Növendékcsorba - Csorba borjúhúsból

Erdélyi magyar vendéglők étlapján ezt az ízletes savanyú levest növendékcsorba néven találjuk meg, azonban valószínűleg ezt a megnevezést sokan nem ismerik. Hogy értsük is miről van szó, megmagyarázom. Nos, Erdélyben borjúhúsnak csak azt a húst tekintjük, ami olyan borjútól származik, amelyik még nem legelt. Vagyis a szopós borjú húsa, borjúhús, amelyik fiatal szarvasmarha már megkóstolta a füvet az növendék. Ez a csorba tehát olyan fiatal szarvasmarha húsából kell készíteni, amelyik még nem érte el a "felnőttkort". Csorba egyébként mindenféle húsból készül, sőt hús nélkül is, jellegzetessége minden csorbának, hogy sok zöldséggel készül és kellemesen savanykás ízű. A zöldséghasználat is lehet változó annak függvényében, hogy éppen milyen zöldségnek van szezonja. Most káposztaszezon van, ezért káposztával készült, de készülhetett volna zöldbabbal nyár közepén, vagy labodával tavasszal.

Hozzávalók: 40 dkg borjúszegy, 1 kanál kacsazsír (vagy zsír, vagy 2 kanál olaj), 1 kisfej hagyma, fél paprika, 2 sárgarépa, 1 petrezselyem, fél zeller (vagy egy szelet), 1 nagy maréknyi gyalult káposzta, 2-3 kanálnyi zöldborsó (fagyasztott), 2 szál lestyán, 2,5 dl paradicsomlé, 3 dl korpacibere, 1 kanál ételízesítő, só, ízlés szerint.

Elkészítése: A borjúszegyet megmossuk és annyi vízben, amennyi bőven ellepi feltesszük főni. Ha felfőtt, leszedjük a habját, sózzuk és csendes tűzön addig főzzük, amíg a hús megpuhul. Közben egy kanálnyi kacsazsíron megdinszteljük az apró kockára vágott hagymát és paprikát, hozzáadjuk a kockára vágott sárgarépát, petrezselymet és zellert, majd az ételízesítőt. Amikor a zöldség puhulni kezd, feltöltjük a húslével, majd ha felfőtt, hozzáadjuk a zöldborsót, a kápsztát és a lestyánt. Ha minden zöldség puha, beletesszük a kockára vágott húst, a paradicsomlevet és a korpaciberét. Felforraljuk és csendesen főzzük még kb. tíz percet. Tálaláskor csípőspaprikát adunk mellé.

Jó fakanálforgatást!