2011. július 4., hétfő

Bolognai mártás

Bolognai mártást először még az 1980-as években készítettem, amikor gasztronómiai tárgyú levelezést folytattam eszperántó nyelven. Arra határozottan emlékszem, hogy akkoriban leginkább az dühített, hogy küldték a levelezőtársak a jó recepteket csak éppenséggel mindig hiányzott valamilyen hozzávaló. Valóságos sikerélménynek számított, amikor megérkezett a bolognai mártás receptje, ugyanis ez egy olyan étel, amihez még azokban az ínséges időkben is minden hozzávalót lehetett vásárolni. Mondjuk, a húsért eszméletlen sorokat kellett állni, de néha az is volt, nem úgy mint például a bambuszrűgy, amit még a mostani bőségben sem lehet venni. Szóval, mivel minden hozzávaló adott volt, elkészítettem a bolognai mártást, és akkor annyira megszerettük, hogy azóta is gyakran szerepel az étlapon nálunk. Ez a recept tehát egy echte olasz eszperantistától származik és azóta is így készítem.

Hozzávalók: 20-25 dkg darált borjúhús (lehet vegyesen is sertéshússal), 1 nagyfej hagyma, 1 közepes sárgarépa, tojásnyi nagyságú zeller, 1/2-3/4 l házi paradicsomlé, vagy 2-3 evőkanálnyi paradicsompüré, 2-3 evőkanál olaj, só, bors, 1-2 babérlevél, pici cukor; kemény sajt.

Elkészítése: A hagymát apró kockára vágjuk és az olajon üvegesre dinszteljük. Hozzáadjuk a sajtreszelőn lereszelt sárgarépát, majd a szintén finomra reszelt zellert, és együtt dinszteljük a zöldségeket mindaddig amíg színt váltanak. Ekkor hozzáadjuk a darálthúst és addig dinszteljük, amíg kifehéredik. Sózzuk, borsozzuk ízlés szerint, majd lefödve csendes tűzön addig pároljuk, míg a hús megpuhul. Rátöltjük a paradicsomlevet - jól el kell lepnie a húst - vagy hozzáadjuk a paradicsompürét és annyi vizet öntünk rá, hogy legalább egy ujjnyival befödje a húst. Beletesszük a babérlevelet és addig pároljuk együtt csendes tűzön, amíg sűrű mártást nyerünk. Végül megkóstoljuk és ha netán savanyú lenne a paradicsomlé vagy a püré, akkor kevés cukorral ízesítjük. "Al dente"-re főzött spagettivel tálaljuk és a tetejét megszórjuk reszelt sajttal.

(Sokkal gazdagabban is meg lehet szórni sajttal, mint a képen látható.)

Jó fakanálforgatást!

13 megjegyzés:

eszkimoo írta...

Már ahogy leírod, előmeséled az ízlelőbimbóim rágerjedtek :)) Kénytelen leszek a héten elkészíteni :D

Puszillak!

Bianka írta...

Tésztaételben nagy kedvenc

Jutka írta...

Nagyon szeretjük mi is ezt a laskát:)
Csinos vagy a képen!

Petra írta...

Köszi, már régen kerestem valami igazi jó bolognai receptet, mert a gyerekeim egyik kedvence. Mentem máris!

Edó írta...

De jó téged látni azon a képen!

Alíz írta...

Eszkimó: nem nagy kunszt és biztos szeretni fogjátok.

Bianka: szerintem nem véletlenül, hiszen ez egy jó kaja.

Jutka: köszönöm, a fotó egy éve készült az érettségi találkozómon Csíkszeredában. Egy nagy képről vágtam le magam, mert még nekem is tetszik ez a fotó.:)))

Edó: örülök, de eljöhetsz személyesen is megnézni, szerintem, semmit nem változtam, mióta nem találkoztunk. :)))

Piroska írta...

Ezt megcsinálom! A családom mindig milánóit rendel, most változás lesz! :)

Alíz írta...

Piroska: Isten hozott a konyhámban! De jó, hogy eszembe juttattad a milánóit, ugyanis nagyon én meg azt főztem nagyon régen.:)

Ottis írta...

Guszta lett, én is szeretem.Jó ez a kép rólad!

Alíz írta...

Ottis: köszönöm. :)

Edó írta...

Alíz,tervben is van,hogy meglátogassalak,legalább most,vakációban eljutok hozzád.De a részletekről még beszélünk!

Alíz írta...

Edó: szeretettel várlak, előtte hívj fel, hogy egyeztethessünk.

Edó írta...

Mindenképp!

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails