Képviselőfánk - 31. VKF!-re

Ez a képviselőfánk klasszikus példája annak, amikor a talált patkó mellé lovat vesznek. Az történt ugyanis, hogy a szilveszteri sütés után a kókuszos kockától megmaradt egy kevés glazúr, amit sajnáltam kidobni. Ahhoz túlságosan kevés volt, hogy újabb adag mézes piskótát forgassak bele, ahhoz viszont sok, hogy csak úgy eldobjam. Ráadásul lisztem is csak egy kevés volt a tasak aljában, így valami olyat kellett kitalálnom, amihez nem kell sok liszt. Volt viszont tojásom és egy vaníliás pudingporom, amit nem használtam fel. Hamar kitaláltam, hogy sütök egy képviselőfánkot és glazúrmaradékot rácsurgatom, mert sokkal inkább szeretem glazúrpöttyökkel a képviselőfánkot, mint porcukorral megszórva. A lányom is nagyon lelkesedett érte, ugyanis a képviselőfánk azon ritka sütemények közé tartozik, amit szeret. Arról nem is beszélve, hogy épp kapóra jött Garffyka 31. VKF! kiírására.
A bevált recept mellesleg a már többször is emlegetett Gergely Éva néni Süssünk, süssünk valamit című gyűjteményéből származik.

Hozzávalók: 8 dkg zsír (vagy 10 dkg vaj),15 evőkanál víz, 15 dkg liszt (nagyon jó minőségű!), 5 tojás, csipetnyi só; a töltelékhez: 1 vaníliás pudingpor, 1 tasak vaníliás cukor, fél liter tej, 2 tojás, 2-3 kanál cukor; a glazúrhoz (ha nem a maradék glazúrt csurgatjuk rá): 3 kanál cukor, 2 kanál kakaó, 2 kanál víz, 5 dkg vaj.


A kimért vizet a zsírral és csipetnyi sóval egy kisfazékban feltesszük forrni.





Ha felforrt, egyszerre - zutty! - beleborítjuk a lisztet.







Majd addig kavargatjuk gyorsan, míg elválik az edény falától és összeálló tésztát nyerünk.






A tűzről levéve egyenként alaposan beledolgozzuk a tojásokat is.







Aztán kizsírozott, kilisztezett tepsibe kiskanál segítségével halmokat rakunk. Na most, aki igen cifrát és szépet akar készíteni, az a halmokat rakhatja nyomózsákkal is. Nekem ez a szabálytalan - vagy ahogy Maris mondaná: rusztikus - változat sokkal inkább tetszik. Mint a képen is látszik, jó távol kell rakni egymástól a halmokat, mert sülés közben óriásira nőnek, és nem jó, ha összeérnek. Előmelegített, forró sütőbe tesszük, és vigyázat: az első 20 percben ne nyissuk ki a sütő ajtaját, mert visszaesik a fánk!


Viszont ha már felnőtt, mérsékelhetjük a tüzet, hogy szép aranysárgára szikkadjon.





Míg a fánkok hűlnek elkészítjük a krémet, illetve a glazúrt, akinek nincs maradékja. Vagyis a két tojás fehérjét külön választjuk a sárgájától. A fehérjékből pár csepp citrommal kemény habot verünk. A sárgákat 2-3 kanál cukorral, a pudingporral és vanília cukorral a tejet lassan csurgatva hozzá, simára kavarjuk, majd kemény pudingot főzünk.
Még azon melegében beledolgozzuk a tojáshabot a pudingba, majd az éles késsel egyik oldalt bevágott fánkokat megtöltjük a krémmel.






Ha ezzel is elkészültünk, rácsurgatjuk glazúrt, ami úgy készül, hogy a hozzávalókat folytonos kavargatás mellett összeforraljuk.

Jó fakanálforgatást!