2009. augusztus 25., kedd
Málnakocsonya kicsiknek és időseknek - de nemcsak
Hajrá, fakanálbajnokok: főzzetek málnakocsonyát! Amíg még van málna az erdőben, illetve a piacon. Nálunk hegyvidéken még van, és az idén valahogy úgy adódott, hogy Erzsi szomszédasszony két rendben is hozott egy-egy kisvedernyit (kb. 5-6 liter). Mivel nem volt kimondottan szép a málna, nem készítettem belőle sem befőttet, sem szörpöt, hanem kocsonyát készítettem, mert úgy vélem, így fogyaszthatóbb állapotba tudtam hozni. A málnából, de bármilyen apró magvas gyümölcsből - eper, ribizli, áfonya, stb. - még azért is érdemes kocsonyát készíteni, mert így fogyaszthatóvá válik az igen aprócska emberekék (két év alattiak), illetve a nagyon idős emberek számára is, akiknek emésztési, meg egyéb gondot okozhat a sok apró mag. Na, de bárkinek jobb ebben a formában, hiszen íze, színe, zamata benne marad, csupán a magok hiányoznak belőle. Igaz, az elkészítése kissé időigényes és macerás, de megéri a fáradtságot. Nézzük, hogyan is készül a málnakocsonya Alízféle változata!
A málnát először is megpucoljuk, szűrőkanálba téve megmossuk, majd egy nagy fazékban megrottyasztjuk. Vagyis addig főzzük, többször is megkavargatva, míg megpuhul a málna és lé kezd feljönni a tetejére. Kb. így, mint a mellékelt képen. Ekkor levesszük a tűzről és hagyjuk kihűlni - ezt a műveletet elvégezhetjük például egyik este és másnap folytatjuk. Ha már hideg a felforralt málnánk, egy mély tál fölé helyezett gézbe kanalazunk egy adagot belőle, majd a gézt előbb kétrét hajtjuk, aztán az egyik szélétől indulva batyut készítünk belőle. Tetejét jó szorosan kötözzük be, nehogy a munkálat közepette szétnyiljon és a lébe ömöljenek a málnamagvak, mert akkor kezdhetjük elölről. Ezután jó alaposan kisajtoljuk belőle a levet, amit aztán abba a fazékba öntünk, amelyikben kifőzzük a kocsonyát. Mondjuk azt elárulom még, hogy én már jó ideje - Mária néni szomszédassznyom tanácsára - egy régi függönydarabot használok arra a célra, hogy a málnát kicsavarjam. Jobb mint a géz, mert nem szakad el olyan könnyen és kimosva jövőre is lehet benne málnát, vagy bármi egyebet sajtolni. A képen éppen Mária néni sajtolja nekem a málna levet. Ha ezzel a művelettel kész vagyunk, akkor feltesszük a kályhára főni a levet, és amikor felforrt hozzáadjuk a cukrot. Literenként 70-90 dkg cukorral számoljunk. S akkor elkezdjük lassú tűzön főzni, és főzzük, főzzük, még mindig főzzük, közben, ha hab keletkezik a tetején szűrővel leszedhetjük, majd tovább főzzük, még mindig főzzük, s ha már nagyon meguntuk, akkor még egy kicsit főzzük. (Ezért nem ajánlom kezdő fakanálbajnokoknak, mert még az életüket is elunják mellette, nemhogy a főzést.) Közben időnként kavargassuk is meg, nehogy odakozmáljon! Jó, ha még valami egyéb elfoglaltságot is tervezünk erre a napra, mert míg a málnakocsonya kifő, addig még el lehet tenni legalább kétféle savanyúságot, de akármilyen macerás kétfogásos ebédet megfőzhetünk mellette. Akkor főtt ki teljesen a málnakocsonya, ha egy tányérkára cseppentve nem fut szét a málnalé, hanem egyben marad és kihűlve kocsonyás állagúvá válik. De jó figyelmeztető az is, ha a fakanál nyelére kocsonyás bevonat kezd képződni.
Ha már itt tartunk (kb. 2-3 óra múlva), tegyünk bele kevés befőzőport, majd töltsük tiszta befőttes üvegekbe, de ne dugaszoljuk le, hanem hagyjuk fedetlenül kihűlni. Ha teljesen kihűlt, a tetejére "bőr" képződik és minőségét évekig megőrzi.
A málnakocsonyát sokféleképpen felhasználhatjuk: lehet sütemények tölteléke, ásványvízzel, vagy szódával hígítva akár szörpként is fogyaszthatjuk, de egyszerűen kenyérre kenve kakaós kávéval, vagy hideg tejjel fogyasztva is kitűnő.
Hozzávalók: tetszés szerinti mennyiségű málna, literenként 70-90 dkg cukor, 5 l gyümölcsléhez egy kiskanál befőzőpor.
Jó fakanálforgatást!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése