Szamócalekvár és szörp egyszerre

Évek óta nem tettem el szamócát - értem alatta azt az aprószemű erdei epret, aminek mennyei aromája van -, ugyanis örökké "elblicceltem" valamiképp. Idén viszont szerencsém volt, mert a minap a piacon épp árultak, pénz is volt nálam, így nem voltam rest vásárolni egy kisvedernyit. Ebből jelentős mennyiség természetesen nyersen fogyott el, a szebb szemeket lefagyasztottam, készült belőle fagyi és a törött szemekből ez a lekvár, meg kevéske szörp. Azért főztem sűrűre, mert a maradéknak már eléggé kétes volt a minősége, de tapasztalatból tudom, ha jól kifőzzük, a törött szamóca is eláll.

Hozzávalók: 1 kg szamócához 60-80 dkg cukor és esetleg csapott mokkáskanálnyi befőzőpor.

Elkészítése: A szamócát megpucoljuk, megmossuk, majd abban az edényben, amiben aztán kifőzzük, lerételjük a cukorral. Egy tiszta konyharuhával letakarva kb. 12 órát (estétől reggelig) állni hagyjuk. Ezután leszűrjük a levét - ebből lesz a szörp -, majd a gyümölcs húsát folytonos kevergetés mellett 20-25 perc alatt kifőzzük. Az utolsó öt percben beletesszük a befőzőport is, bár ez akár el is maradhat. Forrón üvegekbe szedjük és másnapig nem kötjük le. Ezalatt bőr képződik a tetején, ami meggátolja, hogy megromoljon a lekvár. A szörpnek leszűrt levet egy edényben erős lángon - mennyiségtől függően - öt-tíz perc alatt kifőzzük, üvegekbe töltjük, ledugaszoljuk és szárazdunsztban hagyjuk kihűlni.

Az eMpszi táplálkozási ajánlása szerint a lekvárokat, dzsemeket és szörpöket tésztanapon fogyaszthatjuk.

Jó fakanálforgatást!

Bolognai mártás zöldborsóval - maradékhasznosító recept

Megesik, hogy néha valamiből kicsivel többet sikerül főzni, és aztán a maradékkal nem tudjuk, mit kezdeni. Nos, így jártam én is a korábban bejegyzett bolognai mártással, vagyis kicsivel több készült belőle, mint amennyit el tudtunk fogyasztani, de annyi nem maradt, hogy érdemes lett volna egy következő ebédre vagy vacsorára lefagyasztani. Így hát néztem a lábos alján a maradék bolognai mártást, és azon agyaltam, mit is kezdjek vele, hogy el se prédálódjon, mégis két személyre laktató étel legyen belőle. Aztán eszembe jutott, hogy talán a fagyasztóban van még egy kevés zöldborsóm, ami szintén nem elég egy leveshez, vagy egy főzelékhez. Gondoltam, összefőzöm a maradék bolognait azzal a kevés zöldborsóval, ami van. És lám-lám, ez lett belőle: egy laktató, finom, új étel.

Hozzávalók: 8-10 evőkanálnyi maradék bolognai mártás, két maréknyi fagyasztott zöldborsó, ízlés szerint csokornyi petrezselyemzöld, pici só.

Elkészítése: A maradék bolognai mártást felforraljuk, hozzáadjuk a zöldborsót, picit sózzuk, kevés vizet töltünk alá, és addig főzzük, amíg a borsó megpuhul. Ízlés szerint megszórhatjuk finomra vágott petrezselyemzölddel. Ebédre másodikként vagy vacsorára fogyasztjuk.

Az eMpszi táplálkozási ajánlása szerint húsnapon fogyasztható.

Jó fakanálforgatást!

Bolognai mártás

Bolognai mártást először még az 1980-as években készítettem, amikor gasztronómiai tárgyú levelezést folytattam eszperántó nyelven. Arra határozottan emlékszem, hogy akkoriban leginkább az dühített, hogy küldték a levelezőtársak a jó recepteket csak éppenséggel mindig hiányzott valamilyen hozzávaló. Valóságos sikerélménynek számított, amikor megérkezett a bolognai mártás receptje, ugyanis ez egy olyan étel, amihez még azokban az ínséges időkben is minden hozzávalót lehetett vásárolni. Mondjuk, a húsért eszméletlen sorokat kellett állni, de néha az is volt, nem úgy mint például a bambuszrűgy, amit még a mostani bőségben sem lehet venni. Szóval, mivel minden hozzávaló adott volt, elkészítettem a bolognai mártást, és akkor annyira megszerettük, hogy azóta is gyakran szerepel az étlapon nálunk. Ez a recept tehát egy echte olasz eszperantistától származik és azóta is így készítem.

Hozzávalók: 20-25 dkg darált borjúhús (lehet vegyesen is sertéshússal), 1 nagyfej hagyma, 1 közepes sárgarépa, tojásnyi nagyságú zeller, 1/2-3/4 l házi paradicsomlé, vagy 2-3 evőkanálnyi paradicsompüré, 2-3 evőkanál olaj, só, bors, 1-2 babérlevél, pici cukor; kemény sajt.

Elkészítése: A hagymát apró kockára vágjuk és az olajon üvegesre dinszteljük. Hozzáadjuk a sajtreszelőn lereszelt sárgarépát, majd a szintén finomra reszelt zellert, és együtt dinszteljük a zöldségeket mindaddig amíg színt váltanak. Ekkor hozzáadjuk a darálthúst és addig dinszteljük, amíg kifehéredik. Sózzuk, borsozzuk ízlés szerint, majd lefödve csendes tűzön addig pároljuk, míg a hús megpuhul. Rátöltjük a paradicsomlevet - jól el kell lepnie a húst - vagy hozzáadjuk a paradicsompürét és annyi vizet öntünk rá, hogy legalább egy ujjnyival befödje a húst. Beletesszük a babérlevelet és addig pároljuk együtt csendes tűzön, amíg sűrű mártást nyerünk. Végül megkóstoljuk és ha netán savanyú lenne a paradicsomlé vagy a püré, akkor kevés cukorral ízesítjük. "Al dente"-re főzött spagettivel tálaljuk és a tetejét megszórjuk reszelt sajttal.

(Sokkal gazdagabban is meg lehet szórni sajttal, mint a képen látható.)

Jó fakanálforgatást!

Bodzafagylalt

Mint korábbi bejegyzésemben említettem, készítettem egyéb finomságokat is bodzából nem csak a bodzapezsgőt és a bodzaszörpöt. Méghozzá a képen látható fagylaltot, aminek isteni íze van. Az ötlet hirtelen felindulásból jött, ugyanis valamelyik este különféle ízesítésű fagylaltokat gyártottam, háromféle - vaníliás, csokis és szamócás - már volt, és valamihez kellett nekem egy negyedik fajta is. Semmi olyan egyéb ízesítő nem volt kéznél, amit szívesen használtam volna, de megakadt a szemem a bodzaszörpön. Gondoltam, próba szerencse, kipróbálom, aztán legfennebb kiderül, hogy nem is olyan finom, mint ahogy sejtettem, s akkor legalább tudjuk, hogy ilyet többé nem kell készíteni. Csakhogy kellemesen csalódtam, ugyanis a bodzafagylalt fantasztikusan finom, és könnyen megeshet, hogy a télire eltett bodzaszörp fagylaltként végzi.

Hozzávalók: 1 tojás és 1 tojássárga, 4-5 evőkanál cukor, fél evőkanál étkezési keményítő, 3 dl bodzaszörp, fél citrom héja, 3 dl nem cukrozott tejszín.

Elkészítése: A tojást és a tojássárgát habosra kavarjuk a cukorral, hozzáadjuk a keményítőt, aztán a bodzaszörpöt és a fél citrom reszelt héját, majd felforraljuk. Az edényt hidegvízbe merítve lehűtjük a pépet, közben kemény habbá verjük a tejszínt és a kettőt összekavarjuk. Az így nyert habos masszát műanyag-dobozokba töltjük és fagyasztóba tesszük. Tálaláskor ostyarúdakkal díszítjük.

Az eMpszi táplálkozási ajánlása szerint tésztanapon fogyasztjuk.

Jó fakanálforgatást!

Kedves díj kedves bloggerektől

Kedves díjat kaptam kedves gasztroblogger társaimtól, vagyis Martinellitől, Anikótól és Gerditől. Köszönöm mindhármuknak a megtisztelő díjat.

A játékszabályok szerint:

1. Meg kell köszönni a díjat annak, akitől kaptad.

2. Kell írni egy bejegyzést.

3. Tovább kell küldeni 12 bloggernek.

4. Értesíteni kell mindenkit, akinek elküldted.

Nos, az egyes pont kipipálva, kettes is teljesítve, de nem küldöm tovább 12 bloggernek, hanem mindenkinek felajánlom, aki szeret hozzám járni és még nem kapta meg ezt a díjat. Teszem ezt azért, mert szerintem már körbejárt ez a játék és eléggé bonyolult lenne kikeresni azt a 12-t, akihez nem jutott el. Így hát, bárki viheti, akinek tetszik.

Bodzaszörp

Mint a korábbi bejegyzésemben is említettem, Anett unokahúgom annyi bodzavirágot hozott, hogy bőségesen jutott bodzaszörpnek is. Mivel ilyet még soha nem csináltam, kapóra jött 4gyerek erről szóló bejegyzése. Azonban, mivel 4gyerek az én kis családomhoz mérten "ipari mennyiséget" állított elő, az adagot lecsökkentettem negyedére, és hogy megkíméljek néhány embert a számolástól, leírom a kisebb mennyiséget. Annál is inkább, mert kicsit módosítottam a recepten az eredetihez képest. Meg aztán, hátha lesznek olyanok, akik örülnek neki.

Hozzávalók: 30 bodzarózsa, 2,5 kg cukor, 1,5 l víz, 5 dkg citromsav, 3 db citrom, 1/2 kiskanálnyi befőzőpor.

Elkészítése: A másfél liter vízben feloldjuk a 2,5 kg cukrot és a citromsavat -, hogy hamarabb menjen kissé felmelegítjük. Egy nagy befőttes üvegbe beletesszük a bodzarózsákat és a karikára vágott citromot, úgy, hogy minden citromkarikának a levét előbb belefacsarjuk az üvegbe. Összekavarjuk, majd öt napig érleljük közben időnként megkavargatva. Ha kész, akkor gumicsővel leszívjuk és üvegekbe töltjük.

Akinek kételye támadna, hogy nem áll el, felforralhatja.

Jó fakanálforgatást!

Bodzapezsgő

Lehet, hogy máshol már rég elvirágzott a bodza, de nálunk még mindig virágzik, így nekem is sikerült összehoznom néhány bodzás finomságot. Többek közt azt a bodzapezsgőt, ami a fenti képen látható, illetve azt a bodzaszörpöt, ami 4gyerek receptjéből ihletődött, és a következő bejegyzésben lesz olvasható. De készült egyéb is, ami rendre megjelenik majd. A bodzapezsgő receptjét egy nagyon régi szakácskönyvből vettem, ami édesanyám könyvtárában volt, a címét és szerzőjét is elfelejtettem már, sajnos anyu sem tudott részletekkel szolgálni, mivel - mint mondta - a könyvet kölcsönadta valakinek, aki aztán nem hozta vissza. Kár érte, mert nagyon sok jó ital volt benne, és szívesen lapozgatnám most is. Lényeg, a lényeg, hogy ezt a bodzapezsgőt ezzel a recepttel már évtizedek óta készítem, kívülről tudom, így a könyv sem kellett az elkészítéséhez. Ja, és azért pezsgő, mert szénsavas, de a "buborékokat" természetes anyagból "készítettem", vagyis a benne lévő élesztőtől keletkezik az érés során. S mivel egy zacskónyi bodzavirágot szedett Anett unokahúgom, úgy gondoltam, hogy "egy mocskolással" elkészítem 4gyerek bodzaszörpjét is olyan időszakra, amikor nincs bodzavirág, de ez a következő bejegyzés témája.

Hozzávalók 1 tízliteres befőttes üveghez: 10-12 bodzavirág, 1 kg cukor, 1,75 dkg élesztő (fél kocka élesztő), 10 g citromsav, 1 citrom.

Elkészítése: A cukrot, a citromsavat és az elmorozsolt élesztőt beletesszük a tízliteres befőttes üvegbe, feltöltjük háromnegyedéig vízzel, majd egy fakanállal addig kavargatjuk, míg feloldódik a cukor. Ezután beletesszük a tiszta "civilizációmentes" környezetből szedett bodzavirágot - megmosni sem kell! - és a karikára vágott citromot, majd annyi vizet öntünk még hozzá, hogy maradjon kis hely az erjedésnek is. Meleg helyen - de nem napon! -, időnként megkavargatva érleljük 2-3 napig, majd gumicsővel leszívjuk és fogyasztásig üvegekben tároljuk hűvös helyen. Az élesztőtől szénsav keletkezik és kellemesen pezsgős lesz az ital, amúgy nem tartalmaz alkoholt. Ha kicsivel tovább érleljük, akkor viszont elindul az alkoholos erjedés és bodzabor lesz belőle - az is finom.

Az eMpszi táplálkozási ajánlása szerint étkezők tésztanapon fogyaszthatják.

Jó fakanálforgatást!