Paradicsompaprika karfiollal

Úgy tűnik, hogy ez az az év lesz, amikor valóban addig készítem a különféle befőtteket savanyúságokat, míg lehavaz. Eddig ugyanis csak mondogattam, hogy általában míg lehavaz, addig befőzök, most viszont valahogy úgy jött ki a lépés, hogy meg is teszem. Igaz, hogy szeptemberben sok olyasmi történt, ami egyaránt elemésztette az időmet és a pénzemet - pl. a lányom mandulaműtétje, iskolakezdés, stb. - és emiatt épp szeptemberben, amikor máskor gőzerővel befőzök, nem sikerült annyi mindent bepakolni a kamarába, mint általában szoktam. Többek közt emiatt maradt ki ez az igen finom savanyúság is, ami a családi toplistán előkelő helyet foglal el. De kicsit meséljek arról, hogyan is kereszteztem össze a karfiolt a paradicsompaprikával. Évekkel ezelőtt történt egy alkalommal, amikor épp paradicsompaprikát tettem el, hogy egy szűrőkanálnyi paprikát sehogyan sem tudtam a már tele üvegekbe beleszuszakolni, viszont a maradék nem töltött meg egy kisebb méretű üveget sem. Néztem, mit kezdjek vele, aztán felfeldeztem egy kisfej karfiolt a hűtőben. Nosza, kitaláltam, hogy sebtében meglobbasztom a karfiolt is és a paprika után "küldöm" a befőttes üvegbe, lesz ami lesz alapon, elvégre nagyon szeretjük a karfiolt. Ha meg kiderül, hogy nem ízlik ecetes savanyúság formájában, akkor legalább tudjuk, hogy ilyesmivel nem kísérletezünk a továbbiakban. Azonban az történt, hogy amikor éppen az az üveg került terítékre, amiben karfiol is volt, a családból mindenki a karfiolokat "vadászta". Sőt, nagy elégedetlenséget váltott ki, hogy csak egy üveggel volt, a gyermekeim meg is jegyezték: "máskor ebből többet kell eltenni". No azóta nem is teszek el paradicsompaprikát karfiol nélkül. Idén viszont az történt, hogy a "nagy befőzési szezonból" valahogy kimaradt ez a finomság és jóval Halottak napja után döbbentem rá: "jé, még nem tettem el karfiolos paradicsompaprikát!" Nosza, elszaladtam a szomszédban lévő aprózárba és nem kis meglepetésemre találtam mind paradicsompaprikát, mind karfiolt, de még kápiát is. Ráadásul még a régi, nyári árban! Hamarjában összekapkodtam egy zacskónyit mindhárom zöldségből és már el is volt döntve, mivel töltöm az estémet.

Hozzávalók: 2 kg paradicsompaprika, 1 kg kápia, 2-3 kisebb fej karfiol, szemesbors, babérlevél, 1,5 liter vízhez 1/2 liter 9 fokos besztercei borecet, 2 kanál só, 8-10 kanál cukor, kiaskanálnyi befőzőpor.
A karfiolt megmossuk, rózsáira bontjuk, a nagyobbakat kettőbe, vagy négybe vágjuk, majd 5-10 percre enyhén sós vízbe tesszük. Ezt azért kell, hogy a rózsák bugyraiban megbújt csimaszok, lárvák is előbújjanak, amit esetleg pucoláskor nem vettünk észre. Tapasztalatom szerint, szegény csimaszok nagyon nem szeretik a sós vizet, de én sem szeretem, ha "hús" kerül a savanyúságba. :)
A paprikát megmossuk, majd falatnyi cikkekre vágjuk.
Ha mindezzel megvolnánk, akkor elkészítjük a salátalevet és felforraljuk. A salátalébe általában nem szoktam beletenni a borsot és a babérlevelet, mert tapasztalatom szerint, ha az üvegbe tesszük a fűszereket a dunsztolás során annyira kioldódik a fűszer íze, hogy éppen jó. Ha forr a salátalé, egyszerre annyi adag karfiolt rakunk bele, amivel könnyedén elbánunk, és addig forraljuk, míg színt vált, vagyis míg még a roppanósságát megőrzi, de már nem nyers. Az előpárolt karfiolokat kiszedjük egy tálba, és ott várakoztatjuk egészen a rétegelésig.
Ekkor következhet a felszeletelt paprikafélék előfőzése, vagyis hasonlóan a karfiolhoz egyszerre annyit teszünk a fővő salátalébe, amennyivel könnyedén elbánunk. És csak addig forraljuk, míg színt vált! Nagyon vigyázni, mert pillanatok alatt szétfő a paprika, ha nem vesszük ki idejében a fővő salátaléből! Szóval, amint színt váltott egy adag paprika, rendre lehet szedni a befőttes üvegekbe - amiknek az aljára babérlevelet tettünk - és egy sor paprika után tegyünk egy sor karfiolt. Úgy osszuk el, hogy a paprikaréteg kb. akkora legyen mint a karfiolréteg, vagyis lényegében több paprika kell legyen az üvegben mint karfiol. Tapasztalatom szerint, az a helyes arány, ha a paprika dominál, mert így a karfiolunk is enyhén paprika ízű lesz, ami pedig határozottan a javára válik. Amint az üvegeink megteltek zöldséggel, a salátalevet újra felforraljuk - ekkor teszünk bele egy kis befőzőport is - és forrón az üvegbe töltjük. Ledugaszoljuk, majd szárazdunsztban hagyjuk kihűlni. Hús-, zöldség- és tésztanapon fogyasztható.

Jó fakanálforgatást!