Isteni ez a leves! Bármikor meg tudnám enni, egyszerűen abbahagyhatatlan. Ráadásul nincs benne semmi fakszni, semmi különlegesség, egyszerű és nagyszerű. Igazából most egy kicsit el is szégyelltem magam, amint megláttam, hogy ki tudja mióta ott rostokol az "etelek" könyvtáramban beblogolatlanul, ráadásul, milyen jól szolgált volna a lányomnak a múlt héten, amikor azért hívott fel telefonon, hogy "aaanyuuuciii, hogy kell salátalevest főzni". Nos, most igyekszem pótolni az ilyen és hasonló lemaradásokat. Íme a salátaleves lányomnak dedikálva, úgy, ahogy édesanyámtól tanultam. Csak egyszerűen, sehol semmi fakszni!
Hozzávalók: 1 nagyfej saláta, vagy két kisebb, 2-3 cikk fokhagyma, 10-15 dkg füstölt szalonna, 3-4 tojás, 1 csapott evőkanál liszt, 3-5 dl tej, só; a tálaláshoz ecet és tejföl.
A salátát folyóvíz alatt alaposan megmossuk többször is. Közben egy fazékban feltesszük a levesnak való vizet főni.
A szalonnát apró kockára vágjuk és kiolvasztjuk, majd a szalonnapörcöket egy szűrőkanál segítségével kiszedjük a zsírból.
9 megjegyzés:
A párom édesanyja is így készíti, tényleg nagyon finom. Mi egyszerűen csak tojást szoktunk ütni bele, de úgy is nagyon finom.
Én is így szoktam készíteni, kiadósabb mint az egyszerű salátaleves.
Kati: a salátaleves mindenképp finom. :)
Melinda: mint említettem a bejegyzésben is, nincs ebben semmi fakszni. Mégis fontosnak tartottam leírni, főleg az olyan kezdő gazdasszonyok számára, mint a lányom is amilyen. :)
Ma en is ezt keszitettem, s tettem bele egy kis medvehagymat is. Egyebkent meg koszonom a jatekmeghivast!
Hmmmmmmm
A tiédet is meg fogom főzni, mert múltkor csináltam először salátalevest és nagyon-nagyon finom! :)
Bár apu készítette, de hétvégén nálunk is ez volt :)
szó szerint ugyanezen változat nyomul nálunk is álltalában.
milyen is a fejlődés....mikor én jártam egyetemre, még azt is meg kellett nézzem miért hívom fel a postai telefonfülkéből az Anyukámat. inkább szakácskönyvek voltak nálam, s már akkor kísérletezgettem.
szóval jó dolog is ám a gasztroblog.
Zsuzsiga: szívesen. :)
Duende: kíváncsi leszek majd, hogy ízlett ez a változat.
Bianka: ez egy jó régi leves. :)
4gyerek: a postai telefonfülkés sztori nagyon ismerős... 15 lejért 3 percet tudtam beszélni édesanyámmal és igen, csak a legfontosabbakról. Lényegében főleg azért kezdtem gasztroblogot szerkeszteni, hogy a távolban élő gyermekeim, ha valami itthoni ízt megkívánnak, legyen ahonnan inspirálódniuk.
Nagyon szeretjük mi is itthon. :)
Megjegyzés küldése