2012. július 19., csütörtök

Palacsintahadjáratom a Fissler-serpenyővel - Clatidiada mea cu tigaia Fissler

Azt tapasztaltam, hogy az életben mindig vannak egyesek és kettesek, az egyesek azok, akiknek dolgaik rendszerint jól mennek, a kettesek népes tábora, pedig azok, akiknek mindig nagyon meg kell küzdeniük, hogy bármit is elérhessenek. Azt is tapasztaltam, hogy többnyire a kettesek népes tábiorát szaporítom, és kevés olyan esetet tudnék mondani, amikor avanzsáltam az egyesek közé. Most viszont úgy történt, hogy én is egyes lettem a Gateste Sanatos (Főzz Egészségesen) honlap "Szegényebb vagyok annál, minthogy gyengeminőségű holmikat vásároljak!" felhívásának köszönhetően, mivel 70 romániai gasztroblogger társammal karöltve boldog tulajdonosa lettem egy Fissler márkájú serpenyőnek. Őszintén szólva, eleinte nem hittem benne, mert úgy gondoltam ennyire szerencsés nem szoktam lenni, de próbálkoztam. Az első meglepetés akkor ért, amikor egy kedves hölgy felhívott telefonon, hogy pontosítsam a postai címemet és közölte: rövidesen érkezik a vadiúj Fissler márkájú serpenyő. A második meglepetés akkor ért, amikor valóban megérkezett. A harmadik meglepetés akkor ért, amikor ki is próbáltam, ugyanis ez a serpenyő még annál is jobb, mint amit beszélnek róla, illetve elképzeltem róla. S most elárulok két titkot, soha nem tudtam megfordítani a palacsintát a "fölröpítős, levegőben megfordítós" módszerrel és sose tudtam szép vékony, majdnem átlátszó palacsintát sütni, mert a fordításnál nagy eséllyel szétszakad. Most viszont sikerélményem volt, mivel már az első palacsintát sikerült felröpíteni és a levegőben elkapni, s mire az adag végére értem, akkorra már majdnem olyan technikásan készítettem mint a nagyok. Ráadásul a stabil 10-12 palacsintás adagból ezúttal összehoztam 16 leheletvékony palacsintát, amilyet még soha. Mindezt a Fisslernek köszönthetően. Így valóban "palacsintahadjáratot" rendeztem a konyhámban, hiszen mióta megérkezett a serpenyő, szinte minden nap használatban volt és rengetegféle palacsintát sütöttem. Ezek közül az egyik nagy kedvencemnek - a képen is látható diós palacsinta vaníliaöntettel és áfonyafagyival desszertnek -  receptjét osztom meg olvasóimmal, amint befejeztem a munkám. Aztán holnaptól kezdődően jön a többi is, lesz legalább 4-5 féle változat, de ez legyen meglepetés. 

In viata am observat, ca sunt unii si altii, unii sunt astia mereu norocosi, altii sunt care mereu trebuie sa munceasca din greu, ca sa castige ceva. In general eu fac parte din tabara "altilor", si foarte putine ocazii as putea enumera cand m-am avansat in tabara "unilor".  Insa acuma datorita campaniei "Sunt prea sarac sa cumpar lucruri de proasta calitate" a siteului Gateste Sanatos, m-am avansat in tabara "unilor" cu inca 70 de "tovarasi" blogeri culinar, si am devenit proprietara fericita a unei tigai marca Fissler. Sincera, la inceput n-am avut incredere in toata povestea asta, fiindca asa credeam, ca nu sunt eu asa norocoasa, dar merita o incercare. Prima surpriza era cand o duduita m-a sunat, sa clarific adresa mea, si totodata mi-a comunicat: in curand soseste tigaia Fissler nou nouta. A doua surpriza era, cand intr-adevar a si sosit tigaia, iar a treia cand am avut ocazia sa si incerc, fiindca era mult mai bun decat inchipuiam. Iar acuma dezvalui doua secrete despre mine: niciodata n-am reusit sa intorc clatita cu metoda aruncatul in sus, si niciodata n-am reusit sa fac niste clatite foarte subtire, aproape transparente, fiindca la intoarcere cu mare sansa reuseam sa rup clatita. Insa acuma am avut succes fiindca deja prima clatita am reusit sa intorc prin aruncare in sus, si pana cand am ajuns sa fac cantitatea intreaga, deja am reusit sa am aproape experienta in intoarcere cum au astia mari. In plus din aluatul de cantitatea mea obisnuita de 10-12 bucati de clatite am reusit sa fac 16 clatite foarte-foarte subtire, cum n-am reusit in viata. Toate astea datorita Fisslerului. In asa fel intr-adevar am facut o adevarata "clatidiada" in bucataria mea, si de cand a sosit tigaia Fissler aproape in fiecare zi am facut clatite. Printre clatitele facute este si marea mea preferinta - Clatite cu umplutura de nuca, crema de vanilie si inghetata de afine ceea ce se vede pe poza - reteta urmeaza dupa ce mi-am terminat "temele" pentru azi. Iar incepand de maine urmeaza la rand inca 4-5 feluri de clatite, dar acesta sa fie surpriza.

4 megjegyzés:

Éva írta...

Gratulálok a szép és hasznos ajándékodhoz! Használd egészséggel!

Kati írta...

Én is a kettesek táborát szoktam szaporítani, de mostén is bekerültem az egyesek közé:) Éppen most hívtak a futárszolgálattól, hogy hamarosan érkezik a serpenyőm:)Akkor nálam is jön a palacsinta sütés:)

marisz57 írta...

Használjátok sokáig a szuper palacsintasütőt Alíz és Kati!
Én az ilyen besoroláson még nem gondolkoztam, de mivel több mint negyven éve napi rendszerességgel sütök-főzök, megtanultam, hogy a drágább edény jobb minőségű, tartósabb. Úgy is mondhatnám, hogy hosszútávon a drágább az olcsóbb.

Alíz írta...

Éva: köszönöm szépen! Valóban hasznos és jó, legfőképp az tetszik benne, hogy nem kellett pénzt kiadni érte.

Kati: kíváncsian várom, mit sütsz ki. :) S ezzel valóban nagy szerencsénk volt. Nézted az árát? :)

Marisz57: köszönöm. Az az igazság, hogy sokat mi sem gondolkodtunk - legalábbis én biztos nem -, egyszerűen egy román honlapon láttuk a játékot és jelentkeztünk. Ennyi volt az egész. Igazából, próba-szerencse alapon küldtem el a jelentkezést és nem kis meglepetést okozott, hogy bekerültem a 70 kedvezményezett közé magyar létemre egy román bloggereknek hirdetett játékban. Abban is igazad van, hogy hosszútávon a drágább olcsóbb, csak amikor ki kell adni érte a pénzt, akkor nagyon fájdalmas. :)

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails