Ha még nem tettetek el télire uborkát, akkor éppen itt az ideje, ugyanis tapasztalatom szerint, amint kezd az idő hűvösre váltani, azonnal felmegy az uborka ára is. A hét végén 4 kilónyit két üvegbe magam is beletuszkoltam, de még legalább ennyit el akarok rakni, mert ez a fiam kedvence. Igaz, kicsit macerás az elkészítése és némi jártasságot is igényel a fakanálforgatásban, de érdemes vele próbálkozni, mert nagyon finom és minőségét akár évekig is megőrzi. (Mondjuk, nem az én kamarámban, mert nálunk nagy keletje van ennek a savanyúságnak, és soha nem marad belőle másik évre.)
Na szóval, a munka menete azzal kezdődik, hogy a piacon megvásároljuk a legszebb uborkát, ami kapható, inkább apróbbakat válasszunk - ezt az árusok meg is szokták engedni. Ezután alaposan megmossuk csap alatt folyó vízben, majd egy mély tálba tesszük. Közben odatesszük forrni a salátalevet - 2 liter víz, 1/2 liter 9 fokos borecet, 2 púpozott kanál só, 8-10 kanál cukor -, majd ha felfőtt ráöntjük az uborkára. A lében többször is átforgatjuk az uborkát, hogy minden darabot jól járjon át a salátalé. Eközben pucoljunk meg néhány szál sárgarépát és tormát, illetve hagymát és csípős paprikát. Amikor a lé annyira kihűlt, hogy nem égeti a kezünket, óvatosan letöltjük az uborkáról vissza abba a fazékba, amelyikben felforraltuk. Egy három literes és egy másfél literes üveg aljára babérlevelet és meggyfalevelet teszünk (megmosva!), majd az uborkákat szorosan egymás mellé sorakoztatva az üvegekbe rakjuk. Ismét felforraljuk a salátalevet, majd miután az uborkák közé sárgarépa- és hagymakarikákat, tormahasábokat, illetve csípős paprikát szurkáltunk, megint ráöntjük a salátalevet. Ismét hűlni hagyjuk, majd amikor megint kézmelegre hűlt, visszatöltjük a forraló edénybe, teszünk hozzá kiskanálnyi befőzőport és újra felforraljuk. Az üvegben lévő uborkákra közben szórjunk néhány szem borsot, mustármagot és igen kevés ánizsmagot. Csínján az ánizzsal, mert igencsak intenzív íze nagyon elronthatja az össz-ízhatást - keveset téve bele viszont különleges pikáns ízt kölcsönöz a savanyú uborkánknak. Ha harmadszorra is felforrt a salátalénk, öntsük ismét az uborkákkal teli üvegbe, dugaszoljuk le, tegyük szárazdunsztba, majd miután a dunsztban kihűlt, felcímkézve tegyük a kamarapolcra.
Téli felhasználása igencsak változatos: adhatjuk pörköltek és sültek mellé savanyúságnak, de lehet saláták és mártások hozzávalója is.
Hozzávalók: 4 kg uborka, 1-2 szál sárgarépa, 3-4 szál torma, 1-2 fej hagyma, 2-3 csípős paprika, szemesbors, mustármag, ánizs, 2 l víz, 1/2 l 9 fokos borecet, 2 púpozott kanál só, 8-10 kanál cukor, kávéskanálnyi befőzőpor (nátrium-benzoát).
Jó fakanálforgatást!
6 megjegyzés:
és ha nem teszek bele sárgarépát meg hagymát? szerinted működik?
4gyerek: szerintem úgy is nagyon finom, murokkal és hagymával viszont pikánsabb. Arról nem is szólva, hogy murok és hagyma épp úgy elfogyasztható mint az uborka. A lányom amikor kicsi volt (nagyon pici 2-3 éves) direkt a murkot halászta ki az üvegekből, annyira izlett neki. :) Az ánizzsal viszont nagyon csinján, mert az nagyon elviheti hülyefelé az izét. :)
egy csillagánizs 3-4 "szirma" megfelelő mennyiség egy 2,5-szeres adaghoz? vagy ízlelgessem?
nemtom, hagymával max csalamádéban vagyok jó viszonyban, más savanyúságnál nem igazán. murok meg nincs itthon annyi, ezért gondoltam nélküle. bár lehet 1-2 kisebb üvegbe kipróbálom. most ücsörög az első főtt lében az ubi. nem terveztem ilyenkor ubit eltenni, de ha Oldalborda hazahozta, nem kéne a pöcegödörbe jutnia.
4gyerek: csillagánizst ehhez sosem használtam, csak ánizsmagot (patikában lehet beszerezni "anason" a román neve) és abból 4-5 szemecskét teszek egy háromliteres befőttes üveg tetejére, amikor már minden egyéb benne van. De Sedith és a húga pl. egy ideje ugyanigy teszik el, csak épp az ánizst hagyják ki belőle és esküsznek rá, hogy úgy is nagyon finom. Szerintem is, mert régebb, mig nem volt kapható nálunk az ánizs, én is anélkül tettem el és nagyon jó volt. De most van ánizs - és főleg a fiam - úgy inkább szereti. Mondjuk szerintem nélküle is megenné, de biztos rákérdezne, miért nem tettem bele. De ő egy inyenc... :)))
akkor bajba kerültem. ha jól megkeresem, ánizsmag is kéne itthon legyen, még mikor sk készítettem a szopisteát külön összetevőkből.
de asszem bevállalom, marad a csillagánizs, már mozsárban össze is törtem.
na, majd ha az első üveget megbontom télen, akkor beszámolok.
s kössz a gyors válaszokat
hö...jöttem újfenn eme receptért.
igaz ugyan, hogy az első üveg nyitása után a beszámoló elmaradt, de gondolom az mindent elmond, hogy Oldalborda kijelentette: idén csak olyan, fakanálforgatós uborkát tegyek el télire.
hát légyen. és marad a csillagánizs, naaaaagyon finom volt.
csak annyit mondhatok erről, hogy tényleg TOPPLISTÁS.
érdemes kipróbálni, de csak annak tudatában, hogy függőséget okoz.
Megjegyzés küldése