2011. április 20., szerda

Örmény töltött alma

Valamikor március utolsó napjaiban Kata és Márti kolléganőmmel egy unalmas péntek este örmény ételeket főztünk. A főzést természetesen némi dokumentálódás előzte meg - ez esetünkben valószínűleg amolyan "beteges" szakmai elferdülés. Summa summarum, arra a következtetésre jutottunk, hogy a legjobb és vélhetőleg leghitelesebb örmény ételek dr. Issekutz Sarolta Erdélyi konyha, fűszerezve című gyűjteményében vannak. Nos, innen választottuk ezt a pompás eledelt, amit Katával nagyon kedveltünk, Márti csak azért nem kóstolta meg, mert ő nem eszik húst. Azonban mielőtt alaposabban elmélyülnék az örmény töltött alma készítési rejtelmeinek taglalásában, még elárulom, hogy a 17. században Erdélybe települt örménység erőteljes befolyással volt kedvenc kisvárosom fejlődésére. Az örménységnek köszönhető a Gyilkostó üdülőtelephez közeli városka jellegzetes főtere, de az örmények befolyással voltak a vidék kulináris szokásainak alakulásában is. Többek közt az örményeknek köszönhetően használják az itt lakók mind a mai napig a tej erjesztésével jelentős mennyiségű zöldfűszer hozzáadásával készülő hurutot, amivel leveseket fűszereznek. És szintén az örményeknek köszönhetően - mintegy anyáról lányra örökítve - maradt fenn a páratlan örmény ünnepi leves, az ángádzsáborleves. De most jöjjön az örmény töltött alma.

Hozzávalók: 5 nagy alma, 10 dkg főtt csirkehús, só, bors, 10 dkg ananászkonzerv, 10 dkg pikáns sajt, vaj, citromlé, 3 dkg füstölt szalonna.

Az almákat megmossuk, szárazra töröljük, mindegyik tetejét levágjuk, karalábévájóval jó nagy lyukat készítünk a belsejébe, és a vágott felületeket citromlével bekenjük.

Az alma kivájt húsát, az ananászt, a főtt csirkehúst és a pikáns sajtot apró kockára vágjuk, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, majd kevés lágy vajjal összekavarjuk.






Ezt a tölteléket az alma belsejébe vájt üregbe töltjük, rátesszük a „kalapját”, amire vékony szelet füstölt szalonnát fektetünk.







Ha az alma levágott teteje nem állna biztosan a töltött almán, a sütés idejére tűzzük meg fogvájóval. Kivajazott tűzálló edényben kb. fél óra alatt megsütjük.
Előételként, könnyű uzsonnaként vagy vacsorára narancs- és ananászkarikákkal díszítve tálaljuk.




Jó fakanálforgatást!

10 megjegyzés:

Adél írta...

Gratulálok,hogy a hely jellegzetes ételeit megmutatod nekünk.Finom lehet ez az alma.

Van egy díjad nálam,majd nézz be.:)

Bianka írta...

Isteni finom

Kati írta...

Már a E.K.-ban megtetszett a recept, ki fogom próbálni.

Juci írta...

Anyukám már megkönnyezte a hurutodat!!!Nagyi sokszor készítette...Én már nem emlékszem az ízére , de hogy ettem az biztos.
Kedves Alíz!
KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KIVÁNOK SOK SZERETETTEL!!!

Ottis írta...

Alíz, kellemes húsvétot kívánok neked!!!

judit60 írta...

Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok! Nézz be hozzám, vár egy meglepetés.

R. írta...

No kérem, lévén csajos hétvégénk van, ez lesz a mai vacsora! :D
Köszi :)

Egyik évben a Múzeumban töltött Örmény napon kóstoltam még valami padlizsános finomságot...csak tudnám mi volt az... (csak sugallom: hátha Neked sikerül kideríteni :D)

Alíz írta...

Eszkimoo: Az a finomság, amit a múzeumban kóstoltál a padlizsános muszaka volt. Akkor mondattam diktafonra a receptjét Enikővel, a lányom akkori osztálytársának az édesanyjával. Azóta nálunk minden padlizsánszezonban egyszer-kétszer asztalra kerül. Be is blogoltam: http://fakanalforgato.blogspot.com/2009/10/padlizsanos-muszaka-gyergyoi-ormeny.html

R. írta...

Köszönöm szépen, jaj de jó! Cupp! :D

Vicuska írta...

De jó, hogy a leírás is megvan a recepttel. Láttam, Alíz, a videót, hogyan készítetted a Székely Konyhában, megtetszett, sorra veszem ezt is :)

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails