyet. A fűszeres barna mártásban gyorsan átforgatjuk a gyümölcsöket figyelve arra, hogy formájukat megőrizzék. Figyeljünk arra, hogy ne főzzük szét a dinnyét! Tálaláskor a csirkemellcsíkok mellé halmozzuk a gyümölcsöt, a fűszeres mártással pedig leöntjük a húst. Köretként gombás rizst adhatunk mellé.

Az eMpszi táplálkozási ajánlása szerint húsnapon fogyasztható, természetesen gombás rizs nélkül.

Jó fakanálforgatást!

Bolognai mártás

Bolognai mártást először még az 1980-as években készítettem, amikor gasztronómiai tárgyú levelezést folytattam eszperántó nyelven. Arra határozottan emlékszem, hogy akkoriban leginkább az dühített, hogy küldték a levelezőtársak a jó recepteket csak éppenséggel mindig hiányzott valamilyen hozzávaló. Valóságos sikerélménynek számított, amikor megérkezett a bolognai mártás receptje, ugyanis ez egy olyan étel, amihez még azokban az ínséges időkben is minden hozzávalót lehetett vásárolni. Mondjuk, a húsért eszméletlen sorokat kellett állni, de néha az is volt, nem úgy mint például a bambuszrűgy, amit még a mostani bőségben sem lehet venni. Szóval, mivel minden hozzávaló adott volt, elkészítettem a bolognai mártást, és akkor annyira megszerettük, hogy azóta is gyakran szerepel az étlapon nálunk. Ez a recept tehát egy echte olasz eszperantistától származik és azóta is így készítem.

Hozzávalók: 20-25 dkg darált borjúhús (lehet vegyesen is sertéshússal), 1 nagyfej hagyma, 1 közepes sárgarépa, tojásnyi nagyságú zeller, 1/2-3/4 l házi paradicsomlé, vagy 2-3 evőkanálnyi paradicsompüré, 2-3 evőkanál olaj, só, bors, 1-2 babérlevél, pici cukor; kemény sajt.

Elkészítése: A hagymát apró kockára vágjuk és az olajon üvegesre dinszteljük. Hozzáadjuk a sajtreszelőn lereszelt sárgarépát, majd a szintén finomra reszelt zellert, és együtt dinszteljük a zöldségeket mindaddig amíg színt váltanak. Ekkor hozzáadjuk a darálthúst és addig dinszteljük, amíg kifehéredik. Sózzuk, borsozzuk ízlés szerint, majd lefödve csendes tűzön addig pároljuk, míg a hús megpuhul. Rátöltjük a paradicsomlevet - jól el kell lepnie a húst - vagy hozzáadjuk a paradicsompürét és annyi vizet öntünk rá, hogy legalább egy ujjnyival befödje a húst. Beletesszük a babérlevelet és addig pároljuk együtt csendes tűzön, amíg sűrű mártást nyerünk. Végül megkóstoljuk és ha netán savanyú lenne a paradicsomlé vagy a püré, akkor kevés cukorral ízesítjük. "Al dente"-re főzött spagettivel tálaljuk és a tetejét megszórjuk reszelt sajttal.

(Sokkal gazdagabban is meg lehet szórni sajttal, mint a képen látható.)

Jó fakanálforgatást!

Császárszalonnába göngyölt csirkemáj paradicsomba töltött karfiolkrémmel

Ezt a fotót csak azért blogoltam be, hogy megmutassam, lényegében miről is beszéltem korábbi bejegyzésemben. Tehát, a császárszalonnába göngyölt csirkemájhoz kiváló köret a paradicsomba töltött karfiolkrém, akik az eMpszi táplálkozási ajánlása szerint étkeznek, húsnapon nyugodtan fogyaszthatják.

Jó étvágyat az ideális testsúlyhoz!

Császárszalonnába göngyölt csirkemáj

Amikor készítettem a szalonnába göngyölt csirkemell-csíkokat, akkor adta valaki az ötletet - alighanem a Fazék nevű "titkos társaságból" -, hogy a szalonnába göngyölt csirkemáj is igen finom. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy soha nem gondoltam erre, mégis kellett ez a "löket" ahhoz, hogy végül elkészítsem. Többek közt ezért is kérem az illetőt, ha olvassa a bejegyzést, szóljon, hogy említsem meg őt is és a blogját is, mert olyan finom étel készült az ő ötletére, hogy igazán megérdemli, hogy linkeljem. Szóval volt máj, a sarki boltban vettem nagyon finom házias fűszerezésű császárszalonnát, Sárika néni fel is szeletelte nekem fél milliméternyi vastagra, így hát elkészítettem a császárszalonnába göngyölt csirkemájat. Isteni lett! Nagyon örültek neki a lányok, vagyis a lányom és a két lakótársa, akik épp vendégségben voltak nálunk. Olyan jó étvággyal ették, hogy öröm volt nézni.

Hozzávalók: 7 db csirkemáj, 14 vékony szelet, füstölt, házifűszerezésű császárszalonna, pici olaj.

Elkészítése: A csirkemájat megmossuk, kettévágjuk, papírtörlőn leitatjuk róla a vizet, császárszalonnába göngyöljük, egy fogvájóval megtűzzük, majd serpenyőben pici olajban ropogósra sütjük. Petrezselymes krumplival és uborkasalátával fogyasztjuk.

Vigyázat, ha valóban házias fűszerezésű, jóízű füstölt császárszalonnába göngyöljük a májat, nem kell se sózni, se egyébbel fűszerezni! A füstölt császárszalonnától kellően pikáns ízű lesz, egyéb fűszer csak rontana az ízharmónián. Ez így tökéletes aranymetszés.

Az eMpszi táplálkozási ajánlása szerint étkezők krumpli nélkül, sok salátával húsnapon fogyaszthatják.

Jó fakanálforgatást!

Kakukkfüves nyúlsült

Mondtam ugye, hogy az öcsém nyulakat tenyészt? Ez rám nézve azért jó, mert néha meglep egy-egy csomaggal tömören közölve: "főzd meg, s egyétek meg". Nos, ez így történt nemrégiben is, és mivel a "használati utasítás" eléggé tömör és egyértelmű volt, sokat nem totojáztam az olyan filozófikus kérdéseken: "jajj, Istenem, mit is főzzek belőle?" Ugyanis a fagyasztott csomagban egy "süldő" nyuszi hátsó része volt, én pedig gyorsan döntöttem: márpedig sült lesz belőle, és a leeső részekből egy kis nyúlragu leves. Közben az erdőn is megjártam magam, többek közt szedtem egy csokornyi finom zsenge kakukkfüvet, így hát a fűszerezés sarkallatos kérdése is magától adódó volt.

Hozzávalók: a nyúl két hátsó combja és a gerince, 4-5 cikk fokhagyma, félmaréknyi friss kakukkfű, kiskanálnyi só, fél kiskanálnyi bors, fél kiskanálnyi paprika, olaj, 1 dl fehér bor.

Elkészítése: A nyulat feldaraboljuk: a combokat leválasztjuk a törzsről, a gerincet nagyságától függően 2-3 darabba vágjuk. A fokhagymát egy tálacskába zúzzuk, hozzáadjuk a finomra vágott kakukkfüvet - használhatunk szárítottat is kb. kiskanálnyit - a sót, a borsot és a pirospaprikát, majd összekeverjük annyi olajjal, hogy pépes masszát nyerjünk. Ezzel a páccal dörzsöljük be a nyúlcombokat és a gerincdarabokat, majd legalább 12 órán át hűtőben érleljük. Ezután a pácból kivett húsokat egy serpenyőben pici olajon minden oldalán átpirítjuk, egy kisebb kiolajozott tepsibe rakjuk, aláöntjük a bort, alufóliával letakarjuk és kb. 15-20 perc alatt készre pároljuk. Ha idősebb a nyúl, hosszasabban kell párolni, ebben az esetben időnként ellenőrizzük a hús puhaságát. Friss salátával, párolt zöldségkörettel fogyasztjuk.

Az eMpszi táplálkozási ajánlása szerint húsnapon fogyasztjuk.

Jó fakanálforgatást!

Flekken

Utóbb egy interjúban azt mondta nekem Benke Laci bácsi: "Ahogyan változnak az évszakok, úgy változnak az emberi étkezési szokások is. Ám nem attól magyaros egy étel, hogy úszik a zsírban, és attól sem, hogy olyan csípős, hogy nem lehet elfogyasztani." Meg azt is mondta: "Ne adjuk oda a lelkünket az ördögnek, tartsuk tiszteletben őket, de becsüljük a sajátunkat, és legyünk büszkék rá." Ezt a más nemzetek étkezési kultúrájára értette, amit mostanság hajlamosak vagyunk nagyon egészségesnek kikiáltani a sajátunkhoz képest. Nos, úgy vélem, ezek az elvek igen jól érvényesülnek a képen látható ételben, ugyanis egy teljesen hagyományosan készült flekkent párosítottam össze egy újszerű salátával. Az interjú egyébként a kedvenc napilapom, a Krónika Szempont mellékletében olvasható.

A legjobb flekken egyébként sertés vagy birkahúsból készül. Ha roston sütjük, akkor mindenképp zsíros húst válasszunk, hogy a sütéssel ne száradjon ki, lábosban viszont készülhet kevésbé zsíros húsból is, például olyan karajból, amin van egy kis csont és vékony zsírréteg is. Sok helyen sokféle flekkent ettem, de azt bizton állíthatom, hogy a legjobb az, amit édesanyám készít, mert ennek megvan a pikáns sült íze, mégis omlós, puha és zamatos. A titok nyitja pedig a pácolás, ami legalább 12 óra, utána zsírban picit "megkapatja", majd lassú tűzön borban puha, omlósra párolja. De inkább leírom.

Hozzávalók: 6-8 szelet ujjnyi vastag karaj, amin van egy kis csont és zsírréteg is, 1 fej vöröshagyma, 5-6 cikk fokhagyma, só, bors, pirospaprika, 1-2 evőkanálnyi zsír, 1,5-2 dl fehérbor.

Elkészítése: A karajszeleteket sózzuk, borsozzuk, megszórjuk pirospaprikával, majd hagyma és fokhagymaszeleteket teszünk rá. A hússzeleteket egy mély tálba rakjuk, frissentartó fóliával letakarjuk, majd hűtőben legalább 12 órát pácoljuk. Amikor kivesszük a hűtőből, előbb gondosan leszedegetjük róla a hagyma és fokhagymaszeleteket, majd a húsokat rendre mindkét oldalukon forró zsírban kissé "megkapatjuk", azaz megpirítjuk. Ezután rátöltjük a bort és csendes tűzön addig pároljuk, míg teljesen elfő a bor és ismét kezd zsírjára sülni a hús. Ha netán nem lenne eléggé puha a hús, az elfőtt bort pótolhatjuk kevés vízzel, és addig folytatjuk a párolást, amíg ízlésünknek megfelelően puha lesz. Hagyományosan sült hasábburgonyával, székelykrumplival vagy salátakrumplival tálaljuk - így hízlal. Ha viszont friss salátával fogyasztjuk, akkor nem hízlal. Ezalkalommal tárkonyos karalábésalátával fogyasztottuk és nagyon ízlett.

Az eMpszi táplálkozási ajánlása szerint friss salátával húsnapon fogyasztható.

Jó fakanálforgatást!

Kutap - örmény töltött pisztráng

Mint már említettem az örmény töltött alma bejegyzésemben dr. Issekutz Sarolta Erdélyi konyha, fűszerezve című gyűjteményéből több ételt is elkészítettem. Többek közt a képen látható kutapot, vagyis töltött pisztrángot, ami fejedelmi étel, ugyanis noha soha nem voltam halrajongó, ezt bármikor szívesen fogyasztanám. Az eredeti recepttől annyiban tértem el, hogy nem hajlítottam körré a pisztrángot, hanem simán sütöttem meg, ui. sajnos csak fagyasztott és a belső szerveitől megtisztított pisztrángot sikerült vásárolnom. Ettől függetlenül az eredmény mesés lett, de körré hajlítva szebb lett volna, az biztos.

Hozzávalók: 2-3 szép pisztráng, 1 borospohárnyi rizs, féldiónyi gyömbér, félmaréknyi mazsola, só, 1-2 evőkanálnyi vaj, petrezselyemzöld.

Elkészítése: A borospohárnyi rizsből kétszer annyi vízzel, pici sóval, reszelt gyömbérrel és mazsolával ízesített párolt rizst készítünk. Amíg a rizs elkészül, illetve meghűl, a pisztrángot megpucoljuk. A feje alatt a gerincig bevágjuk, majd a keletkezett nyíláson át kiszedjük a belsejét. Sózzuk, kevés lágy vajjal kívül-belül bekenjük, a párolt rizzsel megtöltjük, és a hal farokuszonyát átdugjuk az alsó állkapocs nyílásán. Ezután a vajjal megkent serpenyőben vagy tepsiben a sütőben megsütjük. Petrezselyemzölddel megszórva, szeletekre vágva, mazsolás gyömbéres rizzsel tálaljuk. Ha már megpucolt pisztrángból készítjük a kutapot – mint én is –, amikor a hal hasüregébe töltjük a párolt rizst, varrjuk be a tisztításkor ejtett nyílást, és körré hajlítás nélkül süssük meg. Tálalás előtt pedig ne feledjük eltávolítani a cérnát!

Jó fakanálforgatást!

