Na itt volt minden "mi szem-szájnak ingere", füstölt kolbász, sonka és szalonna mindenféle változatban és mennyiségben. Igazából, blogon - amit ugye, naponta illene frissíteni - beszámolni egy közel egy héttel ezelőtti eseményről, szegénységi bizonyítványnak számít, mégis megteszem, több okból is. Egyrészt ezúton is köszönetet szeretnék mondani a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesületének, kiemelten Hajduk Zoltán élelmiszer technológusnak, Dinya Imre egyesületi elnöknek és a "vőfélykirály" Hunyadvári Józsefnek a szívélyes meghívásért és az igazi testvéri vendéglátásért. Nem feledkezve meg házigazdáinkról, a Szák családról, akik komfortos szállást biztosítottak számunkra arra a néhány napra, amit a lélegzetelállítóan szép és tiszta Gyula városában töltöttünk. Köszönöm. Itt jegyezném meg, hogy aki Gyulán időzne hosszasabban és szállásra lenne szüksége, okvetlenül Szákékat keresse!
Másrészt köszönetet szeretnék mondani az Erdélyi Konyha csapatának, kiemelten Edónak, Ottisnak és Jutkának, akik velem tartottak a gyulai bemutató főzésünk alkalmával, sőt ezen felül is áldoztak az értékes idejükből, hogy felkészülhessünk erre az eseményre. Köszönöm. De Hajnalkának is köszönöm, aki Nagyváradról jött át az esemény riportos anyagának elkészítése végett. Sőt, köszönöm a dévai Corvin Kiadónak is a nagyági szíves vendéglátást és minden egyéb járulékos költség fedezését, amely nélkül nem vehettünk volna részt ezen az eseményen. Köszönöm.
Harmadrészt, de nem utolsó sorban meg szeretném köszönni a gyergyószentmiklósiaknak - örmény származásúaknak és székelyeknek -, akik évszázadokon át megőrizték, mintegy anyáról lányra örökítették az ángádzsáborleves receptjét, amelyről Benke Laci bácsi, olimpiai bajnok Oscar-díjas mesterszakács és mestercukrász, illetve Prohászka Béla, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke is elismerően szólt. Ezt minden gyergyóinak tudni kell! Ugyanakkor megköszönöm Kata kolléganőmnek is, hogy egy péntek estéjét arra áldozta, hogy felfedje az ángádzsáborleves készítésének minden apró titkát, amit csak a gyergyói örmények ismernek illetve őriznek. Köszönöm.
A rendezvényről mit is mondhatnék? Színvonalas, igazi magyar gasztronómiai értékeken nyugvó esemény volt, amely meggyőződésem, hogy máris beírta magát a magyar gasztronómia történelmébe. Lényegéről és erdélyi vonatkozásairól még a helyszínről küldtem egy rövid tudósítást, amit Erdély legszínvonalasabb magyarnyelvű napilapjában - amelynek hetedik éve főállású munkatársa vagyok - olvashattok. De fogok még írni erről az eseményről, hiszen nem felejtettem itthon sem a fényképezőgépemet, sem a riportermagnómat.
1 megjegyzés:
Nagyon jó lehetett és képen a látvány, lenyügőző
Megjegyzés küldése