Ennek az ételízesítőnek a receptjét lényegében már többen is leírták, többen is elkészítették - elnézést, hogy nem linkelek senkit, de annyi helyen olvastam már, hogy tartok tőle, valakit kihagynék, az pedig nem becsületes. Elárulom a nagy titkot, hogy lényegében az én változatom sem tér el a másokétól, legfennebb annyiban, hogy rendszerint a házi ételízesítőmmel egyszerre, úgymond egy mocskolással szoktam készíteni. Talán annyiban mégis eltér, hogy mindig kétféle változatot készítek - egy csípőset és egy édeset -, mert vannak ételek, amikbe kifejezetten a csípőst szeretem használni és vannak más ételek, amikbe kizárólag az édeset használom. Mert használom, de nagyon, pörköltek, paprikások, levesek ízesítéséhez, de szendvics díszítékként egy pöttyentést ejtve imitt-amott a kenyérszeleten is megteszi. Sőt zsíros kenyérre kenve kifejezetten nyáridéző hangulatú.
Hozzávalók: 1 kg piros paradicsompaprika és piros kápia, vegyesen, a kimagozott paprikához 1-2 evőkanál só (ha gyenge az önbizalmunk, tegyünk két kanál sót, ha erős, egy is elég); illetve ha csípősre akarjuk készíteni, akkor tegyünk bele tetszés szerinti mennyiségű csípős-, chilli-, vagy cseresznyepaprikát magostól, torzsástól a többihez darálva. Én chillipaprikát tettem bele, mert ezt most kifejezetten chillisre akartam készíteni.
Elkészítése roppant egyszerű: a paprikákat alaposan megmossuk, a kápiának és paradicsompaprikának kiszedjük a csumáját, majd húsörlőn ledaráljuk. Hozzáadjuk a sót és összekavarjuk, majd tiszta üvegekbe rakjuk, ledugaszoljuk és pakolhatjuk be a kamarába. Nem kell dunsztolni és tartósítószer sem kell bele, mert a só tartósítja. Azonban ennek a használatánál is, akárcsak az ételízesítő esetében, figyeljünk a sózásra.
Jó fakanálforgatást!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése