A fenti igazán díszes étel receptjét egyik szomszédasszonyomtól, attól a Mária nénitől tanultam, akiről már többször is szóltam bejegyzéseimben és aki minden ősszel készíti a lekvárnak való finom hecsedli levet. Ő ezt az ételt Stefán-szeletnek nevezi, ám a címben mégsem használtam ezt az elnevezést, nehogy valaki a Stefánia-szeletre gondoljon, mert az azért mégiscsak más - hasonlít, de nem ugyanaz. Először még fiatalasszony koromban kóstoltam meg nála egy Húsvét reggelén, amikor behívott a lakásába, hogy egy pohárka köménymagos pálinkával "szomszédokul kívánjunk egymásnak boldog feltámadást". Ő már csak ilyen... Akkor kínált meg ezzel a csodaszép, érdekes szelettel, mondanom sem kell, nagyon ízlett, azonnal megtudakoltam a receptjét és azóta nem hiányozhat a mi húsvét reggeli hidegtálunkról sem. Természetesen, azóta már nemcsak húsvétkor készítem a tojással töltött húsgombócot, hanem más ünnepi alkalmakkor is, például Szilveszterre, vagy különféle családi ünnepek hidegtálaira, vagy éppenséggel előételgyanánt. Most éppen nem volt semmi olyan ünnep, amire készíthettem volna, de épp vártam a lányomat haza a kollégiumból és emiatt a múlt pénteket ünnepnek kiáltottam ki. Ő ugyanis nagyon szereti ezt a finomságot. Másrészt épp hozzájutottam friss pulykamellhez, ami nálunk a szárnyas hentesüzletben is csak egyszer van egy héten és gondoltam teszek egy próbát, lássuk, milyen lesz pulykahúsból. Nem bántam meg, csudajó lett. S azt se feledjük, hogy vészesen közeleg Max 29. VKF! kiírásának a határideje...
Hozzávalók: kb. 30-40 dkg pulykamell (ahol adják szeletre is, ott lehet eleve négy szelet pulykamellet kérni - de készülhet csirkemellből, sertéskarajból, vagy marhabélszínből is), 4 keményre főtt tojás, só, bors, fűszerpaprika, 2-3 gerezd fokhagyma, 3 fej hagyma, olaj.
Hamarabb elkészítjük a pulykamell szeletekhez a páclevet, ami úgy készül, hogy egy mélyebb tálacskába teszünk egy kiskanálnyi sót, fél kiskanálnyi fűszerpaprikát, illetve borsot, beletesszük az apróra zúzott fokhagymát, majd annyi vizet töltünk hozzá, hogy kenhető, inkább sűrű, mint folyós pácot nyerjünk.
A pulykamell szeleteket kiklopfoljuk szép egyenletes vékonyra, majd egyenként beleforgatjuk a már elkészített páclébe. Ezután a tálacska tetejét lezárjuk egy vékony fóliával és betesszük a hűtőbe a húst néhány órát "pácolódni". Általában este szoktam előkészíteni a húst, majd aztán reggel folytatom a munkát a tojások főzésével. A tojásfőzésnek is trükkje van - amit szintén Mária nénitől tanultam - ahhoz, hogy könnyedén lehessen hámozni (főleg a friss tojást) sót kell tenni a fővő vízbe. A négy tojáshoz egy kiskanálnyi sót tett
em.
Ha már a tojások is megfőttek és szépen meghámoztuk, veszünk egy hússzeletet a közepére helyezzük a tojást, majd a hússzelettel ügyesen bebugyoláljuk úgy, hogy gombóc formát nyerjünk. Vigyázzunk, ne maradjon födetlen része a tojásnak!
Ezután az így nyert húsgombócunkat szépen betekerjük fehér cérnával úgy, hogy hagyunk neki egy hosszabb "farkincát", mert ha nem, nehezen tudjuk letekerni róla a cérnát miután megkészült.
Ha már az összes hússzeletbe belegöngyöltük a tojást és körbetekertük cérnával, hogy ne bomoljon ki fővés közben a húsgombóc, meghámozzuk a hagymákat, apró kockára vágjuk és olajban üvegesre dinszteljük.
Ezután belehelyezzük a húsgombócokat és többször is megkavargatva lassú tűznél egy kis vizet, illetve a maradék páclevet alája töltve addig pároljuk, míg a pulykahús szépen kifehéredik, vagyis a hús megkészül. Ez kb. 20-30 perc.
Ha már megkészült a hús, kiszedjük a hagymás dinsztelékből és még azon melegében lebontjuk róla a rátekert fehér cérnát. Nagyon fontos, hogy mindezt még akkor csináljuk, amikor a gombócok még melegek, mert ha kihűltek, akkor már nem lehet lebontani róla a cérnát, illetve összetöredezhet a hús, ami ront az étel aspektusán.
Ha ezzel is végeztünk, gyakorlatilag kész a gombócunk, semmi más nem marad hátra, mint hideg helyre tenni és hagyni, hogy hűljön ki. Szeletelés előtt nem árt néhány órát hűtőben tartani, mert úgy szebb szeleteket lehet vágni belőle. Fontos, hogy jó éles késsel - ne recéssel!!! - szeleteljük fel, mert így nyerünk igazi szép szeleteket belőle. (A dinsztelt hagymát ne dobjuk el, hiszen bármilyen pörkölthöz felhasználhatjuk, de készíthetünk belőle akár pityókástokányt is.)
Nemcsak kiváló díszítéke a különféle ünnepi alkalmakra készített hidegtálaknak, de nagyon finom és különleges is. Csak húsnapon fogyasztható bármilyen friss zöldségsalátával, vagy savanyúsággal. Mi az
ánizsos uborkámat ettük melléje, az is csudajól sikerült az idén is.
Jó fakanálforgatást!