Töltött karalábé

Nagyon megkívántam minap a töltött karalábét, és noha mifelénk még csak ezután palántálják a zöldséges kertekben a karalábét, úgy döntöttem összedobok egy adagot abból, amilyen most van. Találtam is az aprózárban finom, friss kisméretű karalábét, és kaporzöldet, így a tegnap délután sikerült összehozni ezt a finomságot.

Tovább...

Hozzávalók: 5-6 db zsenge kisméretű karalábé, 15-20 dkg darált hús (vegyesen sertés és borjú), 1 borospohárnyi rizs, 1 kisfej hagyma, pici olaj, só, bors, pirospaprika, 1 tojás, 1 csokor kaporzöld, 2 dl tejföl, 1 evőkanál liszt, pici tej.

Elkészítése: A karalábét meghámozzuk, és a belsejében karalábéfúróval üreget vájunk. Az apró kockára vágott hagymát pici olajon megdinszteljük, megszórjuk pirospaprikával, majd a darált húshoz adjuk. A húshoz adjuk a nagyon kevés olajon üvegesre pirított rizst, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, hozzáadunk egy tojást, összekavarjuk és ezt a tölteléket töltjük a karalábéba. A töltött karalábékat egy lábosba rakjuk pici olajt és vizet töltünk alá, majd lassú tűzön, fedő alatt, az elfővő vizet folyamatosa pótolva puhára pároljuk. Ha már puha a karalábé, hozzáadjuk a nagyon finomra vágott kaporzöldet és a lisztből tejfölből pici tejjel készített habarással behabarjuk a levét. Sűrű, kapros mártást kell nyernünk. Melegen tálaljuk és tejfölt adunk mellé.

Az eMpszi táplálkozási ajánlása szerint étkezőknek ezt az ételt nem ajánlom, de ha nagyon kívánják, akkor tésztanapon fogyaszthatják.

Jó fakanálforgatást!

Csirkemájtokány egyszerűen

Elteltek az ünnepek meglehetősen szélsőséges hangulatban. Örültem annak, hogy itthon voltak a gyermekeim és azért, mert végre megismerhettem Alina szüleit. Alina a fiam élettársa, a szülei pedig kedves, aranyos emberek. Ugyanakkor szomorkodtam is, mert tragikus körülmények közepette nagypénteken elhunyt egy általam tisztelt és nagyrabecsült ember. Ám, erről több cikket is írtam kedvenc napilapomban, a Krónikában, ha érdekel a történet elolvashatjátok itt, itt és itt, illetve a Morfondír blogomon itt. Annyira lehangolt a szomorú esemény, hogy nem igazán volt kedvem fotózni, pedig sok finomságot készítettem húsvétra. Aztán május elsejére hazajöttek ismét a fiamék majálisozni, és az ő kérésére készítettem ezt a nagyon egyszerű májtokányt.

Hozzávalók: 3 nagyfej hagyma, 1 paprika, 0,5 kg csirkemáj, olaj, só, bors, pirospaprika.

Elkészítése: A májat megmossuk és megtisztítjuk, a hagymát és a paprikát megpucoljuk, majd kockára vágva kevés olajon megdinszteljük. Megszórjuk pirospaprikával, hozzáadjuk a májat és lefödve csendesen pároljuk míg a máj kifehéredik. Ekkor megsózzuk, megborsozzuk és még 5-10 percig főzzük. Krumplipürével és cukros salátával tálaljuk.

Aki az eMpszi táplálkozási ajánlása szerint étkezik fogyassza egyszerűen salátával vagy párolt zöldséggel.

Hétvezértokány

Hú, de régóta készülök rá, hogy beblogoljam ezt a nagyszerű tokányt, aminek a receptjét még a nagyanyámtól tanultam. Csak, mint tudjátok, bokros teendőim nem engedték... De most úgy tűnik, kissé átalakul az életem és lényegesen több szabadidőm lesz, mint eddig. Remélem, ez majd a blogolásban is megmutatkozik majd. Na, de mindenről majd a maga idejében, egyelőre ott tartunk még csak, hogy hétvezértokány. Nos, határozottan emlékszem arra, amikor nagyanyám azzal magyarázta a különleges nevét - mert már kölyökkoromban is folyton kérdeztem -, hogy azért "hét vezér", mert hétféle hús jár bele. Közülük is "kötelező" hozzávaló: a marhalábszár, sertéscomb, szárnyashús, füstölt szalonna és belsőségek. Aztán ezeket épp azzal gazdagítjuk/színezzük, amivel jól esik, a lényeg, hogy hétféle legyen. No, bevallom őszintén, egy rakást böngésztem az interneten a témában, sőt szakkönyveket is lapozgattam, ám nem találtam olyan érvet, ami nagyanyám állítását támasztotta volna alá, de olyat sem, ami cáfolta volna. Ezért kérek mindenkit, akinek bármilyen információja van a hétvezértokány megnevezését illetően, ossza meg velem is, hogy ne éljek továbbra is abban a "sötétségben", amiben jelenleg leledzem. De most előbb leírom azt a receptet, ahogyan az én családom készíti ezt a pompás ételt.

Hozzávalók: 10-15 dkg füstölt szalonna, 20 dkg marhalábszár, 20 dkg sertéscomb, 20 dkg csirkemell, 15 dkg sertésszív, 15 dkg sertévese, 15 dkg csirkemáj, 3-4 nagyfej hagyma, 1 csövespaprika, 1-2 cikk fokhagyma, 1-2 paradicsom, só, bors, pirospaprika, Macalik-fűszerkeverék, 1 rozmaringág.

Elkészítése: Az apró kockára vágott füstölt szalonna zsírját kiolvasztjuk - aki nem szereti a szalonnapörcöt, vegye ki -, majd megdinszteljük rajta a laskára vágott hagymát és a csíkokra vágott paprikát. Megszórjuk pirospaprikával, pici vizet öntünk alá és néhány percig fedő alatt pároljuk. Amint a vizet elfőtte, hozzáadjuk előbb a kockára vágott marhalábszárt, vizet öntünk alá, közben enyhén sózzuk, borsozzuk. Amikor a hús félig megpuhult, hozzáadjuk a szintén kockára vágott sertésceombot, majd rendre a sertészivet, vesét, csirkemellet, végül a májat. Minden újabb hozzávaló hozzáadásakor sózunk és borsozunk, vizet öntünk alá, illetve csak akkor adjuk a lábosban fővő húsokhoz az újabb adagot, ha az előtte lévő már félig megpuhult. Ha már minden húsféle a lábosban van, csendesen főzzük a tokányt figyelve arra, hogy ne kapjon oda, majd az utolsó negyedórányi fővési időben hozzáadjuk az apró kockára vágott hámozott paradicsomot, a zúzott fokhagymát, a Macalik-fűszerkeveréket és a rozmaringágat.

Krumplipürével vagy nokedlivel tálaljuk, aki úgy jobban szereti tejfölt is tehet rá. Sok savanyúsággal vagy friss salátával fogyasztjuk.

Aki az eMpszi táplálkozási ajánlása szerint étkezik, ezt az ételt inkább mellőzze, vagy fogyassza sok-sok párolt zöldséggel.

Jó fakanálforgatást!

Pulykatorta Ottistól

Elárulom, hogy elég gyakran főzök a kolléganők blogjáról, mert ötletesek, bátrak és igen jókat főznek. Például ezt a pulykatortát már akkor elhatároztam, hogy elkészítem, amikor először láttam az Ottis blogján. Aztán elmaradt, végül szilveszterre hoztam össze és a lányomnak csomagoltam fel nagyrészét. Természetesen, egy kis kóstolót magamnak is hagytam és miután elfogyasztottam, eldöntöttem, ilyet még készítek. Ottis receptjétől csak annyiban tértem el, hogy fehérborsot használtam, de attól még leírom ide részletesen, mert a saját blogomon hamarabb eligazodom.

Hozzávalók: 70 dkg pulykamell, 3 evőkanál liszt, 3 tojás, 25 dkg sajt, só, fehérbors, 15 vékony és hosszú szelet bacon (kb. 25 dkg).

Elkészítése: A pulykamellet szeletekre vágjuk, enyhén kiklopfoljuk, majd sózzuk borsozzuk. Egy tűzálló edényt kibélelünk baconszeletekkel úgy, hogy az edény peremén kilógjon. Ezután a pulykamellszeleteket lisztbe, felvert tojásba és reszelt sajtba mártjuk, majd az edénybe sorakoztatjuk. Amikor az edény megtelt és a hús elfogyott, a baconszeleteket szépen ráhajtjuk a húsra, ha netán maradt bacon, azt még rárakjuk a tetejére, majd előmelegített sütőben lefödve sütjük. Kb. félóra múlva megnézzük, és ha a hús már megpuhult, levesszük a fedőt és szép ropogósra pirítjuk. Ha már hűlt keveset, tányérra borítjuk és szeleteljük. Melegen vegyes zöldségkörettel fogyasztjuk, hidegen salátával.

Az eMpszi táplákozási ajánlása szerint húsnapon fogyasztjuk.

Jó fakanálforgatást!