2009. július 19., vasárnap

Mosoly

Mostanában meglehetősen sok apró ajándékot kapok különféle emberektől, és mivel hiszem, hogy semmi nem történik véletlenül, úgy vélem jelzésértékű a sok ajándék. Azon most nem óhajtanék bővebben elmerengeni, ugyan miért is, egyszerűen elfogadom. De megosztanám veletek is, hátha adnátok néhány jó tippet a miértre.
Nos, az egész azzal kezdődött, hogy miközben javában zajlott pszichowellnesstábor, a lányomat egy magyarországi kirándulásra kellett készítenem. Amikor épp indultak, lányom osztálytársának az anyukája meglepett egy nagy csokor rózsával. Szeretem a rózsát, főleg ha kerti és nem a megszokott fehér-, vörös-, illetve sárgarózsa. Ez éppen ilyen volt: gyönyörű halvány-rózsaszín tearózsa. Aztán a pszchowellnesstábor zárónapján Hajni, a szárhegyi faluturizmus főgazdasszonya lepett meg egy kétkilós, szezámmagos házikenyérrel. A házikenyértől mindig meghatódom - ha fizetni kell érte akkor is - ez ingyen hullott az ölömbe és még szezámmagos is volt. Aztán Györgyitől és Gyöngyitől könyveket kaptam, amitől mindig elérzékenyülök, illetve néhány dögös cuccot és félévre való kávét. Aztán a szombati piacon a kofanénitől, akitől mindig veszem a sajtot, ordát, túrót kaptam csak úgy egy jó nagy szelet sajtot, mint mondta azért, mert hálás, hogy a vendégeimet mindig hozzá viszem vásárolni. Pedig nagyon egyszerű a képlet: élelmiszerfélékben nagyon finnyás vagyok, csak attól vásárolok, akin látom, hogy tiszta és meggyőződöm, hogy jó minőségű a portékája. Az csak természetes, hogy ismerőseimnek is beajánlom. Aztán Ottis lepett meg egy mosollyal ismét, lelkesedésem elismeréseképpen. Illetve a Bukarestből hazaérkezett fiam azzal a kedves hírrel, hogy gasztrobloggert vezető román kolléganői érdeklődnek a receptjeim iránt, szeretnék linkelni a gasztroblogjaimat, mert érdekli őket a székely-magyar konyha, illetve a szétválasztós ételeim. Hát erre végképp nem számítottam. Mona blogját be is raktam az általam olvasott blogok közé, aki érti a nyelvet, olvasgassa, és a recepteket bátran próbálgassa, mert érdemes. Na, de térjünk vissza Ottis mosolyához, amit a játékszabályok értelmében tovább kell adnom három bloggertársnak. És innentől románul is írom a szöveget, hogy Mona is értse, mert ő lenne az első. Deci am primit un "Zâmbet" de la Ottis, pe care trebuie să dau mai departe la alţi trei prieteni. Fiindcă fiul meu Aaron mi-a zis, că te interesează descrierile preparatelor mele, prima eşti chiar Tu, dragă Mona. Ba chiar m-am gândit, să fac un post şi pe româneşte pentru bunele mele prietene din Bucureşti.

Kinek adom tovább a Mosolyt? - Cui dau mai departe Zâmbetul?

1. Monanak, mert érdeklődik a készítményeim iránt - pentru Mona fiindcă se interesează de preparatele mele;

2. Jutkának, mert tetszenek a hagyományos székely ízvilágon alapuló receptjei - pt. Jutka, fiindcă are nişte reţete autentice secuieşti;

3. Gabriellának, mert tetszenek a süteményei - pt. Gabriella, fiindcă are nişte prăjituri minunate;

Mit kell tenned a díjjal? - Ce trebuie să faci cu premiul
?

1. Tedd ki a díjat a blogodra. - Postează pe blogul tău;
2.Linkeld ki azt akitől kaptad. - Pune lincul de la cine ai primit cadoul;
3.Nevezz meg legalább 3 blogot. - Precizează trei bloguri, la care trimiţi mai departe;
4.Hagyj üzenetet a díjazottaknak a díjukról. - Lasă un mesaj la fiecare pe care le-ai premiat.

6 megjegyzés:

Rita írta...

Én hiszek a vonzás törvényében és ezáltal abban, hogy a kibocsátott pozitív energia újabb pozitív energiát vonz :) Ezért lehet, hogy egyszerre ennyi ajándékkal leptek meg téged, mert jó energiakörben mozogsz :)

Ottis írta...

Szia Alíz, örvendek hogy ennyi kedvességben van részed mostanság, ez nagy kincs és érték manapság...
És annak is örülök, hogy a mosoly ilyen jó helyre ment:-)

Alíz írta...

Rita: a vonzás törvénye létező valóság, a fizika törvényei által bizonyított is. És való igaz a pozitív energia csak pozitív energiát vonzhat. Hogy én erre nem is gondoltam!?...

Ottis: csupa jó helyekre küldöm a mosolyokat és igazán élvezném, ha román gasztrobloggerek is bekapcsolódnának. Akár közösen - néhány erdélyi magyar gasztroblogger - is létrehozhatnánk egy román nyelvű blogot, mert sok román érdeklődik az erdélyi magyar konyha iránt és alkalmanként egy-egy receptet románul is közzétennénk. Szerintem lenne látogatottsága és népszerűsége egy ilyen blognak. Mit szólsz hozzá? Csináljuk meg közösen?

Ottis írta...

Szia Alíz, hát nem bánom, mondjuk úgy októbertől talán tudnék időt szakítani erre.Jelnelg írom a doktori dolgozatomat, őszig tervezem befejezni,őgy hogy most pillanatnyilag levagyok terhelődve...de ősszre reményeim szerint kész leszek vele..és akkor szívesen és örömmel vennék részt ebben!

Alíz írta...

Sok sikert a doktori disszertációdhoz! Az őszi kezdés teljesen rendben van, előtte nekem sincs igazából időm erre, másrészt azért is akarok társakat verbuválni magam mellé, mert egyedül nem győzném. De ha lennénk 4-5-en megosztva a blogot, akkor mindjárt színesebb, érdekesebb lenne és senki számára nem lenne megterhelő. A román csajszik nagyon élveznék, legalábbis ezt mondja a fiam.

Gabriella írta...

Nagyon szépen köszönöm. Még most a nyaralás utáni pakolásban, rendezgetésben vagyok elmélyülve. Amint lesz idöm rögtön kiteszem a blogomra.....

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails