Töltött és göngyölt húsok
Tojással töltött húsgombóc
A fenti igazán díszes étel receptjét egyik szomszédasszonyomtól, attól a Mária nénitől tanultam, akiről már többször is szóltam bejegyzéseimben és aki minden ősszel készíti a lekvárnak való finom hecsedli levet. Ő ezt az ételt Stefán-szeletnek nevezi, ám a címben mégsem használtam ezt az elnevezést, nehogy valaki a Stefánia-szeletre gondoljon, mert az azért mégiscsak más - hasonlít, de nem ugyanaz.
Töltött csirkecomb
Ez most egy olyan étel, amit igazából sátoros nagy ünnepeken szoktam készíteni, de mivel a hét végére hazajött a fiam Bukarestből, emiatt nem "hétköznapinak" számított a múlt vasárnap. Mi több, magával hozta a kis barátnőjét, így hát mindenképp valami "extrát" kellett főzni. Ezért esett a választásom többek közt a töltött csirkecombra, amit lényegesen egyszerűbb készíteni, mint leírni.
Sültek/Szeletek
Kókuszos-, diós csirkemell
Ha már unjuk a banánt, illetve a sima zsemlemorzsába kisütött csirkemellet, változtathatunk rajta, hiszen nincs kőbe vésve, hogy csak zsemlemorzsába lehet panírozni. Az alábbiakban a rántott csirkemell kókuszos és diós változatát láthatjuk, de készítettem már mandula szeletkékbe, illetve durvára zúzott mogyoróba forgatva is. Mindegyik isteni és mindegyik különleges - nem tudnám eldönteni melyiket kedvelem inkább. Mellesleg finomfalat lehet hidegtálon - főleg, ha több változatát készítjük el - a kicsengetés előtt/után érkező "kósza vendégeknek" is. Ám ebben az esetben inkább csirkemell csíkokat süssünk és ne szeletet, mint ebben az esetben én.
Szőlős csirkemell
Igen, jól látjátok: összepárosítottam Ottis szőlős csirkéjét Timus fűszeres-mézes párolt almájával. :) Az előkelő társítást pedig azért eszközöltem, mert ma (szeptember 10-én) hoztam haza a lányomat a kórházból és valami olyan ebéddel akartam meglepni, ami különleges, étvágygerjesztő, eltér attól, amit megszokott, gyorsan készül és ellenállhatatlan olyan ember számára is, aki alig tud enni. Szegénykém a mandulaműtétje után, alig evett, mert még a folyadékot is nehezen tudta lenyelni, szilárd ételből csak a pépesek, vagy könnyen pépesíthetőek jöhettek számításba. Nos, ezért esett a választásom erre a két finomságra, hiszen a csirkemellet lehet omlós puhára párolni, az alma pedig pépesítés nélkül elolvad az ember szájában.
Tovább...
Tepsis csirkecomb
Nem tudom, máshol, más "szakmában", hogy van, de mi, "újságírótyúkok", ha összekerülünk, miután a környék szaftos pletykáit elosztottuk és a magunk módján a világot is "megváltottuk", biztos, hogy a főzésnél kötünk ki. A fakanál körüli elméletgyártás legtöbbször úgy kezdődik, hogy valamelyik bedobja a sarkalatos kérdést: "adjatok valami jó tippet, finom és gyorsan készülő kajára!" Ez a varázsige, mert innen aztán egymást túlbeszélve jönnek a jobbnál jobb receptek. Egyik alkalommal Kata mesélte el, hogy milyen szenzációs tepsis csirkecombbal kápráztatta el a családját, s még nem is posztolt a konyhában órákon át. Az ötlet nagyon megtetszett, azonnal megjegyeztem és azóta már többször is elkészítettem.
Grillek/ Rostonsültek
Arab grillezett borjúcomb
De térjünk vissza ehhez a pompás ételhez, amit még Bukarestben ettem egy arab vendéglőben, amikor a fiamékat látogattam meg, receptjét pedig kóstolás útján próbáltam rekonstruálni. Nagyon finom lett és még jobb lett volna, ha szabadban, igazi grillrácson készül, mert noha a gáztűzhelyre szerelhető grillezőm nagyon jó, mégsem adja vissza a nyári grillezések varázsát. De mivel már nagyon várom a nyarat, gondoltam megörvendeztetlek benneteket ezzel a recepttel.
Raguk/Tokányok/Pörköltek
Ananászos csirkemellragu
Az egész azzal kezdődött, hogy addig "nyavalyogtam" a fiamnak, míg az angyal hozott Bukarestből nekem is egy wok-ot. Erre azért volt szükség, hogy végre tudjak készíteni amolyan igazi ananászos csirkemell-ragút, amilyet Törökországban ettem. Nem mintha a serpenyőben készítettek nem lettek volna eléggé jók, de hát a wok, az mégiscsak wok és még sok mindent lehet készíteni benne. Aztán valamelyik nap igencsak hirtelen kellett ebédet főzni és kitaláltam, legyen a második ananászos csirkemell-ragú. Hozzávaló akadt a ház körül, csupán el kellett készíteni, ami hozzávetőleg 20-30 percbe telt. Ám nézzük, mi is kell az ananászos csirkemell-ragúhoz!
Tovább...
Kolbászos székelygulyás
Lehet, hogy sokakat ki kell ábrándítanom, de a székelygulyásnak - a fáma szerint - semmi köze a székelyekhez. Korabeli történetírások szerint az elnevezés állítólag Petőfi Sándortól ered és egy Székely nevű vendéglős-szakácsról nevezte el. A név kialakulásáról két történet is kering: az egyik szerint Petőfi egy alkalommal amikor barátai kíséretében betért kedvenc helyére a Komló-kert vendéglőbe, már elfogyott a főtt étel csupán egy kis pörkölt és egy kis rántott káposzta maradék volt. A leleményes vendéglős - Székely József - azonban nem hagyta éhesen a késő délutáni órában betért vendégeit, hanem hirtelenében összeforralta a pörköltet a rántott káposztával és egy kis tejföllel dúsítva vendégei elé tette. Az étel annyira elnyerte a költő tetszését, hogy a vendéglősről Székely-gulyásnak nevezte és következő alkalommal már így kérte az ételt. A másik változat szerint Petőfi baráti társaságával már ott volt az említett vendéglőben, amikor megérkezett Székely József nevű barátja, aki Pest megye fő-levéltárosa volt. A vendéglős azonban csak a maradék fél adag pörköltet és fél adag káposztafőzeléket tehette a későn érkező vendég elé. Az éhes vendég a két fél adag ételt összeöntötte és úgy fogyasztotta el, költő barátja azonban másnap már Székely-káposzta néven kérte ugyanezt az ételt. A Székely-káposzta név aztán az idők folyamán átváltozott székelygulyássá és bár a Székelyföldön télen igencsak kedvelt eledel, a fenti két történet ismeretében semmi köze sem a székelyekhez, sem a Székelyföldhöz.
Vörösboros marhapörkölt
Újonc vagyok a VKF!-ben, és óriási kihívást jelentett számomra Trinity szőlős, szürettel kapcsolatos felhívása, ugyanis nálunk Gyergyóban nem terem szőlő. Pontosabban, három éve beérik öcsém szőlője, amiből szoktam bizonyos finomságot készíteni, de a beérés még egy kicsit odébb van, tehát nem tudtam azt a bizonyos finomságot elkészíteni. Közben miután tisztázódott, hogy nem kimondottan "csak" szőlős ételek jöhetnek számításba, hanem olyasmi is, ami pl. borral készül - elvégre a bor szőlőből lesz - úgy véltem, itt az ideje, hogy ismét elkészítsem György Robi séfbarátom isteni, vörösboros marhapörköltjét. György Robiról tudni kell, hogy nagyszerű szakács, és ez a vörösboros marhapörköltje egyszerűen mesés. Kb. egy évvel ezelőtt többek közt azért kértem marhahúsos recepteket tőle a Krónikának, mert meg akartam tudni tőle a vörösboros marhapörkölt receptjét, amiből többször is ettem.
Tovább...
Darált/Vagdalt húsok
Kolozsvári káposzta
Ma délután keveset beszélgettem facebook-on néhány kedves gasztroblogger-ismerőssel és szóba került a rakott káposzta, amit mi kolozsvári káposztának is nevezünk. Mivel az egyik csevegőtárs a receptje felől érdeklődött, gondoltam, beblogolom, még akkor is, ha ezzel a fotóval fölöttébb elégedetlen vagyok. Na de, ez egyike azon ételeknek, amit sehogysem tudok szépen tálalni és fotózni. Mondjuk a többiekben sem vagyok nagy ász, de azokon legalább látszik a törekvés. Hát, ez ilyenre sikerült, de dolgozom rajta, és ha sikerül jobb fotót készíteni, akkor rögtön kicserélem. Elöljáróban azonban még annyit mondanék, hogy vidékünkön kétféle változata közismert ennek a káposztának: amit kolozsvári jelzővel illetünk, abban van kolbász és császárszalonna is, az egyszerű változatban viszont nincs és ezt nevezzük rakott káposztának. Na, aztán nem tudom, mi is a helyes, vagy helytelen, de nálunk ez így van.
Padlizsános muszaka
Úgy kb. két évvel ezelőtt aTarisznyás Márton Múzeumban megszervezték az örmény napokat, ui. a városunk gazdasági-társadalmi fejlődéséhez jelentősen hozzájárultak a 16. században Moldvából betelepült örmények. Az említett rendezvénynek a legvonzóbb része a gasztronómiai kiállítás volt, amire gyergyószentmiklósi örmény asszonyok szállították a "kiállítási anyagot". Hát, mit mondjak, sokat nem nézegette senki, hanem nekiestünk a hatalmas mindenféle földi jóval megrakott asztalnak és seperc alatt óriási pusztítást végeztünk ott. Na ezen a kiállításon kóstoltam meg először ezt a muszakát - ui. addig csak a krumplis változatot készítettem - és mivel nagyon ízlett, a lányom egyik osztálytársának az anyukájától megtudakoltam a receptjét. A hölgy örmény családból származik, Buslig lány, és arra az alkalomra ő készítette a muszakát.
Szárhegyi töltött káposzta
Gondolkodtam azon, hogy például a karácsonyra főzött hagyományos szárhegyi töltött káposztámat beblogoljam vagy sem, mert ugyebár elmúlt már karácsony, végül úgy döntöttem, közzéteszem, hiszen töltött káposztát egész télen lehet főzni és legalább jövőre már meglesz. Másrészt, ez a töltött káposzta az az étel, amit minden karácsonyra megfőzök évek óta, sőt mióta szétválasztósan étkezem, azóta is készítem, igaz, már csak karácsonyra. Érdekessége és jellegzetessége, hogy a töltelékében is van jelentős mennyiségű káposzta - a szárhegyi nagyanyám szerint azért kell káposztát darálni a hús és rizs mellé, mert ettől lesz puha, laza a töltelék. Mindenképp, istenien finom! És minden karácsonyra sokat szoktam készíteni belőle, mert nagyon szeretjük.
Töltike
Töltike - ez is egy igen finom hagyományos erdélyi étel, ami a gyermekkoromat és nagyanyámat idézi. Ugyanis hajdanán nagyanyám, mindenféle "lapit" (levelet) megtöltött, amint akkorára nőtt, hogy legalább kiskanálnyi töltelék fért bele. Így készült töltike, nagyobbra nőtt reteklevélből, zsenge martilapuból és karalábélevélből. Amit itt láthattok, az éppen karalábélevélből készült, amit minap adott nekem a kofa bónuszként, mert sokmindent vásároltam nála. Magyarán, volt két kötés karalábélevelem, valamit kezdenem kellett vele, így jutott eszembe a töltike, amit időtlen idők óta nem készítettem. A két kötésből lett negyven töltelék, édesanyámnak is jutott belőle és nagyon ízlett neki. Igaz, hogy ez paradicsomosan készült - ettől lett kellemesen savanykás az íze -, anyu viszont azt is elárulta, hogy Emi néném sóskával szokta savanyítani, úgy még pikánsabb az íze. De ezt majd legközelebb, előbb jöjjön ennek a receptje.
Belsőségekből készült ételek
Töltött bárány
A töltöttbárány jóanyám specialitása, vagyis annál finomabbat még soha nem ettem, mint amilyet ő készít. Egyébként jóanyámnak nem húsvét a húsvét töltöttbárány nélkül. Én már ritkábban készítem, mert sajnos egyik gyermekem sem szereti a bárányhúst, ezért húsvétra inkább olyasmit készítek, amit ők is szeretnek.
Zöldséges-kolbászos drob őzgerincben
A drob lényegében egy pástétomféleség, amit Erdélyben mind a magyarok mind a románok készítenek. Igazából nehéz lenne eldönteni, melyik népcsoport készítette előbb, de nem is ez a cél. Habár - a rossz nyelvek szerint - a magyarok a drob masszát betöltik a bárány oldalbordája mellé és töltöttbáránynak nevezik, a románok simán megsütik őzgerincben, vagy tepsiben. Lényeg, hogy mostanában mindkét változatát mindkét népcsoport egyformán készíti. A képen látható drob a hagyományosnak egy továbbgondolt változata, ugyanis a hagyományos hozzávalókat (bárány belsőségek) helyettesítettem más belsőségekkel, illetve megtoldottam maréknyi zöldséggel és két szál kolbásszal. Csudafinom lett így is, és arra gondoltam, beblogolom, hogy ha húsvétra netán valakinek megtetszik, elkészíthesse. Annál is inkább, mert nem mindenki szereti a bárányhúst, illetve a bárány belsőségeket, de drobot gyakorlatilag bármilyen belsőségből készíthetünk.
Egytálételek
Lucskos káposzta
Az már akkor teljesen egyértelmű volt számomra, amikor Max megfogalmazta a felhívását a "Gyors és könnyű" receptek népszerűsítésére a Flag magazinon keresztül, hogy valami káposztás ételt fogok beajánlani. Egyrészt, mert káposztatermesztő faluban, Gyergyószárhegyen születtem. A szárhegyi káposztáról csak annyit, hogy legalább annyira finom és különleges, mint vecsési, csak nem annyira jó a marketingje, ezért nem hallottatok mostanig róla. Ismérve, hogy a káposzta formája kerek - innen is a szárhegyi nóta "kerek a káposzta, csipkés a levele..." - tetején lapított és szorosan egymásra hajló nagyon vékony levelekből áll. Emiatt kiválóan alkalmas a téli elsózásra, hamar megérik és minőségét hónapokig megőrzi. Ez volt a reklám és akkor most következzen a lucskoskáposzta, ami szintén szárhegyi káposztából készült és egy gyorsan, könnyen készülő nyári egytálétel, ráadásul nagyon olcsó.
Tovább...
Halételek
Mexikói chilli-s bab
Nem titok: az 1980-as években eszperantó nyelvű levelezést folytattam gasztronómiai témakörben, mert abban az időszakban gyakorlatilag Romániában semmi másról nem lehetett "szekuritátés számonkérés nélkül" levelezni. Még így is "beszélőre" hívattak egy alkalommal, de megúsztam, mert látták nincs benne "semmi politika" - de ezt hagyjuk, mert ez a sötét múlt. Nos, a világ minden tájáról jöttek jobbnál-jobb receptleírások, amiknek nagyrészét a megfelelő hozzávalók, fűszerek hiányában nem tudtam elkészíteni. Aztán az 1990-es években a városunkban megjelentek az Amerikai Békehadtest önkéntesei, akik rövidebb-hosszabb ideig a különféle civilmozgalmak elindításában segédkeztek. Köztük volt Jadira, az igen kedves indián vonásokat viselő San Salvador-i lány, akivel angol nyelvtudásomat "palléroztam". Magyarán, ő kb. annyit tudott románul, mint én angolul és a köztünk zajló párbeszéd igen érdekesen zajlott, mert ő igyekezett románul elmagyarázni a mondandóját, én pedig megpróbáltam angolul válaszolni neki. Kívülállónak ez eléggé mókás és furcsa lehetett, de mi tökéletesen értettük egymást. Nos, egy napon Jadira nagyon szomorú volt, és amikor rékérdeztem, miért eresztette búnak a fejét, elmondta, hogy honvágya van, furcsák nálunk az ételek és nagyon vágyik az édesanyja főztje után. Hirtelen az a meredek ötletem támadt, hogy főzök valami igazi dél-amerikai kaját és meghívom másnapra ebédre. Nosza, a régi papírjaim közül előkerestem ama mexikói eszperantista receptjét, amely lényegében a chillis bab volt és ami akkor már nagyon birizgálta a fantáziámat, mert gyakorlatilag minden hozzávalóm volt és úgy találtam, hogy ízvilága nagyon hasonlít a mi székely-magyar csípős ízeket kedvelő "szájízünkhöz". El is készítettem, aztán másnap elégedetten kasszíroztam Jadira könnyes elismeréseit, ugyanis kiderült, nagyon beletrafáltam, mert San Salvadorban is igen népszerű a chillis bab, ráadásul az ő édesanyja is mindig csirkehússal készíti és nem pulykával, ahogyan az eredeti leírásban szerepelt.
Tárkonyos bográcsgulyás
Most, hogy sikerült itthon is rekonstruálni a dévai nyertes "citerás pityókástokánt", úgy döntöttem mégsicsak benevezem Kata 35. VKF! kiírására, annál is inkább, mert gyanítom, hogy nem sokan főztek ekkora mennyiséget és hátha sokaknak némi eligazítással szolgálhatok a nagy mennyiségben főzéshez. A tányérban látható bográcsgulyást már itthon főztem és bár aspektusra megtévesztésig hasonlít a dévai társához, ízben mégsem lett ugyanolyan, mert egyrészt lényegesen kisebb adagban főtt, másrészt a háttérben nem citeráztak az alfalvi citerások. Szóval a "citerás pityókástokán", nem más mint tárkonyos bográcsgulyás, aminek receptjét még drága jó nagyanyámtól tanultam.
Halételek
Pikáns paradicsomos halgombóc
Ez most egy olyan étel, hogy nagyon gyorsan le kell írnom, hogyan is készült, mert egyébként tuti, hogy elfelejtem. Márpedig olyan jó lett, hogy kár lenne más alkalommal is nem elkészíteni. Tudni illik ez különleges alkalomra készült, méghozzá Max 29. VKF! kiírására gombócoltam csak úgy hirtelen felindulásból, mert a gombócos csorbám már rég elkészült és hozzá valami könnyű húsos másodikot képzeltem el, hogy illeszkedjék M. pszichowellness módszerénektáplálkozási ajánlásába is. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy hasonló húsos gombócot már készítettem, de az borjúhúsból készült, most pedig halból készítettem és mindazonáltal, hogy a halas ételek készítése nem az erősségem, ezzel fölöttébb elégedett vagyok.
