Édesanyám szilvásgombóca - Galuste cu prune de la mama

Múlt hét végén úgy adódott, hogy munkám egy napra szülőfalumba szólított, így néhány órát édesanyámmal tölthettem. Nagyon örültünk ennek mindketten - szerintem ő még inkább, mint én - és mivel tudja, hogy mindig nagyon foglalt vagyok szilvásgombócot készített, hogy a kedvembe járjon. Azonnal le is fotóztam, hiszen ugyanígy készítem én is, elvégre tőle tanultam.

Asa a fost sa fie, ca a sfarsitul saptamanii trecuta am avut treaba in satul meu natal, asa am avut ocazia sa petrec cateva ore si cu mama. Eram foarte fericiti amindoua - dupa mine ea si mai -, si fiindca stie ea prea bine ca intotdeauna sunt foarte ocupata, a facut galuste cu prune. Imediat am facut poza, fiindca tot asa fac si eu, practic de la ea am invatat cum se fac galustele cu prune. 

Szilvásgombóc 

Elkészítése: kb. 1-1,5 óra.

1 kg burgonya, 10-12 evőkanál liszt, 1 tojás, 1 evőkanál olaj, 1 kiskanál só; 20-25 szem szilva, őrölt fahéj és kockacukor; 5-6 evőkanál zsemlemorzsa, 1 evőkanál vaj.

1. A burgonyát héjában megfőzzük, meghámozzuk és még melegen krumplitörőn átnyomjuk.
2. Ez alatt kimagozzuk a szilvát, a nagy szemeket kettéválasszuk és mindegyik közepébe teszünk egy kockacukrot és megszórjuk fahéjjal.
3. Miután az áttört burgonya teljesen kihűlt, hozzáadjuk a lisztet, tojást, sót és olajat, majd ruganyos tésztát gyúrunk.
4. Lisztezett deszkán a tésztát félujjnyi vastagra nyújtjuk és akkora négyzetekre vágjuk, hogy közepében férjen el a szilva – kb. 5x5 centisre.
5. A tésztanégyzetek közepébe rakjuk az előkészített szilvát és mindegyiket gombóccá formáljuk.
6. Egy nagy fazékban enyhe sós vízet forralunk és ebben kifőzzük a gombócokat.
7. A zsemlemorzsát a vajon megpirítjuk és a kifőtt gombócokat megforgatjuk benne.
8. Tálaláskor fahéjas cukorral megszórjuk.

Jó tudni! 
• A gombóc akkor főtt ki, ha feljött a fővő víz tetejére.
• A gombóctésztát nem szükséges kinyújtani, gyorsabban készül a gombóc, ha rudakat formálunk a tésztából és ebből csípve gombócnyi mennyiséget közepébe nyomjuk a szilvát és úgy formáljuk gombóccá.
• Zsemlemorzsa helyett forgathatjuk darált mákba, vagy dióba is.

Galuste cu prune 

Timpul de preparare: cca 1-1,5 ore. 

1 kg cartofi, 10-12 linguri de faina, 1 ou, 1 lingura de ulei, 1 lingurita de sare; 20-25 buc. prune, scortisoara macinata si zahar cubic; 5-6 linguri de pesmet, 1 lingura de unt. 

1. Fierbem cartoful cu coaja cu tot, curatam, si cat e cald trecem prin razatoarea mare sau zdrobim. 
2. Spalam prunele, scoatem samburii – care e mai mare desfacem in doua – si in mijlocul fiacarui punem cate un zahar cubic, si putina scortisoara. 
3. Dupa ce s-a racit cartoful, amestecam cu faina, oul si sarea, si facem un aluat moale dar care se dezlipeste de pe degete. 
4. Intindem aluatul pe o planseta cu faina intr-o foaie de 3-4 mm grosime si impartim in patratele de 5x5 cm ca sa incapa in mijlocul fiecaruia cate o pruna. 
5. Punem in mijlocul fiecarui patratel cate o pruna cu zahar cubic si scortisoara, strangem aluatul de jur imprejur pana obtinem o sfera. 
6. Fierbem galustele intr-o oala in apa usor sarata. 
7. A zsemlemorzsát a vajon megpirítjuk és a kifőtt gombócokat megforgatjuk benne. Rumenim pesmetul in unt, iar dupa aceasta invartim galustele in pesmet. 
8. Galustele se servesc cu zahar cu scortisoara. 

Nu strica, daca stiti! 
• Galustele atunci sunt gata fierte, cand se ridic la suprafata. 
• Aluatul nu e necesar sa intindeti, se prepara mai repede, daca rupem din aluat cate o bucata cat e necesar pt. galuste, punem in mijloc prunele si asa formam sfera. 
• In loc de pesmet putem sa invartim galustele si in mac, sau nuca macinata.

Salátás bableves

A tavaszi ételeknél maradva, íme egy nagyszerű leves még nagyanyámtól. Ő ugyanis rendszerint olyankor főzte ezt a levest, amikor gyérítette a frissen kibújt salátát. Ilyenkor kora reggelente hátrament a veteményes kertbe, hogy a friss harmaton "babusgassa" a sarjadzó zöldségeit, virágait. Amit számunkra hasznosnak, fogyaszthatónak talált, azt csak úgy a köténykéjében előhozta a konyhára, a többit hátradobta a baromfiudvarra, hiszen a tyúkoknak is kell a vitamin. Így landoltak a saláta gyérítéséből származó zsenge levelek a bablevesben, s mivel ilyenkor már kaporzöldet is lehetett tépni a kertből, hát azzal fűszerezte. Ekképp a hosszú télen idején már megunt csülkös bableves pompás tavaszi levessé lényegült, mi pedig egyszerűen imádtuk. 

Salátás bableves

Elkészítési idő: 2-2,5 óra. A salátás bableves nagyon tartalmas, ízletes leves, mivel hűtőben jól tárolható, ajánlott belőle nagyobb adagot főzni. Zöldhagymával fogyasztva nagyon finom.

Leves: 50 dkg száraz tarkabab, 1 csülök, 1 közepes fej saláta, 1 fej hagyma, 1 csokor friss kaporzöld, 2-3 cikk fokhagyma, 1-2 evőkanál liszt, 1 evőkanál zsír, pirospaprika, só. 
Tálalás: tejföl és ecet. 

1. A tarkababot és a csülköt előző este beáztatjuk, majd másnap bő vízben egy fej hagymával enyhén sózva feltesszük főni.
2. Amikor a bab és a csülök megpuhult, kivesszük a csülköt, és falatnyi darabokra vágjuk, majd visszetesszük a levesbe.
3. Beletesszük a kis darabokra tépkedett vagy csíkokra vágott salátát, a finomra vágott kaporzöldet és a fokhagymát.
4. A lisztből a zsíron vékony paprikás rántást készítünk, és berántjuk vele a levest.
5. Tálaláskor tejfölt és ecetet adunk mellé.

Jó fakanálforgatást!

Az ízletes étel receptje megjelent a Székely Konyha áprilisi számában.

Báránysült paprikás krumplival

Ez a finom báránysült húsvétkor került nálunk az asztalra. Igaz csak édesanyám, a menyecském és én ettünk belőle, mert egyik gyermekem sem szereti a bárányhúst. Emiatt jó számomra a húsvét, mert ennek ürügyén mindig készítek bárányos ételeket és ilyenkor van, akivel elfogyasztani. Így történt idén is, a gyermekeim ették a csirkecombot, mi pedig Alinával és édesanyámmal a báránysültet.

Báránysült paprikás krumplival 

Előkészítési ideje: 30 perc. Sütési ideje: 1,5-2 óra. Húsvéti főtétel, de kiváló bármilyen ünnepi alkalomra. Hidegen, melegen egyaránt finom.

Báránysült: 1 báránycomb, 3-4 cikk fokhagyma, só, bors, pirospaprika, pici olaj, 1-2 dl fehérbor, 1-2 evőkanál zsír. 
Paprikás krumpli: 1 kg burgonya, pirospaprika, só. 

1. A báránycombot megtisztítjuk a hártyáitól, sózzuk, borsozzuk, megszórjuk pirospaprikával, majd alaposan bedörzsöljük a pici olajjal elkevert zúzott fokhagymával. Frissentartó fóliával letakarva legalább egy éjszakát érleljük.
2. Serpenyőben kevés zsírt forrósítunk és a báránycomb mindkét oldalát hirtelen pirosra sütjük.
3. A báránycombot átemeljük egy tepsibe, ráöntjük a zsírt, amiben pirult, aláöntjük a bort, alufóliával lefödjük és csendes tüzön kb. 1 órát pároljuk.
4. Ezután levesszük a fóliát és addig pirítjuk, amíg a bor teljesen elpárolog és zsírjára sült a bárány. Közben többször is meglocsoljuk a pecsenyelével.
5. Ezidő alatt megfőzzük héjában a krumplit, meghámozzuk és nagy kockákra vágjuk.
6. Ha megsült a bárány, óvatosan kivesszük a tepsiből, a zsír nagyobb részét letöltjük, a maradékban pedig, feloldunk, kb. fél kiskanálnyi pirospaprikát, majd a krumplit beleforgatjuk. Megsózzuk, még egyszer átforgatjuk a krumplit, betesszük a sütőbe és öt perc alatt összemelegítjük.
7. Reteksalátával tálaljuk.

Jó tudni!
• Figyeljünk arra a bárány sütésénél, hogy a zsír ne égjen meg!

Jó fakanálforgatást!

Csavart csülök

Itt most lesz egy kis csalás, ugyanis ezt az ételt már beblogoltam korábban, viszont akkoriban egyáltalán nem figyeltem a tálalásra, a fotózásra és a leírása is eléggé esetleges. Nos, ugye, mondanom sem kell, ezt  is a Székely Konyhának készítettem, és az sem titok, hogy a lányom segített a tálalásban, többek közt azt a gyönyörű paradicsomrózsát ő készítette. És természetesen ezt is azért blogolom be, hogy a Tücsi felkérésére készülő ajánlóba szép fotókat tehessek. 

Csavart csülök 

Elkészítési ideje: 3-3,5 óra. Noha elkészítése igényel némi gyakorlatot, megéri elkészíteni, hiszen előállítási költsége lényegesen alacsonyabb, mint a húsvéti sonkáé, ráadásul ízletesebb.

2 nagy füstölt csülök vagy 3 kisebb (kb. 1,5-2 kg), 5-6 cikk fokhagyma, őrölt bors 

1. A csülköket, ha nagyon sós, kiáztatjuk, alaposan megmossuk és bő, hideg vízben feltesszük főni. Lassú tűzön addig főzzük, amíg a csontról leválik a hús.
2. Közben megpucoljuk a fokhagymát, előkészítjük a borsot és egy nagy celofánt.
3. Egy nagy tálba halmozzuk a csontról lefejtett húsdarabokat, figyelve arra, hogy minél épebb darabokban maradjanak. Meghintjük zúzott fokhagymával és borssal, illetve ráöntünk kb. egy merőkanálnyi forró csülöklevet.
4. A kiterített celofánra ráhalmozzuk a húst úgy, hogy alul tesszük a bőrös részeket, és rátöltjük a fűszeres levet is.
5. Ezután szorosan a celofánba tekerjük a masszát úgy, hogy minél keményebb rudat nyerjünk. Két végét bekötözzük, a csülökrudat két vágódeszka közé helyezzük, és nehezéket téve rá hagyjuk kihűlni. 6. Rézsútosan szeleteljük, eltávolítjuk a celofánt a szeletekről, citromkarikákkal, főtt tojással, mustárral vagy friss zöldséggel tálaljuk.

Jó tudni!

• Fontos, hogy amint megfőtt a csülök, azonnal csontozzuk ki és minél gyorsabban dolgozzunk vele, hogy még melegen celofánba tekerjük a fűszeres húst.

Jó fakanálforgatást!

Vegyétek, főzzétek, ha beblogoljátok egy linkkel utaljatok a forrásra.

Gyergyói bárányfejleves

Igazából teljesen másként terveztem, de megint úgy alakult ahogy, s most itt vagyok a húsvéti készülődések közepette és alig blogoltam már megint. Kódolt szövegnek tűnik? Az is. De rendre kibogozzuk. Szóval, jól elvoltam itt, szerkesztgettem a Székely Konyhát, meg egyéb dolgom is volt elég, amikor Tücsitől érkezett egy kedves felkérés, hogy készítsek összefoglalót a húsvéti ételeimből. Gondoltam, hű, ez szuper, meg is csinálom, amikor rájöttem, hiszen még készítettem ilyet méghozza épp egy évvel ezelőtt. Arra is emlékeztem, hogy tavaly egyetlen húsvéti ételemet sem fotóztam le, így be sem blogoltam semmit abból a menüből. Megnéztem a régi bejegyzést és szomorúan konstatáltam, csak ismételném magam, ha megint ugyanazokat az ételeket beblogolnám. Így hát arra gondoltam, előbb beblogolok néhány újabb, illetve olyan régebbi receptet, amit nemrég a Székely Konyhának készítettem. Aztán, ha ezzel megvagyok, akkor elkészítem az ajánlást is, amire Tücsi kért fel, ráadásul erre "a munkára" rászánom a mai estémet. Úgyhogy figyeljetek, mert ma szokásomtól eltérően, több bejegyzést is írok. 

Mindjárt itt van elsőnek a Gyergyói bárányfejleves, ami azért kapta a gyergyói jelzőt, mert Gyergyó vidékén többnyire mindenki így készíti. A receptet egyébként édesanyámtól tanultam, ő pedig nagyanyámtól, aki minden bizonnyal dédanyámtól és így tovább, lehet ragozni. Szóval, jó régi recept, az biztos. És eszméletlenül finom! Ráadásul ez a leves abszolút tükrözi azt a takarékos hozzáállást az élelmiszerekhez, ami a székelységet mindig is jellemezte és amihez jó lenne visszatérni azoknak is, akik letértek erről az ösvényről. Na de, nem szaporítom tovább a szót, jöjjön a bárányfejleves. 

Gyergyói bárányfejleves 

Elkészítési ideje: kb. 1-1,5 óra. (Ikonok) Ízletes, tartalmas leves, az adag 6-8 tagú családnak is elégséges.

1 bárányfej a nyelvével együtt, a bárány feldarabolása során kiesett húsdarabok, csontos részek; 1 tányérnyi leveszöldség: sárgarépa, petrezselyem, karalábé, hagyma, zeller; 4-5 db burgonya; 1 evőkanál zsír, só, szemes bors, pirospaprika, 1 evőkanálnyi ecetes tárkony, fokhagyma ízlés szerint; 1 evőkanál liszt; ízlés szerint tejföl, ecet.

1. A bárányfejet alaposan megtisztítjuk, kettévágjuk, a nyelvet kimetsszük, az agyvelőt kiemeljük, és enyhén sózva egy csészében félretesszük.
2. Az előkészített fejet, a megtisztított húsdarabkákat és csontos részeket bő, enyhén sós vízben, néhány szem borssal főni tesszük, és lefödve, csendes tűzön addig főzzük, amíg a csontról leválik a hús.
3. Ezalatt megtisztítjuk a zöldséget, és tetszés szerint hosszú szeletekre vagy karikára vágjuk. A megtisztított burgonyát nagy kockára vágjuk.
4. Amikor a hús majdnem megpuhult, a zsíron megdinszteljük a hagymát, hozzáadjuk a zöldséget, megpároljuk, megszórjuk pirospaprikával, majd a liszttel, és feltöltjük a hús levével.
5. Belefőzzük a burgonyát, a megfőtt bárányfejről és csontos részekről leszedjük a húst, és a szintén megtisztított nyelvvel együtt feldarabolva a leveshez adjuk.
6. Az utolsó percekben belefőzzük a feldarabolt agyvelőt, ízlés szerint fűszerezzük apróra vágott fokhagymával és tárkonnyal.
7. Tálaláskor tejfölt és ecetet adunk mellé.

Jó tudni!

• Burgonya helyett daragaluskát is tehetünk a bárányfejlevesbe.

Jó fakanálforgatást!

A recept megjelentetése ebben a formában csak a Székely Konyha, illetve az én személyes beleegyezésemmel lehetséges. Egyébként vegyétek, vigyétek, főzzétek, akár blogoljátok is, csak ne ezzel a képpel és ne ezekkel a szavakkal írjátok le.

Örmény túrófánk - Papacsi

Farsang van, s ilyenkor a fánknak a szezonja, ugyebár. Csakhogy az utóbbi hetekben annyi jó fánkreceptet láttam mindenfelé a blogokon, hogy gondolkodóba estem, milyennel is hozakodhatok elő, hogy ne legyen hasonló másokéhoz. Aztán eszembe jutott ez a nagyszerű örmény túrófánk, és úgy gondoltam, akkor ez lesz az, amit elkészítek, és beblogolok, hogy a többihez képest újdonság legyen. Nagyon finom és könnyű elkészíteni. 

Hozzávalók: 25 dkg tehéntúró, 1 tojás, liszt, amennyit felvesz, só, olaj, porcukor, tejföl. 

Egy tálban a tehéntúrót a tojással, csipetnyi sóval és annyi liszttel, hogy gyúrható tésztát nyerjünk, összedolgozzuk. A tésztából lisztezett deszkán előbb egy centiméter átmérőjű hengereket sodorunk, majd kb. három centiméter átmérőjű karikákat formálunk belőle. Bő, forró olajban szép rózsaszínre sütjük, porcukrozzuk és tálaláskor tejfölt adunk mellé.

Jó fakanálforgatást!

Kolozsvári káposzta

Ma délután keveset beszélgettem facebook-on néhány kedves gasztroblogger-ismerőssel és szóba került a rakott káposzta, amit mi kolozsvári káposztának is nevezünk. Mivel az egyik csevegőtárs a receptje felől érdeklődött, gondoltam, beblogolom, még akkor is, ha ezzel a fotóval fölöttébb elégedetlen vagyok. Na de, ez egyike azon ételeknek, amit sehogysem tudok szépen tálalni és fotózni. Mondjuk a többiekben sem vagyok nagy ász, de azokon legalább látszik a törekvés. Hát, ez ilyenre sikerült, de dolgozom rajta, és ha sikerül jobb fotót készíteni, akkor rögtön kicserélem. Elöljáróban azonban még annyit mondanék, hogy vidékünkön kétféle változata közismert ennek a káposztának: amit kolozsvári jelzővel illetünk, abban van kolbász és császárszalonna is, az egyszerű változatban viszont nincs és ezt nevezzük rakott káposztának. Na, aztán nem tudom, mi is a helyes, vagy helytelen, de nálunk ez így van.

Hozzávalók: 1 közepesnél kicsivel nagyobb-, vagy két kisfej fej savanyú káposzta, 50 dkg darált hús - sertés és borjú vegyesen - 2 fej hagyma, 1 kiskanálnyi pirospaprika, só, bors, fél csésze rizs, 1-2 evőkanál zsír, 15-20 dkg császárszalonna, 15-20 dkg füstölt kolbász, 3-4 dl tejfölt, 1 dl tej.

A káposztát hideg vízben átmossuk, leveleire szedjük, leormózzuk, majd egymásba rakva feltekerjük és hajszálvékony szálakra vágjuk. A vékonyra vágott káposztát egy kanál zsíron, többször is vizet öntve alá puhára pároljuk. A kockára vágott hagymát üvegesre dinszteljük, megszórjuk pirospaprikával, hozzáadjuk a darált húst és addig pároljuk, míg kifehéredik. A rizst kétszer annyi vízben puhára pároljuk. Egy tűzálló tálat kibélelünk császárszalonna szeletekkel és kolbászkarikákkal, ráterítjük a káposzta felét, ráhalmozzuk a párolt rizs felét, majd egyenletesen elsimítjuk rajta a darált húst, rátesszük a maradék rizst, majd befödjük a maradéj káposztával. A tejfölt felhígítjuk a tejjel és ráöntjük a káposztára, majd sütőbe toljuk és összeforraljuk az egészet. Tálaláskor további tehfölt adunk mellé.

Jó fakanálforgatást!

Tárkonyos grízgaluskaleves

Ezt az isteni finom és végtelenül egyszerű levest a minap édesanyám juttatta eszembe. Beszéltük telefonon, ki, mit főzött, és ő mondta, hogy tárkonyos grízgaluskalevest - egyből összefutott a nyál a számban, mert eszembe jutott, mennyire szerettem ezt gyermekkoromban. Eldöntöttem, hogy amint lesz füstölt sonka-, vagy bármilyen füstölt húsalaplevem, rögtön elkészítem. Nos, úgy adódott, hogy a minap vettem a Társak boltjában - helyi állattenyésztők boltja - házias csavart húst, megfőztem és a levében készítettem el a levest. Isteni lett, épp olyan, mint gyermekkoromban. Még annyit hozzáfűznék elöljáróban, hogy a mi vidékünkön igen népszerű leves ez télen, disznóvágások után, amikor van füstölt hús, de húsvét után is készítik a sonka levében.

Hozzávalók: 1-2 l füstölt sonkalé vagy füstölt húsalaplé, 1-2 cikk fokhagyma, 1 evőkanálnyi finomra vágott ecetes tárkony, 1 tojásból és grízből grízgaluska; illetve ízlés szerint só és tejföl.

Elkészítése: A füstölt sonkalevet, vagy füstölt húsalaplevet felforraljuk, hozzáadjuk a finomra vágott fokhagymát és a tárkonyt, ha szükséges, picit sózzuk, beleszaggatjuk a grízgaluskát és lassú tűznél kifőzzük. Tálaláskor tejfölt és borsot adhatunk mellé.

Tipp: Főzhetünk bele tetszés szerint sárgarépát és petrezselymet, de a jól pácolt füstölt húsnak a leve általában annyira ízletes, hogy nem szükséges zöldséggel ezt fokozni.

Jó fakanálforgatást!

Csomafalvi pojékaleves gyűszűvel kiszúrt levestésztával

Ez egy igen jó téli leves, noha elkészítése eléggé időigényes, érdemes időt szánni rá és megfőzni. Na most, ez a leves valószínűleg több szakácskönyvben is szerepel, mint hagyományos erdélyi leves, van, ahol újfalvi-, van ahol csomafalvi pojékának nevezik. Van, hogy apró grízgaluskát tesznek bele levesbetétnek, van, hogy grízkockát (séberlit), van, hogy csurgatott tésztát, van, hogy gyűszűvel kivágott pirított levestésztát, vagy éppenséggel egy-két felvert tojást "rongyolnak bele". Kicsit kutakodtam, hogy kiderítsem, melyik az "igazi", az "eredeti", de sokkal okosabb nem lettem. Ugyanis a nagy főző asszonyok mindegyike a saját változatát tartja az igazinak. Néhány dologban viszont egyet éretett az összes "tudós" asszony: a pojékaleves elképzelhetetlen füstölt hús, aszaltszilva, babérlevél és vékony zsemleszínű rántás nélkül. Így hát arra a következtetésre jutottam, hogy a különféle levesbetéttel készülő pojékalevesek, ugyanazon leves változatai annak függvényében, hogy melyik háziasszony, melyik levesbetétet kedveli, illetve mire van épp hangulata. Nos, nekem most történetesen a gyűszűvel kiszúrt, pirított levestésztás változathoz volt hangulatom, ezért ezt készítettem el, de nagyon birizgálja a fantáziámat a grízkockás változat is. Még annyit fűznék hozzá, hogy régen ezt a levest különféle téli mulatságokon szolgálták fel, vagyis afféle ünnepi eledelnek számított. Amint mesélték az asszonyok, a "módos" (értsd: gazdag) családok a fonók végén kínálták meg a serénykedő asszonyokat pojékalevessel, utána fánkot adtak.

Hozzávalók a leveshez: 50 dkg füstölt sertéshús (lapocka, comb), 1 fej hagyma, 2-3 szál sárgarépa, 1 szál petrezselyem, 1 kisebb karalábé, 15-20 szem aszaltszilva, 1-2 babérlevél, só, bors, 2 evőkanál zsír, 1 evőkanál liszt, pirospaprika; a levesbetéthez: 1 "összemarék" (kb. 10 dkg) liszt, 1 tojás, pici só, késhegynyi szódabikarbóna, pici olaj; illetve a tálaláshoz: tejföl, petrezselyemzöld.

A füstölt hús, ha nagyon sós, kiáztatjuk, majd kockára vágjuk. A megtisztított, apró kockára vágott hagymát az egyik kanál zsírban üvegesre dinszteljük, hozzáadjuk a füstölt húst, megborsozzuk, majd kevés vizet öntve alá félpuhára pároljuk. Párolás közben kóstoljuk meg, és esetleg még töltsünk alá kevés vizet. Ha már félpuha a hús és lesült a zsírjára, hozzáadjuk az apró kockára vágott leveszöldséget, megdinszteljük, majd felöntjük forró vízzel. Ha felforrt a leves, ellenőrizzük a sósságát és utána sózzuk, ha szükséges, beletesszük a babérlevelet és az aszaltszilvát, majd tovább főzzük. Közben a levestészta hozzávalóiból ruganyos tésztát gyúrunk, amit késfoknyi vastagra nyújtunk és gyűszűvel kiszúrunk. Az apró korongokat pici olajban megpirítjuk és belefőzzük a levesbe. A másik kanál zsírból egy kanál liszttel szép, zsemleszínű rántást készítünk, megszórjuk pirospaprikával, felöntjük hideg vízzel és a fővő levest berántjuk vele. Miután felforrt, tálalható, tejfölt és finomra vágott petrezselyemzöldet kínálhatunk mellé, de ez akár el is hagyható.

Jó fakanálforgatást!  

Egyszerű tárkonyos bableves - ahogyan én készítem

Bablevest mindenki főz, hiszen a bab legalább annyira változatosan elkészíthető, mint a krumpli. Főleg ilyenkor télen gyakran főzök babot, mindig másként: van, hogy alaposan bezöldségelem, de olyan is van, hogy alig teszek bele egyéb zöldséget a babon kívül. Fűszerezni is többféleképpen szoktam, van, hogy babérlevéllel ízesítem, máskor meg tárkonnyal, a tavaszi salátás bablevest pedig kaporral. Van, hogy csak simán hús nélkül készítem, de olyan is van, hogy hússal, sőt, annak függvényében, hogy éppen milyen hússal, megint sokszorozódik a változatok száma. Nem is értem, mostanig, miért csak egyféle változatot blogoltam be, a salátás-kaprosat. Na, de sebaj, hosszú még a tél, és minden bizonnyal fogok még bablevest főzni, azt majd másként készítem. A képen látható leves egy végtelenül egyszerű változat, és azért ilyen készült belőle, mert a piacon sikerült szép, nagyszemű fehér babot vásárolni és szép, füstölt csülköt. Itt mondanám el, hogy bablevesnek van egy olyan érdekes tulajdonsága is, hogy minél nagyobb mennyiségben fő, annál jobb ízű lesz. Érdemes tehát nagyobb mennyiséget főzni egyszerre, hiszen jól bírja a fagyasztást is.

Hozzávalók: 50 dkg fehér bab, 40-50 dkg füstölt sertéscsülök, 1 fej hagyma, 2-3 cikk fokhagyma, 1 evőkanálnyi ecetes tárkony, 2 evőkanál liszt, 1 kanál sertészsír (vagy olaj, de zsírral finomabb), 1 kiskanál pirospaprika, 1 evőkanál mustár, 2 dl tejföl, só.

A babot megpucoljuk, megmossuk és előző este beáztatjuk. Másnap hideg vízben főni tesszük, a kockára vágott csülökkel együtt. Ha felforrt, beletesszük az apróra vágott hagymát, óvatosan sózzuk, hiszen a csülök is sós, majd csendes tűzön addig főzzük, amíg a bab és a hús megpuhul. Ekkor fűszerezzük apróra vágott fokhagymával és finomra vágott tárkonnyal, majd berántjuk a lisztből, zsírból és pirospaprikából készített rántással. Legvégül a mustárt elkavarjuk a tejföllel és hígítjuk kevés levessel, majd ezt is a többihez töltjük. Tálaláskor tárkonyecetet adunk mellé, lilahagymát és még tejfölt.

Tipp: Ha fagyasztani akarjuk, akkor mielőtt tejfölöznénk a levest, vegyük ki azt a mennyiséget, ami a fagyasztóba kerül és csak annyit ízesítsünk, amennyit elfogyasztunk.

Jó fakanálforgatást!

Növendékcsorba - Csorba borjúhúsból

Erdélyi magyar vendéglők étlapján ezt az ízletes savanyú levest növendékcsorba néven találjuk meg, azonban valószínűleg ezt a megnevezést sokan nem ismerik. Hogy értsük is miről van szó, megmagyarázom. Nos, Erdélyben borjúhúsnak csak azt a húst tekintjük, ami olyan borjútól származik, amelyik még nem legelt. Vagyis a szopós borjú húsa, borjúhús, amelyik fiatal szarvasmarha már megkóstolta a füvet az növendék. Ez a csorba tehát olyan fiatal szarvasmarha húsából kell készíteni, amelyik még nem érte el a "felnőttkort". Csorba egyébként mindenféle húsból készül, sőt hús nélkül is, jellegzetessége minden csorbának, hogy sok zöldséggel készül és kellemesen savanykás ízű. A zöldséghasználat is lehet változó annak függvényében, hogy éppen milyen zöldségnek van szezonja. Most káposztaszezon van, ezért káposztával készült, de készülhetett volna zöldbabbal nyár közepén, vagy labodával tavasszal.

Hozzávalók: 40 dkg borjúszegy, 1 kanál kacsazsír (vagy zsír, vagy 2 kanál olaj), 1 kisfej hagyma, fél paprika, 2 sárgarépa, 1 petrezselyem, fél zeller (vagy egy szelet), 1 nagy maréknyi gyalult káposzta, 2-3 kanálnyi zöldborsó (fagyasztott), 2 szál lestyán, 2,5 dl paradicsomlé, 3 dl korpacibere, 1 kanál ételízesítő, só, ízlés szerint.

Elkészítése: A borjúszegyet megmossuk és annyi vízben, amennyi bőven ellepi feltesszük főni. Ha felfőtt, leszedjük a habját, sózzuk és csendes tűzön addig főzzük, amíg a hús megpuhul. Közben egy kanálnyi kacsazsíron megdinszteljük az apró kockára vágott hagymát és paprikát, hozzáadjuk a kockára vágott sárgarépát, petrezselymet és zellert, majd az ételízesítőt. Amikor a zöldség puhulni kezd, feltöltjük a húslével, majd ha felfőtt, hozzáadjuk a zöldborsót, a kápsztát és a lestyánt. Ha minden zöldség puha, beletesszük a kockára vágott húst, a paradicsomlevet és a korpaciberét. Felforraljuk és csendesen főzzük még kb. tíz percet. Tálaláskor csípőspaprikát adunk mellé.

Jó fakanálforgatást!

Hurutos „laskaleves” – az örmény leves székelyesített változata

A minap új főszerkesztőm, Csongi lepett meg azzal a kéréssel, hogy kellene szerezzek neki hurutot, mert ugyebár a környéken Gyergyószentmiklóson készíti két néni eladásra a különleges örmény fűszert. Erről bővebben is írtam az ángádzsáborleves leírásánál. Ugyanakkor arra is kért, hogy minél többféle receptet küldjek neki, mert ki szeretnék próbálni a gyergyói örmény ízeket. Ekkor jutott eszembe, hogy ott van még a hurutos "laskalevesem" (hurutos lebbencsleves) beblogolatlanul és biza, azt is jó volna, hogy megismerjék, hiszen sokkal egyszerűbb az elkészítése, mint az ángádzsáborlevesnek, finom és laktatós. Azonban mielőtt rátérnék a receptre, tegyünk egy kis kitérőt, hogyan is került a székelyek étrendjébe a hurut. Nos, a székelyek sokat nem szöszmötöltek az ángádzsábor-fülecske készítésével, ők egyszerűen a szárított vargányával készülő, leginkább lebbencsleveshez hasonlító levesüket ízesítik huruttal, ami legalább annyira finom, mint azt ángádzsáborleves. Ráadásul, a székely gazdasszonyok ellesték a hurut készítésének tudományát az örményektől, és az idősebb asszonyok szerint még a múlt század első évtizedeiben heti egy-két alkalommal a székely családok asztalára került a huruttal ízesített lebbencsleves. 

Hozzávalók: 3 l húsalaplé, 3-4 db nagy burgonya, maréknyi lebbencstészta, maréknyi szárított vargánya, 1 fej hagyma, 1 sárgarépa, 1 hurut, 3 dl tejföl, 1 kanál zsír (olajjal helyettesíthető), késhegynyi pirospaprika. 

Elkészítése: A húsalaplében feltesszük főni a kockára vágott burgonyát. Közben előfőzzük a vargányát és apróra vágjuk, illetve kevés zsíron megpirítjuk a lebbencstésztát. Amikor a burgonya roppanósra főtt, hozzáadjuk a tésztát és a gombát, majd miután megfőtt berántjuk a levest a zsíron megpirított és paprikával megszórt kockára vágott hagymával. Végül a hurutot feloldjuk a tejfölben és legírozzuk vele a levest.

Tipp: Ha szárított hurutot használunk, akkor mielőtt a tejfölhöz kavarnánk, sajtreszelőn reszeljük meg.

Jó fakanálforgatást!

Nagy zakuszka-projekt

Az úgy volt, hogy kedves új kollégám, Levente a Hargita Népe mellékleteként megjelenő Székely Gazda főszerkesztője megkért, hogy küldjek a lapba néhány zakuszkareceptet. Szíves-örömest -volt a válaszom, és augusztusban nekigyürkőztem a zakuszkafőzésnek, vagyis készítettem egy hagymás-sárgarépás-sült paprikás alapot, amit háromfelé osztottam, és főztem egy padlizsános zakuszkát, egy gombás zakuszkát és egy fejtett babos zakuszkát. Aztán, majdnem egy hónapra rá, kedves régi kolléganőm, Judit, a Krónika Életmód rovatának szerkesztője, megkért, hogy küldjek neki néhány zakuszka receptet, de úgy írjam meg a cikket, hogy legyenek benne fortélyok is. Na most, ugyanazt nem küldhettem Juditnak, amit már egyszer elküldtem Leventének, így főztem még egy adag zakuszkát - egyébként is esedékes volt, mert az előző adag vészesen fogyott - pontosabban kettőt, mert ugye, újságba hülyeségeket nem írunk, és mérni kellett az adagokat. Közben azon is agyaltam, hogyan készítsem, hogy zakuszka legyen, de mégis különbözzön attól, ami már egyszer megjelent nyomtatásban. Így készítettem egy nagy adag vegyes zakuszkát, mert nálunk ez a legkedveltebb, és egy kis adagot, amiben ezúttal megmértem a cukkini mennyiségét is. Hogy ne kelljen klikkelgetni és keresgélni a recepteket - és mivel a Székely Gazdának küldötteket is beblogoltam - alább olvashatjátok a Krónika Életmód rovatában megjelent két zakuszkareceptet, természetesen a Judit által kért fortélyokkal együtt.

Szervezés, grillezés, sikerélmény

Legfontosabb szabály, hogy soha ne lássunk hozzá egyedül a zakuszkafőzéshez, és lehetőleg ne készítsük hétköznap, amikor egyéb fontosabb elfoglaltság is adódhat. Hét végén viszont, mondjuk egy szombati napon, akár piknikezéssel kellemesen oldott „családi vállalkozásban” is elkészülhet a zakuszka, melynek során az ügyes háziasszonynak csupán meg kell szerveznie és felügyelnie a munkálatokat. A grillezést kedvelő férfiak többnyire örömmel bevállalják a padlizsán és a paprikafélék sütését, de már az óvódáskorú gyermekek is szívesen segítenek a zöldségfélék pucolásában, mosásában, darabolásában és őrölésében. Fontos, hogy a család minden tagjának a képességüknek megfelelő feladatot adjunk, hogy sikerélményük legyen a közös munka során. Tehát egy péntek délutáni, vagy szombat délelőtti kerti piknikezés során – akinek nincs kertje, kimehet valahová a zöldbe – megsütjük a padlizsánt és a paprikaféléket, megpucoljuk a hagymát, sárgarépát, tököt, gombát, kibontogatjuk a zsenge babot, aztán másnap vagy délután mindent egy fazékba rakunk és megfőzzük a zakuszkát.

Vegyes zakuszka (nagy adag)

Hozzávalók: 6 kg paprika (vegyesen: paradicsompaprika és kápia) 1,5 kg sárgarépa, 1.5 kg hagyma 1 kg erdei gomba (minél többféle, annál jobb), 2 csésze fejtett bab, 2 kg padlizsán, 2 l paradicsomlé, 1 l olaj, néhány szem bors, 1-2 babérlevél, só, cukor, 1 kávéskanálnyi befőzőpor.

Elkészítése: A gombát sós vízben megfőzzük, leszűrjük majd vékony csíkokra vágjuk. A paprikaféléket és a padlizsánt megsütjük, lehéjazzuk. A padlizsánt pépesre zúzzuk, a magházától megtisztított paprikaféléket csíkokra vágjuk. A fejtett babot előfőzzük. A sárgarépát és a hagymát megpucoljuk, előbbit a nagylyukú reszelőn lereszeljük, utóbbit ledaráljuk, majd mindkettőt az olajban megdinszteljük. Ha a sárgarépa megpuhult, hozzáadjuk a csíkokra vágott gombát és paprikát, majd rendre a padlizsánt, a babot és a babérlevelet. Miután felfőtt, hozzátöltjük a paradicsomlevet, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, ha savanyúnak találjuk, kevés cukrot is adhatunk hozzá. Miután az olaj feljött a tetejére, hozzákavarjuk a befőzőport. Forrón üvegekbe rakjuk, ledugaszoljuk, és szárazdunsztban hagyjuk kihűlni.

Cukkinis zakuszka (kis adag)

Hozzávalók: 0,5 kg hagyma, 0,5 kg sárgarépa, 1 kg cukkini, 2 kg padlizsán, 3 kg paprika (vegyesen: paradicsompaprika és kápia), 7,5 dl paradicsomlé, 0,5 l olaj, só, bors, 1 babérlevél, fél kávéskanálnyi befőzőpor.

Elkészítése: A padlizsánt és a paprikát megsütjük, lehéjazzuk, előbbit pépesre zúzzuk, utóbbit csíkokra vágjuk. A hagymát megpucoljuk, ledaráljuk és az olajon megdinszteljük. Hozzáadjuk a megpucolt, nagylyukú reszelőn lereszelt sárgarépát és cukkinit, majd miután a zöldségek megpuhultak, rendre beletesszük a paprikát és a padlizsánt is. Ha felfőtt a zöldségkrém, hozzáadjuk a paradicsomlevet és fűszerezzük sóval, borssal, babérlevéllel és kevés cukorral. Miután feljött a tetejére az olaj, belekavarjuk a befőzőport, üvegekbe szedjük, ledugaszoljuk és szárazdunsztban hagyjuk kihűlni.

Zakuszkakészítési fortélyok

• Nagyon fontos, hogy ép, jóminőségű zöldséget használjunk a zakuszkához, mert ez a siker záloga.
• A padlizsánt gyorsabban megpucolhatjuk, ha a megsült zöldség egyik oldaláról lehúzzuk a héját, majd egy evőkanál segítségével kikaparjuk a héjból a fehér húsát.
• A padlizsán levét csepegtessük le, mielőtt összezúznánk és beletennénk a zakuszkába.
• A paprikát nem kötelező megsütni, nyersen, ledarálva is belefőzhetjük a zöldségkrémbe. Számoljunk viszont azzal, hogy ez meghosszabbítja a fővési időt, ráadásul a paprika héja nehezen fő meg és emészthetetlen. A paprika héja gyomorégést okozhat az érzékenyebb embereknek.
• A sült paprikát le is darálhatjuk, ha krémesebben szeretjük a zakuszkát.
• Bármilyen zakuszkába tehetünk cukkinit vagy tököt, mert a semleges ízű zöldség szaporítja a zöldségkrémet.
• Erdei gomba helyett használhatunk termesztett gombát is.
• Paradicsomlé helyett használhatunk paradicsompürét is, ebben az esetben viszont kevés vízzel hígítsuk fel.
• A zakuszka főzés közben könnyen leragadhat, ezért gyakran kavargassuk meg. Ha netán mégis megtörténne, hogy ne legyen odakozmált íze a zakuszkának, töltsük át egy másik edénybe és figyelmesebben folytassuk a főzést. Az odakozmált zöldséget az edény aljáról hamulúggal távolítsuk el.
• Minden esetben várjuk meg, hogy az olaj jöjjön fel a zakuszka tetejére, mert ez jelzi azt, hogy teljesen kifőtt. Ha erre nem fordítunk gondot, megromolhat a zakuszkánk.
• Nagyon fontos, hogy frissen mosott, száraz üvegekbe rakjuk a zakuszkát, ellenkező esetben megromolhat.

Azt hiszem, hogy idénre a zakuszkatémát bőséggel kimerítettem, gyakorlatilag ötféle zakuszát főztem, de nincs kizárva, hogy jövőre, nem jutnak eszembe újabb ötletek. Főleg, ha olyan jó biztatást kapok, mint az idén.

Jó fakanálforgatást!

Zakuszka fejtett babbal

A mi családunkban minden kétséget kizáróan ez a legnépszerűbb változata a zakuszkának. Amúgy ezt is többféle változatban készítem: van, amikor a babot ledarálom és úgy adom a többi zöldséghez, van, amikor csak felét darálom le, a többit szemesen hagyom, stb. Magyarán, a hangulatom hordozza, hogy éppen milyen készüljön. Utóbb olyan kedvem volt, hogy tettem bele kevés padlizsánt is, de jelzem, nem mindig szoktam és nem föltétlenül kötelező. Ez egy ilyen zakuszka lett.

Hozzávalók: 0,5 l olaj, 0,5 kg hagyma, 0,5 kg sárgarépa, 1-2 csípős paprika, 1,5 kg kápiapaprika, 1,5 kg paradicsompaprika, 1 kg padlizsán, 1,5 csésze fejtett bab, 1-1,5 l paradicsomlé, só, ízlés szerint, 1 kiskanálnyi szemesbors, 2-3 babérlevél, cukor, ízlés szerint, 1 kiskanálnyi befőzőpor.

Elkészítése: A fejtett babot enyhén sós vízben előfőzzük annyira, hogy a babszemek még roppanósak maradjanak. A kápiapaprikát és paradicsompaprikát megmossuk, majd a sütő rácsán megsütjük. Ahogy rendre sül a paprika, mély tálba tesszük és sóval meghintjük, hogy majd könnyebben lehúzhassuk a héját. A padlizsánt lehetőleg szénen, ennek hiányában a gáztűzhelyre tett sütőlapon megsütjük. Ha a zöldségek megsültek, mind a paprikának, mind a padlizsánnak lehúzzuk a héját. A paprikát csíkokra vágjuk, a padlizsánt pedig pépesre zúzzuk. Ezután megtisztítjuk a hagymát és a sárgarépát, majd az előbbit ledaráljuk, utóbbit a nagylyukú reszelőn lereszeljük. Miután a hagymát és a sárgarépát megdinszteltük és már a fazékba tettük a paprikát és a padlizsánt is, hozzáadjuk az előfőzött babot, a paradicsomlét, a fűszereket, majd addig főzzük, amíg az olaj feljön a zöldségkrém tetejére. Végül belekavarjuk a befőzőport, forrón üvegekbe szedjük, ledugaszoljuk és szárazdunsztban hagyjuk kihűlni.

Tipp:

* Van, aki fejtett bab (zsenge bab) helyett szárazbabot tesz a zakuszkába. Kóstoltam ilyet, nem rossz, de nekem a fejtett babos változat inkább ízlik.
* A fejtett babot minden esetben jó előfőzni, egyébként igen hosszúra nyúlik a főzési idő.
* Vigyázzunk, ne főzzük el a babot, ellenkező esetben, amikor a zakuszkába tesszük, szétfő. A babos zakuszkának márpedig az a lényege, hogy legyen benne egy-egy babszem.

Jó fakanálforgatást

Gombás zakuszka padlizsánnal

Az idők folyamán - úgy kb. 20-25 éve, amióta zakuszkát készítek -, arra jöttem rá, hogy annál finomabb a zöldségpaszta, minél több komponens van benne. Ez hatványozottan igaz a gombás zakuszkára, ugyanis minél többféle erdei gombát teszünk bele, annál finomabb lesz a végeredmény. Nos, úgy adódott, hogy a Gombakirály tiszteletét tette nálam mielőtt hozzáláttam volna a Nagy Zakuszka-projektemhez - erről később lesz bejegyzés -, és mivel a vargánya-rókagomba páros mellett hozott galambgombát, marhanyelvet (gerebengomba), erdei csiperkét, fenyőalját (ízletes rizike) és még valami laskafélét is, nem volt vitás, hogy mindez a zakuszkás fazékban landol. Közben azt is megtapasztaltam, hogy a gombás zakuszka is krémesebb, selymesebb állagú lesz, de ízre is jobb, ha van benne egy kis padlizsán. Ráadásul többen is kértek, tegyek közzé egy kisebb adagot, mert nem mindenki akar egyszerre 40 üvegnyi zakuszkával "megküzdeni". Nos, mindezekért - és folyamatos méricskélések után - ímhol egy újabb gombás zakuszka változat, ami kisebb adag, mint a korábbi, van benne padlizsán és többféle gomba, ráadásul a végeredményről készült fotó is lényegesen jobb.

Hozzávalók: 0,5 l olaj, 0,5 kg hagyma, 0,5 kg sárgarépa, 1-2 csípős paprika, 1,5 kg kápiapaprika, 1,5 kg paradicsompaprika, 1 kg padlizsán, 1-1,5 kg vegyes gomba - vargánya, rókagomba, laskagomba, galambgomba, ízletes rizike, erdei csiperke, gerebengomba - 1-1,5 l paradicsomlé, só, ízlés szerint, 1 kiskanálnyi szemesbors, 2-3 babérlevél, cukor, ízlés szerint, 1 kiskanálnyi befőzőpor.

Elkészítése: A gombát megpucoljuk, megmossuk és falatnyi szeletekre vágjuk. A kápiapaprikát és paradicsompaprikát megmossuk, majd a sütő rácsán megsütjük. Ahogy rendre sül a paprika, mély tálba tesszük és sóval meghintjük, hogy majd könnyebben lehúzhassuk a héját. A padlizsánt lehetőleg szénen, ennek hiányában a gáztűzhelyre tett sütőlapon megsütjük. Ha a zöldségek megsültek, mind a paprikának, mind a padlizsánnak lehúzzuk a héját. A paprikát csíkokra vágjuk, a padlizsánt pedig pépesre zúzzuk. Ezután megtisztítjuk a hagymát és a sárgarépát, majd az előbbit ledaráljuk, utóbbit a nagylyukú reszelőn lereszeljük. A felhevített olajban előbb megdinszteljük a darált hagymát és a reszelt sárgarépát, hozzáadjuk a felszeletelt gombát és addig pároljuk, amíg a levét elfővi. Hozzáadjuk a csíkokra vágott sültpaprikát, majd a padlizsánt és folytonos kavarás mellett felfőzzük a zöldségkrémet. Ezután beletöltjük a paradicsomlevet, ízlés szerint sózzuk, beletesszük a kis gézzacskóba kötött borsot és a babérlevelet, majd addig főzzük, amíg az olaj feljön a tetejére. Végül belekavarjuk a befőzőport, forrón tiszta üvegekbe töltjük, ledugaszoljuk, majd szárazdunsztban hagyjuk kihűlni. (kb. 15-18 negyedes üvegnyi lesz.)

Tipp:

* Ha nem ismerjük az erdei gombákat, csak gombaszakértő által bevizsgált gombát használjunk, vagy olyan megbízható személytől vásároljunk, akiről tudjuk, jól ismeri a gombákat. Senkinek nem ajánlom, hogy útmenti árusoktól vásároljon gombát, mert amellett, hogy fennáll a gombamérgezés veszélye, tapasztalatom szerint ezek a "nem idén nyáron barnult" árusok nagyon drágán árulják portékájukat.

* A gombás zakuszka annál ízletesebb, minél többféle gombával készül.

* Egyféle gombával is elkészíthető, ám ez esetben mellőzzük a nagyon markáns ízű gombákat: rókagombát, gerebengombát, stb. Ha egyféle gombával készítjük, erre legalkalmasabbak a laskafélék, vargányák, őzláb, csiperkefélék, galambgombák.

* Ha nem jutunk hozzá erdei gombához, készíthetjük termesztett laskagombából, vagy csiperkéből (champignon) is.

* A gombás zakuszka mennyisége is szaporítható tökkel vagy cukkinivel. Ehhez az adaghoz, hozzáadhatunk kb. egy kilónyi reszelt tököt vagy cukkinit.

Jó fakanálforgatást!

"Paré" reteklevélből

Hajdanán nagyanyáink konyhájában alaptörvény volt, hogy télen téli, nyáron pedig nyári ételt főztek. Vagyis igyekeztek maximálisan kihasználni minden évszak lehetőségeit kínosan figyelve arra, hogy az éppen legolcsóbban elérhető alapanyagokból készüljön az étel. Mondjuk, abban az időben nagyanyáinknak kiskertje is volt, ahol ebben az időszakban már sok minden megtermett. Idéntől viszont én is abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy kertészkedem méghozzá édesanyámmal, közben sokat tanulok tőle, de erről bővebben írtam a Morfondír blogomon meg még egy jegyzetben a Krónikában. Na, de oda akarok kilyukadni, hogy már az én kertemben is termett néhány értékes zöldség, mint például saláta és hónapos retek - mellesleg a fejlécen a saját termésű saláta és retek látható. A salátából leves lesz holnap, a retekből pedig ma készült egy isteni régi étel, méghozzá "paré", amihez a hónapos retek levelét használtam fel. De készülhetett volna karalábélevélből, martilapuból és tormalevélből is. Ehhez még csak annyit fűznék hozzá, hogy csak olyan reteklevélből készítsük, ami egész biztos olyan kertből való, ahol nem vegyszereztek. A "Kamuland" meg egyéb szupermarketekben lévő retek levele erre a célra biztos nem jó, de a piacon vett retek leveléből is kétszer gondolnám meg, míg egyszer elkészíteném ezt a finom ételt. Na, de akinek van saját kertje, vagy megbízható forrásból jut reteklevélhez, annak kimondottan ajánlom ezt az egyszerű finomságot. A "paré" elnevezés fogalmam nincs honnan ered, a szülőfalumban így nevezik ezt az ételt.

Hozzávalók: 1 jó nagy csokor reteklevél (kb. 4-5 retek levele), 1 borospohárnyi rizs, 5 dkg szalonna, 1 evőkanál ecet, só, bors.

Elkészítése: A szalonnát megolvasztjuk, majd kiszedjük a zsírból a szalonnapörcöket és tálalásig félretesszük. A retekleveleket megmossuk, egymásra helyezzük, feltekerjük és vékony csíkokra vágjuk, majd a zsírban megfonnyasztjuk. Picit sózzuk, borsozzuk, ráöntjük az ecetet, illetve pici vizet és tovább pároljuk. Amikor a reteklevél félig megpuhult hozzáadjuk a rizst picit sózzuk, vizet öntünk alá és készre főzzük. Tálaláskor a félretett szalonnapörcöket a tetejére tesszük, de tálalhatjuk tükörtojással vagy bundáskenyérrel is.

Az eMpszi táplálkozási ajánlása szerint zöldség- és tésztanapon fogyasztható.

Jó fakanálforgatást!

Ordás kavart - szingli adag

Pünkösdre és próbából sütöttem ezt a nagyon finom süteményt, amit sajnos nem sikerült szépen szeletelni, mert a tetején lévő tojásfehérjehabot kissé túlszárítottam. Ettől függetlenül beblogolom két okból is: egyrészt, mert Gabojszának megígértem, másrészt, mert ez fél adag, vagyis, annyi, amennyit egy személy akár egyedül is elfogyaszthat két-három nap alatt. Miért lett fél adag belőle? Nos, azért, mert a lányommal ketten voltunk csak Pünkösdkor és nem utolsó sorban, mert a lányom nem szereti az ordát, de az édességeket sem. Én viszont kívántam valami finomságot ordával - mert nagyon szeretem az ordát -, ami nem kapros-ordás palacsinta. Kapóra jött édesanyám ordás kavartja, amit a múltkor kóstoltam nála és a receptjét azonnal le is jegyeztem, hogy majd én is elkészíthessem alkalomadtán. A fél adagról meg annyit, hogy végre találtam kisméretű tepsit, így eleget tehetek annak a régóta, többek által megfogalmazott kérésnek, hogy készítsem el kisadagban is a süteményeimet. Ugyanis sok olyan egyedülélő személy - szingli - van, aki inkább nélkülözi a süteményt, vagy a kétes minőségű, cukrászlaboratóriumban készült sütiket fogyaszt, egyszerűen azért, mert a szakácskönyvekben szereplő leírások, óriási adagok egy személynek. Nos, ez az első, de lesz még ennek folytatása.

Hozzávalók a tésztához: 2 tojás, 6 evőkanál cukor, 5 evőkanál olaj, 7 evőkanál tej, 10 evőkanál liszt, 1 evőkanál kakaó, 1 mokkáskanál sütőpor; a töltelékhez: 25 dkg orda, 10 dkg cukor, 1 tasak vaníliás cukor, 2 tojássárga, 2 evőkanál gríz; a tojáshabhoz: 2 tojásfehérje, 12 dkg porcukor, mokkáskanálnyi citromlé.

Elkészítése: A tojást a cukorral habosra kavarjuk, hozzáadjuk az olajt, a sütőport, majd felváltva a tejet és a lisztet illetve a kakaót. Ezt a masszát kizsírozott kilisztezett tepsibe öntjük. Az ordát villával összetörjük, hozzáadjuk a cukrot és a vaníliás cukrot, majd a tojássárgával habosra kavarjuk. Az ordás krémet kanalanként beleszaggatjuk a barna kavart masszába, majd előmelegített sütőben addig sütjük, míg még egy kicsit ragad a tészta a fogvájóra. Amíg a tészta sül, felverjük a tojásfehérjét a citromlével és a porcukorral, majd a nem teljesen kisült tésztára kenjük. A süteményt visszatesszük a sütőbe, alacsonyabb fokozatra állítjuk a sütőt és kiszárítjuk a tojáshabot. Miután kihűlt a sütemény, a tepsiben tetszés szerint szeleteljük - lehetőleg szebben, mint én.

Az eMpszi táplálkozási ajánlása szerint tésztanapon fogyasztható.

Jó fakanálforgatást!

Kapros-salátás bableves - hús nélküli változat

A kapros-salátás bableves nagy kedvenc volt a nagyanyám konyhájában. Nem telhetett el tavasz úgy, hogy ne főzött volna két-három alkalommal legalább. Többféle változatban készítette annak függvényében, hogy volt vagy sem hús a háznál, és ha volt, milyen volt. Így készülhetett füstölt sertésoldalassal vagy kolbásszal, sonkamaradékokkal vagy egyszerűen sonkalében, ha pedig pénteki napra készült, vagy éppen semmilyen hús nem volt, vagy nagyanyámnak épp olyan kedve volt, akkor nem került hús bele. A képen látható leves egy hús nélküli változat, de ha valaki kíváncsi a húsosra, akkor látogasson el Juci konyhájába, mert nála isteni recepteket talál, ráadásul, épp úgy készíti, mint én. Mellesleg, idővel lesz nálam is húsos változat, de ez most egy ilyen.

Hozzávalók: 30 dkg száraz tarkabab, 1 közepes fej saláta, 1 fej hagyma, 1 csokor friss kaporzöld, 1-2 evőkanál liszt, pici olaj, pirospaprika, só; tejföl és ecet, a tálaláshoz.

Elkészítése: A tarkababot előző este beáztatjuk, majd másnap bő vízben egy fej hagymával - tetszés szerint apróra vágva, vagy egészben hagyva - enyhén sózva feltesszük főni. Amikor a bab megpuhult, beletesszük a kis darabokra tépkedett vagy csíkokra vágott salátát és a finomra vágott kaporzöldet. A lisztből és olajból vékony paprikás rántást készítünk és berántjuk vele a levest. Tálaláskor tejfölt és ecetet adunk mellé. Mi, itt a Székelyföldön rendszerint zöldhagymával fogyasztjuk.

Az eMpszi táplálkozási ajánlása szerint étkezők zöldség- és tésztanapon fogyaszthatják.

Jó fakanálforgatást!

Flekken

Utóbb egy interjúban azt mondta nekem Benke Laci bácsi: "Ahogyan változnak az évszakok, úgy változnak az emberi étkezési szokások is. Ám nem attól magyaros egy étel, hogy úszik a zsírban, és attól sem, hogy olyan csípős, hogy nem lehet elfogyasztani." Meg azt is mondta: "Ne adjuk oda a lelkünket az ördögnek, tartsuk tiszteletben őket, de becsüljük a sajátunkat, és legyünk büszkék rá." Ezt a más nemzetek étkezési kultúrájára értette, amit mostanság hajlamosak vagyunk nagyon egészségesnek kikiáltani a sajátunkhoz képest. Nos, úgy vélem, ezek az elvek igen jól érvényesülnek a képen látható ételben, ugyanis egy teljesen hagyományosan készült flekkent párosítottam össze egy újszerű salátával. Az interjú egyébként a kedvenc napilapom, a Krónika Szempont mellékletében olvasható.

A legjobb flekken egyébként sertés vagy birkahúsból készül. Ha roston sütjük, akkor mindenképp zsíros húst válasszunk, hogy a sütéssel ne száradjon ki, lábosban viszont készülhet kevésbé zsíros húsból is, például olyan karajból, amin van egy kis csont és vékony zsírréteg is. Sok helyen sokféle flekkent ettem, de azt bizton állíthatom, hogy a legjobb az, amit édesanyám készít, mert ennek megvan a pikáns sült íze, mégis omlós, puha és zamatos. A titok nyitja pedig a pácolás, ami legalább 12 óra, utána zsírban picit "megkapatja", majd lassú tűzön borban puha, omlósra párolja. De inkább leírom.

Hozzávalók: 6-8 szelet ujjnyi vastag karaj, amin van egy kis csont és zsírréteg is, 1 fej vöröshagyma, 5-6 cikk fokhagyma, só, bors, pirospaprika, 1-2 evőkanálnyi zsír, 1,5-2 dl fehérbor.

Elkészítése: A karajszeleteket sózzuk, borsozzuk, megszórjuk pirospaprikával, majd hagyma és fokhagymaszeleteket teszünk rá. A hússzeleteket egy mély tálba rakjuk, frissentartó fóliával letakarjuk, majd hűtőben legalább 12 órát pácoljuk. Amikor kivesszük a hűtőből, előbb gondosan leszedegetjük róla a hagyma és fokhagymaszeleteket, majd a húsokat rendre mindkét oldalukon forró zsírban kissé "megkapatjuk", azaz megpirítjuk. Ezután rátöltjük a bort és csendes tűzön addig pároljuk, míg teljesen elfő a bor és ismét kezd zsírjára sülni a hús. Ha netán nem lenne eléggé puha a hús, az elfőtt bort pótolhatjuk kevés vízzel, és addig folytatjuk a párolást, amíg ízlésünknek megfelelően puha lesz. Hagyományosan sült hasábburgonyával, székelykrumplival vagy salátakrumplival tálaljuk - így hízlal. Ha viszont friss salátával fogyasztjuk, akkor nem hízlal. Ezalkalommal tárkonyos karalábésalátával fogyasztottuk és nagyon ízlett.

Az eMpszi táplálkozási ajánlása szerint friss salátával húsnapon fogyasztható.

Jó fakanálforgatást!

Töltike

Töltike - ez is egy igen finom hagyományos erdélyi étel, ami a gyermekkoromat és nagyanyámat idézi. Ugyanis hajdanán nagyanyám, mindenféle "lapit" (levelet) megtöltött, amint akkorára nőtt, hogy legalább kiskanálnyi töltelék fért bele. Így készült töltike, nagyobbra nőtt reteklevélből, zsenge martilapuból és karalábélevélből. Amit itt láthattok, az éppen karalábélevélből készült, amit minap adott nekem a kofa bónuszként, mert sokmindent vásároltam nála. Magyarán, volt két kötés karalábélevelem, valamit kezdenem kellett vele, így jutott eszembe a töltike, amit időtlen idők óta nem készítettem. A két kötésből lett negyven töltelék, édesanyámnak is jutott belőle és nagyon ízlett neki. Igaz, hogy ez paradicsomosan készült - ettől lett kellemesen savanykás az íze -, anyu viszont azt is elárulta, hogy Emi néném sóskával szokta savanyítani, úgy még pikánsabb az íze. De ezt majd legközelebb, előbb jöjjön ennek a receptje.

Hozzávalók: 20 jó nagy karalábélevél, 0,5 kg darálthús (fele sertés, fele borjú), 1 vizespohár rizs, 1 nagyfej hagyma, pici olaj, pirospaprika, só, bors, csokornyi csombor és kapor, 3 evőkanálnyi paradicsompüré.

Elkészítése: A csokornyi csombort és kaport enyhén sós vízben felforraljuk, a megmosott karalábélevélre öntjük, majd lefedve tartjuk míg elkészítjük a tölteléket.

A hagymát pici olajon megdinszteljük, hozzáadjuk a darálthúshoz a nagyon kevés olajon üvegesre pirított rizzsel együtt, sóval, borssal és pirospaprikával fűszerezzük, majd az egészet alaposan összekavarjuk. A karalábéleveleket kiszedjük a fűszeres léből, a vastag erét éles késsel kimetsszük és a nagyobb leveleket kettévágjuk.

Az így előkészített levelekbe töltjük a töltelék

et és csinos kúp alakú töltikéket formálunk.

A töltikéket egy fazékban az edény fala mellett körbe sorakoztatjuk, feltöltjük a karalábélevél abáló levével és csendesen főzzük kb. másfél-két órát. Az utolsó félórában hozzáadjuk a paradicsompürét is, amit egy kevés fűszeres vízzel előzetesen feloldottunk. Tálaláskor tejfölt adunk mellé.

Jó fakanálforgatást!