Aszalt gyümölccsel töltött alma batyuban

Ez egy igazán díszes, finom és ha már van kész réteslapunk, akkor gyorsan készülő sütemény. Ráadásul rengeteg lehetőség rejlik benne a fakanálforgatási kreativitás kiélésére, ami egy ételreceptben nálam egyáltalán nem mellékes szempont. A receptet az alfalvi Irénke barátnémtól tanultam, aki rengeteg finom sütit készít és képes hajnali öt órakor felkelni, ha arról van szó, hogy a családjának valami finomságra fáj a foga. Az ötletet, hogy most utóbb elkészítsem az adta, hogy a gesztenyés-meggyes meglepetésgombóchoz előkészített, mindenféle magvakkal töltött meggyből megmaradt egy kevés és hogy ne prédálódjon el, gondoltam, beépítem valami süteménybe. Ugyanakkor jóapám hozott egy szatyornyi apróméretű almát, mert tudja, hogy nálunk téli időszakban tonnaszámra fogy az alma. Ezzel az alaphozzávalók meg is voltak, csupán réteslap kellett még hozzá, amit ez alkalommal sz üzletből vásároltam, mert többször is kipróbáltam és jóminőségűnek ítélem. Persze, akinek van rá ideje, nyugodtan gyúrhat is réteslapot, sajnos, nálam a helyzet az, hogy általában nincs időm.

Hozzávalók: egy csomag fagyasztott réteslap, 18 db. kisméretű alma, vagy 9 nagyalma felezve, maréknyi aszalt gyümölcs (mazsola, datolya, füge, aszalt alma, szilva, körte, barack, narancs, stb. bármilyen gyümölcs, illetve olajos magvak - dió, mogyoró, stb. - apróra vagdalva), rum, porcukor.

A munkálatokat az alma töltelékjének az előkészítésével kezdjük, ami történhet pl. előző este. Vagyis az aszalt gyümölcsöket mazsolaszemnyi nagyságúra aprítjuk - milyen jó, hogy Gabojszától kaptam ajándékba aszalt almát! :) -, az olajos magvakat szintén apróra vagdaljuk. Nem ront rajta ha ez utóbbiakat kissé megpörköljük. Ez most azonban elmaradt, mert a maradék meggyszemekben volt annyi, amennyit épp elégségesnek ítéltem, ehhez még hozzáadtam néhány Gabojszaféle aszalt almát, illetve az itthoni készletből aszalt barackot, ananászt, narancsot és datolyát. A gyümölcsökre annyi rumot öntöttem, hogy jó ellepje - ha gyerekek is esznek belőle, akkor a rumot helyettesítsük valami finom szörppel, pl. málnaszörppel - fóliával lezártam az edényt, majd bepakoltam a hűtőbe a másnapi felhasználásig. Másnap aztán leszűrtem a gyümölcsökről a rumot és előkészítettem az almákat. (A gyümölcsökről leszűrt rumot ne dobjuk el, hiszen az továbbra is hasznosítható bármilyen sütemény ízesítéséhez!) Az almák előkészítése lényegében abból áll, hogy szépen meghámozzuk, kikanyarítjuk a bajuszát, és karalábéfúróval kivájjuk a magházát. Ha eléggé gyorsan dolgozunk, nincs ideje az almának megbarnulni, de nem ront rajta semmit, ha citromlével meglocsoljuk. Én most nem locsolgattam, mert citromlé nem volt itthon és csak azért nem mentem ki a házból. Kissé megbarnult a közepe, de úgy ítéltem, egy ennyi barnaság direkt kell neki. :) Ha ezzel is kész vagyunk, töltsük meg az almák közepébe fúrt üregeket a rummal átitatott aszalt gyümölcsökkel, majd vegyük a réteslapot - amit ugye a hűtőben hagytunk szépen kiolvadni előző estétől - hajtogassuk szét, és vágjunk kilenc egyforma négyzetet. Ezekre a négyzetekre helyezzük rá az almákat, majd a négyzetek sarkait kissé húzzuk ki, magyarán készítsünk füleket, hogy könnyebben tudjuk batyuba "kötni" a töltött almákat. Az almákat úgy kötjük batyuba, hogy átlósan összefogjuk a réteslap sarkait, majd csavarunk egyet rajta. Az így elkszült batyukat tepsibe rakjuk - én kizsíroztam a tepsi alját, de utólag rájöttem, hogy nem kellett volna, mert a réteslapnak van annyi zsírossága, hogy nem ragad bele - tisztes távolságra egymástól és előmelegített, jó forró sütőben készre sütjük. Akkor kész, ha jó nagyra felnőtt a rétestészta és szép aranybarnára sült. Még melegen megszórjuk porcukorral és kizárólag tésztanapon fogyasztjuk.
Jó fakanálforgatást!