2009. augusztus 24., hétfő

Padlizsánpaszta sült paprikával

A hét végén megint befőztem és megint rengeteg mindent, szerencsére ezalkalommal egy kis segítséggel beszállt a lányom és édesanyám is. A lányom kifejezetten szereti, amikor így hármasban teszünk-veszünk a konyhában, mama azért szereti, mert velünk lehet, én meg azért, mert kiélhetem a mindegyre feltörő "séf-ösztöneimet". Szóval szombaton hárman eltettünk 5 kilónyi almapaprikát, 4 kiló uborkát, 6-7 kilónyi málnát, 7 kiló padlizsánt, három kiló sajtot túrónak és az öcséméknél termett legalább húsz kilónyi szilvát (nem mértem meg, de egy jó nagy ládával volt). A szilvából maradt vasárnapra is, a padlizsánt pénteken megsütöttem és meg is pucoltam, a málnát is előkészítettem, csak ki kellett főzni kocsonyának. Ettől még mindig rengeteg munka maradt szombatra és nem igazán jutott idő ebédfőzésre, de nem is kívánt egyikünk sem kétfogásos ebédet, csak épp valami falnivalóra vágytunk. Ezért a padlizsánból mielőtt bepakoltuk volna a fagyasztóba, megmentettem egy adagnyi krémnek valót, sütöttem még hozzá két paprikát, készítettünk egy csalamádét, közben elkészült a friss túró és mennyei hideg ebéd került az asztalra. Most pedig leírom, hogyan készül a sült paprikás padlizsán, aminek a receptjét a Dorohoi-i Lucretia nénitől tanultam.

A vinetát, vagyis a padlizsánt a gázégő lángján sütöm meg, mert nekem nincs kertem, ahol parázson sütögethetném. De mindenkit biztosíthatok, hogy majdnem olyan jó lesz mintha parázson sülne, mert ezáltal meglesz neki a jellegzetes "füstös" íze, ami a sütőben sütéskor nem igazán jön össze. (Nekem legalábbis nem jött össze soha.) A gázégő lángjánál történő vinetasütés egyetlen hátránya, hogy hamarabb kell szelepeket cserélni, de öcsém 3-5 évente egyszer szívesen kicseréli, igaz mindig megfogadtatja velem, hogy többé soha nem sütök az égőn trutyizó zöldségeket. Mindig megígérem, de sose tartom be. Arra viszont vigyázok, hogy az aragázkályhámat ne kelljen sokat subickoljam, ezért teszek alufóliát az égő köré. Ha minden oldalán szép ropogósra sült a padlizsán, egy tálba rakom és megsózom, majd letakarom egy konyharuhával, mert így könnyebben lejön a héja. Közben hasonló módszerrel megsütöm a paprikát is és azt is sózom, hogy könnyebben meghámozhassam. Miután meghámoztam egy korábbi bejegyzésemben látható módon mély tálba teszem, hozzáadom az apróra vágott hagymát, egy tojássárgát, megsózom, teszek bele egy kis citromsót és leheletnyi fehér borsot, majd lassanként hozzákeverve az olajat kikavarom a pasztát. Közben meghámozom a paprikát és apró kockákra aprítom, majd végül lazán a padlizsánpasztához kavarom. Kenyérre kenve, mártogatva fogyasztható, de adhatjuk köretként sültek mellé is. Mi rozskenyérre kenve fogyasztottuk csalamádéval - felséges volt.

Hozzávalók: 2-3 db. padlizsán, 2-3 db paprika, 1,5-2 dl olaj,1 tojássárga, só, fehérbors, citromsó, ízlés szerint.

Jó fakanálforgatást és jó étvágyat!

11 megjegyzés:

M írta...

szia, Alíz!
Épp most válaszoltam a "konyhanyelves" felhívásodra a blogomban. És ezt a receptet meg nagyon köszönöm!!! Mert ezt nagyon szeretem!

Alíz írta...

Szívesen. :) Máris megyek és megnézem a legszebb szavaidat, már nagyon kíváncsi vagyok. :)

Mákvirág írta...

Megéri belekukkantani a "fazakadba", mert most is tanultam tőled valami újat. A befőzésekről meg: le az összes kalapokkal(!!!!!), mert bár volt segítséged, ismerlek és tudom, hogy tied volt a munka oroszlánrésze. Engem már az eltevésre szánt zöldség-gyümölcs mennyisége is -ahogy Áron fiadat a mosogatás- fizikai fájdalommal tölt el, a sok babrálásról pedig ne is beszéljünk :-)))
Te, Alíz, te aztán serény vagy és ügyes!

Alíz írta...

mákvirág: Köszönöm az elismerést, tudod a befőzés olyan munka, ami a "korral jár". Ifjabb koromban örültem én is minden üveg befőttnek, amit édesanyám, vagy más adott. Aztán lassan "belenőttem" a befőzésbe, mint ehejt a bloggerkedésbe. :)

Ottis írta...

Szia Alíz! De régen keresem ezt a sült paprikás receptet.Egyik udvarlóm anyukája készíett már nagyon régen nekem mindig ilyent.Imádtam,annyira finom volt.Hamarosan én is elkészítem, köszi a receptet!

Alíz írta...

Ottis: láthatod, nincs benne semmi ördöngős. Azonban arra figyelj, ha mixerrel kavarod a vinetát, hogy ne rakd bele a többi hozzávalóval egyszerre a paprikát is, mert a centrifugális erő ki fogja dobni az összes paprikakockát a krémből és az egész konyhádat megtölti vele. Próbáltam már, és megjártam. :)

Chef Viki írta...

Bámulatos az energiád!!! Akkor is, ha szorgos kezek vannak a segítségedre!

Még olvasni is szédítő volt :-)

Alíz írta...

Chef Viki: köszönöm, köszönöm. Mint elébb is említettem, a kor hozza magával. :) Na meg a szükség: a hét vége az, amikor tudok befőzéssel foglalkozni, meg aztán a székely ember, de még a székely asszony sem számítja fel, ha a családjáról van szó a munkát, így pedig lényegesen kevesebbe kerül minden, mintha a boltban vásárolnád meg. Finomabb is...

Vicuska írta...

Ez tényleg finom lehet!!!! Alkalomadtán ki lesz próbálva :)

Vicuska írta...

Köszönöm a receptet, kipróbáltam, ez isteni finom volt! Először sütöttem padlizsánt gázlángon, a füstös íze is meg volt :)

Alíz írta...

Vicuska: örülök, hogy ízlett. Rövidesen jön majd egy bejegyzés a padlizsán tisztításáról. :)

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails