Megyek főzőversenyre, szorítsatok!

Gondolkodtam egy sort azon, hogy egyáltalán be merjem vallani vagy sem ekkora nyilvánosság előtt, hogy mire készülök. Aztán ma reggel úgy ébredtem fel, hogy igenis bejegyzem a blogomba, hogy megyek a sajnos nem eléggé híres gyergyószárhegyi káposztafesztiválra, nem is akármilyen minőségben, hanem a főzőverseny egyik versenyzőjeként. A káposztafesztivál főzőversenyének egyetlen kitétje van: minden ételnek káposztából, helyben kell készülnie. Amit készítek egy már-már elfelejtett töltöttkáposzta változat, aminek az érdekessége, hogy nincs hús benne. Nagyanyám böjtös káposztájának neveztem el, ugyanis a régi szép időkben nagyanyám a húsvét előtti nagyböjtben vasárnapokon szokta főzni ezt a sok zöldséggel töltött nagyon ízletes káposztát és ő böjtös káposztának nevezte. Utóbb a pszichowellness táborban került terítékre zöldségnapi második fogásként és mindenkinek nagyon ízlett, noha Hajni (a kicsi képen), a vendéglátó gazdasszonyunk eleinte kissé ódzkodott elkészíteni. No nem olyan nagyon éppenséggel, mert végül Erikával a sógorasszonyával secc-pecc összedobták, de többször is megkérdezte tőlem mielőtt az asztalra került volna és a vendégek végzetes pusztítást nem végeztek volna a tálakon: "szerinted, biztos fog ízleni?" A szakítópróbát olyannyira állta, hogy Hajni férje - aki csak a kész káposztából evett, de nem látta az előkészületeket - megkérdezte: "biztos, hogy semmi hús nincs benne?" Sőt, a minap Hajni azzal keresett fel telefonon: "Kéne gyere a főzőversenyünkre és meg kéne főzd a nagyanyádféle böjtös káposztát!" Nahát, ilyen felkérésre nem lehet nemet mondani. Nem is szaporítom tovább a szót, a receptet majd a verseny után beblogolom. Elöljáróban azonban ejtenék néhány szót a szárhegyi káposztafesztiválról.
Nos, gyergyószárhegyen évszázados hagyomány van a káposztatermesztésnek, mert kifejlesztettek teljesen hagyományos módszerekkel egy olyan káposztafajtát, ami a tetején lapított, inkább koronghoz hasonlatos, igen vékony szorosan egymásra boruló levelekből áll, az erezete is meglepően vékony, könnyedén savanyítható és sokáig eláll. A káposztafesztivál ötlete viszon egészen újkeletű és faluturizmusban tevékenykedő gazdasszonyok szorgalmazására szervezték meg először, na meg azért, hogy felélesszék a káposztavágás hagyományát (erről cikket is fogok írni). Ez a fesztivál nem tévesztendő össze a jó reklámmal és marketinggel szervezett parajdi töltöttkáposzta fesztivállal, ami néhány éves kezdeményezés, de nincs évszázadokra nyúló gyökere, alapja a településen a káposztatermesztésnek.
Na, nem nyújtom tovább, megyek készítsem elő a káposzta töltelékjét a versenyre, Ti pedig addig is, míg jövök, szorítsatok ám!