December kedvencei

Ragaszkodva a múlt évi hagyományhoz, idén is készítek összegzést az adott hónapban legtöbbször megnyitott bejegyzésekről. Mivel most év vége is, arra gondoltam, hogy kettőt készítek, egyet december kedvenceiről és egy másikat a múlt évi kedvencekről. Mint ezt már többször is említettem, az ötlet Mézigörltől származik. Nos, mint korábbi összegzéseimben is említettem, úgy tűnik a leglátogatottabb bejegyzéseim a befőzéssel kapcsolatosak, de decemberben kiderült, nem csak.

 1. Aranyló grízgaluska

A pálmát változatlanul az aranyló grízgaluska viszi közel ezer rákereséssel, ami decemberben tekintve, hogy sok ünnep van nem meglepő.

2. Káposzta savanyítás

Az viszont abszolút meglep, hogy a káposzta savanyításra majdnem kilencszázan kerestek rá, ugyanis december nem igazán alkalmas a káposzta sózására, de úgy tűnik, volt, aki mégis megpróbálta. Kíváncsi lennék az eredményre, vagyis milyen savanyú káposzta lett a decemberben elsózott káposztából.

3. Diós-, mákos patkó (bejgli)

Az viszont a receptet dícséri, hogy karácsony előtt több mint nyolcszázan kerestek rá a bejglim receptjére. Örök hála és köszönet érte Veronika néninek, akitől kaptam a remek receptet.

4. Meglepetésparti 50. születésnapomra

Ez a bejegyzés lényegében rólam szól, egyetlen kajarecept sincs benne. Gondolkodtam is, hogy berakjam ide vagy sem, végül az a nyolcszázvalahány olvasó győzött meg arról, hogy igenis be kell tenni a felsorolásba, akik december 16-a óta megnyitották ezt a bejegyzést. Köszönöm az érdeklődést és a kedves köszöntő szavakat is, azoknak, akik megjegyzést írtak, vagy a facebook-os oldalamon köszöntöttek.

5. Scsí - orosz savanyúkáposztaleves

Meglepően sokan keresnek rá erre a végtelenül egyszerű levesre is, érdekes módon nem csak decemberben, más hónapokban is a kedvencek közé tartozik.

6. Finom kókuszos szelet

Valamitől ez a süti is igen kedveltté vált karácsony előtt, ami engem egyáltalán nem lep meg.

7. Segítsünk Tamáskának!

Gondolkodtam ezen a bejegyzésen is, hogy említsem meg itt vagy sem, végül úgy döntöttem, igen. Igen, mert Tamáska érdekei is ezt kívánják - hátha lesz valaki, aki most látja meg és segíteni tud -, másrészt az sem mellékes, hogy több mint hétszázan kerestek rá december 13-a óta. Tamáska súlyosan hallássérült kisfiú, egy nagyon drága implantátum segítene rajta. Apukája gyerekkori szomszédom volt.

8. Szalonnába göngyölt csirkemellcsíkok

Noha ez nyáron készült, sokan jól ráéreztek arra, hogy ez biza télen is igen finom, akár egy szilveszteri hidegtálon is megállja a helyét.

9. Tárkonyos lencseleves

Ugye ez sem lep meg senkit, hogy éppen decemberben sokan rákerestek? Ezt a levest vegetáriánusok is fogyaszthatják, mert nem tartalmaz húst, viszont azt, amit épp ma főztem már nem, mert az füstölt hússal készült. Hamarosan beblogolom azt is.

 10. Ángádzsábur

S minő meglepetés, hogy erre a levesbetétre is milyen sokan rákerestek! Gondolom, akik elkészítették, elégedettek is voltak vele, mert rettentően macerás és időigényes munka.

Nos, ez volt a decemberi Top-10, holnap jövők 2011 kedvenceivel és egy kis gasztrós összegzéssel.

BÚÉK!

Békés, boldog, gasztrokalandokban bővelkedő Új Esztendőt kívánok minden Kedves Olvasómnak! Ilyenkor, év elején szokás összegezni, fogadalmakat tenni, no meg bemutatni, de legalább felsorolni, mi volt a szilveszteri menü. Ami az összegzést illeti röviden annyit mondhatok: jó, hogy véget ért 2011 és új év kezdődött. Nagyon mozgalmas eseménydús volt 2011 nagy sikerekkel és nagy kudarcokkal, csalódásokkal, mégis jó, hogy vége, és új év kezdődik tiszta lappal. Nem részletezem, mi volt, mi nem volt, akik ismernek és szeretnek, mindent tudnak másnak meg egyébként sem érdekes. Annyit viszont elmondok mások okulására, hogy volt néhány ember gasztrovilágból (is), akikben - főleg emberileg!  - csalódtam nagyot, de hát hála Istennek, ez is elmúlt. Most pedig itt az új év, új, tiszta-fehér 16 oldallal, profi műszaki háttérrel, olyan kiadóval, aki tudja, mit akar és ráadásul becsületes. No, meg két olyan kedves új kolléganővel, akikkel már most érzem "nagyot főzünk" az új esztendőben. Nem fogadkozom, nem ígérek semmit, a jövő majd úgy is önmagáért beszél. A szilveszteri ételek felsorolása helyett inkább arról számolok be, hogy ismét szenzációs óévbúcsúztatót tölthettem kedves régi osztálytársaimmal Csíkszeredában. Mivel az egész inkább az együttlétről szólt, a főzésből sem csináltunk nagy ügyet, mégis minden volt bőségesen, amire szükségünk volt. Hiszen a menüt úgy állítottuk össze, hogy mindenki vitte az otthon elkészített finomságait - egy-kétféle ételt - mégis, amikor kipakoltuk az asztalra, roskadásig telt és alig látszott a végén, hogy fogyasztottunk belőle. Pedig ettünk rendesen. Az én feladatom volt a rántott hús elkészítése, de vittem még vörösborban fojtott körtét és egy gesztenyekrémmel töltött kekszszalámit. Fotó egyikről sem készült, így nincs, amit megmutatni. Azt viszont ígérem, hogy idén is legalább annyira jelen leszek ebben a blogban, mint előző években.

Békés, boldog Karácsonyt!

Karácsony van, béke és szeretet. A Gyergyói-havasok ünnepi fehérbe burkolóztak, béke honol a tájon. Ilyenkor elül a város zaja, egy pillanatra még a csend is megtorpan, hogy befogadhassa a születő csodát, a Világ Megváltóját, a Kisjézust. A meleg otthonokban az ünnepi hangulatot csak fokozza a fővő töltött káposzta, a sülő bejgli és az ezzel keveredő frissen vágott fenyő gyantaillata. Az utcákon csupán kiscipők sietős kopogása hallszik, a gyerekek kántálni indulnak. Amíg ők házról-házra viszik az örömhírt, "örüljetek, örvendjetek a Kisjézus megszületett", addig a szülők igyekeznek ünnepi díszbe öltöztetni a fát és ajándékot tenni alá. Utána éjféli mise, majd Mária radinája töltött káposztával, ahogyan felénk illik. Számomra ez a karácsony...

Kívánok minden Kedves Olvasómnak, Rokonomnak, Barátomnak, Kollégámnak, közeli és távoli Ismerősömnek békés, boldog Karácsonyt!

Káposztaléleves + egy dal

Nehogy bírálat érjen, hogy csak ünnepelek és "kampányolok" miközben teljesen elhanyagolom a gasztroblogomat, gondoltam beblogolom a káposztalélevesem receptjét. Annál is inkább, mert ez egy kiváló téli leves és karácsony előtt épp aktuális, hiszen nálunk Erdélyben sok család asztalára kerül az ünnepen. A levesről annyit, hogy Székelyföldön disznóvágások idején a torra szokták készíteni és a véres-májas hurka előtt szolgálják fel. A hagyományos disznótoros változat elképzelhetetlen velő (agyvelő) nélkül, levesbetétként lehet tenni bele rizst, vagy csipetkét, és régen rántással sűrítették. De el lehet készíteni velő, levesbetét és rántás nélkül, disznóvágástól függetlenül is szárított vargányával fűszerezve. Ezt a változatot olvashatjátok alább.

Hozzávalók: 30-40 dkg sertéslapocka és bármilyen csontos sertéshús vegyesen, 50 dkg friss kolbászhús, 2-3 sárgarépa, 1-2 petrezselyem, 1 kisebb zeller, 1 kisfej hagyma, maréknyi szárított vargánya, káposztalé, ízlés szerint, házi ételízesítő, pirospaprika, só, ha nem eléggé sós a káposztalé, evőkanálnyi sertészsír, ízlés szerint tehetünk bele karalábét is.

Elkészítése: A  kockára vágott húst kevés házi ételízesítővel fűszerezett vízben feltesszük főni. Amíg a hús fő, megpucoljuk a zöldséget és hosszú vékony szeletekre (Julienre) vágjuk. Egy serpenyőben üvegesre dinszteljük a zsíron, megszórjuk pirospaprikával, hozzáadjuk a többi zöldséget és megpároljuk. Ha a zöldség elkészült, hozzáadjuk a húshoz, felforraljuk a levest, majd belerakjuk a kolbászhúsból készített mogyoró nagyságú gombócokat. Eközben egy kis lábosban külön megfőzzük a szárított vargányát, majd azt is a leveshez adjuk. A káposztalevet előbb külön felforraljuk, majd a leveshez annyit adunk hozzá, hogy kellemesen savanykás levest nyerjünk. A végén sózzuk, ha nem eléggé sós a káposztalé. 

Jó fakanálforgatást!

A legjobb káposztalélevest Erdélyben a Bucsin-tető aljában lévő Basa-csárdában főzik, aki arra jár, ki ne hagyja.

A Basa-csárda viszont Baricz Gergő szülőfalujának, Borzontnak a közelében van. Fogadjátok szeretettel ezt a dalt, amit Gergő az RTL-Klub X-Faktor tehetségkutató utóbbi élőműsorában énekelt és küldjetek neki támogató sms-(eke)t.

1799 - Baricz

069-133-43-34 - Kód: 11

Érveimet leírtam a Morfondír-blogomon is, olvassátok el! Erdélyiek, illetve Magyarország határai kívül élők is támogathatják Gergőt, ennek részletei is a morfondírozó blogomon olvashatók.

(A videót a YouTube-ról töltöttem le és az RTL-Klub tulajdona.)

Meglepetésparti 50. születésnapomra

Ötven éves lettem, és ez már az a kor, amit letagadni sem érdemes. Sok mindenen elgondolkodtam ezekben a napokban az elmúlt ötven évem kapcsán, emberi értékekről, hibákról, tévedésekről, felemelő pillanatokról, sikerekről és kudarcokról. S anélkül, hogy mély filozófikus értekezésbe kezdenék, egy dolgot leszögeznék mindjárt itt az elején: a legnagyobb érték számomra, hogy nagyszerű emberek veszenek körül, nagyszerű emberek vannak a környezetemben. Nagyszerű gyermekeim vannak, nagyszerű rokonaim vannak és igen, vannak nagyszerű barátaim és kollégáim, akik számára fontos vagyok. Semmi mással nem tudom magyarázni azt a szeretetet, amit kaptam az elmúlt napokban. És igen, ki merem jelenteni: életem legszebb születésnapja az 50. volt.

Az én "pici", mindjárt 18 éves lányom meglepetéspartit szervezett születésnapomra, amelynek előkészítésébe mindenkit bevont és mindenkit meghívott, akiket szeretek és közel állnak hozzám. Kata kolléganőm (balról az első "magas barna") finom vacsorát készített, Orsi bérmakeresztlányom (Kata melletti szemüveges) finom sütikkel lepett meg, Csanád, (a kisember, Orsi fia), hozta a három és fél évesekre jellemző vidám formáját. Rozi, kisbarátném (az ülő lány) kicsalogatott néhány órára "a barlangomból", hogy addig a többiek nyugodtan előkészíthessék a terepet. Csugi (Rozi mellett ül), a lányom barátja még tortát sütni is segített a lányomnak. Csugi mögött vigyorgok én, akit "jól átvert" ez a társaság, mellettem a rövidhajú hölgy Melán kolléganő, aki eddig is nagyon sokat segített és minden bizonnyal ezután is fog, mert alaptermészetéhez tartozik, hogy segít. A hosszúhajú tündér a balszélen, Antónia, az én "pici" mindjárt 18 éves lányom, a Nagy Varázsló és "Manipulátor", aki ezt az egészet megszervezte, összehangolta, kézben tartotta, szinkronizálta, vagyis mai divatos szakszóval élve: menedzselte. A fotóról sajnos hiányzik a fiam és a menyem és Judy barátnőm, akik szintén hivatalosak voltak erre a bulira, ők viszont igazoltan hiányoztak a távolság és a munkájuk miatt. Hiányzott még a családom, de egyezség értelmében velük szűk körben üljük meg ezt a napot valamikor karácsony környékén.

 A lányom a barátjával a szervezkedés közepette még tortát is készített nekem - könnyekig meghatódtam tőle. S ha már itt tartunk, akkor azt is elmondom, hogy a kényelmes forgószéket, amiben épp most ülök, a fiamtól és a menyecskémtől kaptam ugyanerre az alkalomra.

Kívántam valamit és elfújtam a gyertyát. Nem árulom el, mit kívántam, csak azt a részét, hogy minden Kedves Barátomnak/Rokonomnak/Olvasómnak ilyen gyermekeket, ilyen barátokat és hasonló születésnapi meglepetéspartikat kívánok.
Azonban itt még nem ért véget a meglepetések sora, ugyanis másnap megérkeztek Csíkszeredából a régi osztálytársak. Ekkor már annyira meghatódtam, hogy még fotót is elfelejtettem készíteni. De szerencsére van néhány fotó, ami a tavalyi szilveszterezéskor készült és ott megmutatom, kik is, ők.

Ők balról-jobbra: Ida, Erika, Jeszy és Emma, a gugoló nagyszájút nem említem, úgyis ismeritek. Közülük Emma nem tudott eljönni csak, de vele többször is beszéltem a napokban.

Jött viszont Ciska, aki megígérte, az idei szilveszterezésre is elkészíti a páratlanul finom kocsonyáját. Ezzel elárultam még egy dolgot: igen, idén is a régi osztálytársakkal töltöm a szilvesztert Csíkszeredában, de ilyen szűkkörű társaságban, hiszen még sokan vagyunk, de ahhoz, hogy mindenkit megmutathassak egy fotón, igen hosszúra nyúlna ez a bejegyzés. Végezetül, mindenkinek kívánok ilyen régi osztálytársakat is, akik több mint harminc év múltával is összetartanak, szeretik és segítik egymást.
S még valami: akit teheti támogassa Tamáska műtétjét, illetve küldjön támogató sms-eket Gergőnek szombaton. Köszönöm!

Segítsünk Tamáskának!

A gyönyörű csöppség gyerekkori szomszédom kisfia és súlyos halláskárosult. Egy méregdrága műtéttel viszont lehetne segíteni rajta, ehhez kérem minden jóakaratú ember segítségét. Az alábbiakban pedig Tamáska édesapjának - az én gyerekkori szomszédomnak - és édesanyjának sorait olvashatjátok. 

Kisfiunkat, Gáll Tamást 2011. október 10-én kétoldali, belsőfül eredetű süketséggel diagnosztizálták. Halláskárosodása olyan nagy, hogy a legnagyobb teljesítményű hallókészülékkel sem érhető el semmilyenfajta hallásfejlődés. Otoakusztikus emissziós vizsgálattal 100 decibelnél mértek hallásfoszlányokat. Csak az összehasonlítás kedvéért jegyzem meg, a helikopter felszálláskor 110 decibel hangerőt fejt ki. Ahhoz, hogy Tamás megtanuljon hallani és beszélni cochleáris implantátumra van szüksége. A cochleáris implantátum a közép- és belsőfülbe beépített elektronikus eszköz, melyhez kapcsolódik egy külső vevőrendszer. Ezek együttesen biztosítják a hallást. A cochleáris implantáció ára jelenleg 20 000 euró egy fülre. Ez az összeg meghaladja a féltett, szeretett családom anyagi képességeit. Egy implantátumot az egészségbiztosító finanszíroz, de a gyakorlat szerint várólistára kerül fel a rászoruló. A várakozási idő néhány hónaptól több évig terjed, a mindenkori gazdasági-politikai helyzet függvényében. Mivel Tamás még csak kilenc hónapos, a másfél éves koráig föltétlenül végrehajtandó műtét segítségével teljes mértékben megtanulhat hallani, és kizárólag ezáltal beszélni. Minél hamarabb sikerül megműttetnünk a kisfiunkat, annál nagyobb az esélye annak, hogy elsőszülött, szeretett gyermekünknek kialakuljon a normál hallókra jellemző beszédkészsége, ezáltal esélyes legyen arra, hogy hagyományos iskolában tanuljon, és normális életet éljen. 


Segélykérésünk versenyfutás az idővel. Az optimális idő elmulasztásával gyermekünk elveszítheti esélyét, hogy képes legyen megtanulni beszélni. 

Kérjük Önt, szívlelje meg erőnk feletti problémánkat, lehetősége, belátása szerint támogasson abban, hogy együtt szembeszállhassunk a családunkat ért sorscsapással, és Tamáskánk érdekében megtehessünk mindent, amire szüksége van ahhoz, hogy teljes életet élhessen. 

Segélykérő sorainknak szentelt figyelmét köszönjük, azt is, hogy azonosulni tud a súlyos problémánkkal, megérti elkeseredettségünket, aggodalmunkat és igyekezetünket. A kisfiunk sorsának alakulása számunkra egy tűzön-vízen át vezető harc, hálásak vagyunk/leszünk mindenkivel szemben, akik ezen átsegítenek! 

Őszinte tisztelettel, megbecsüléssel: Gáll Gyula és Gáll Erzsébet szülők

Banki adatok: Gáll Gyula (szem.szám: 1770205190701) Banca Comerciala Romana, Ag. Gheorgheni
RO12RNCB0155124842480001 – RON
RO71RNCB0155124842480006 – HUF
RO82RNCB0155124842480002 – EUR
RO55RNCB0155124842480003 – USD
Swift-kód: RNCBROBU-amennyiben az utalás külföldről történik ezt is fel kell tüntetni.
A bank címe: Gheorgheni, Bd. Fratiei 7

Ismétlem: a családot ismerem, a kisfiú édesapja gyerekkori szomszédom, nagymamája pedig tanárom volt az elemi iskolában.

Kérlek Benneteket, segítsetek ennek a családnak!

Angyalos ajándék Ancsikától

Már régóta be kellett volna blogolnom, milyen szép és tartalmas ajándékot hozott nekem az Angyal, illetve szinte a Mikulás. Ugyanis a csomag épp december elsején érkezett, ha néhány nappal később jön, akkor pontosan Mikulásra érkezik. Nos, a Szepy által meghirdetett Angyalos játék úgy tűnik egészen jól működik még ilyen nagy távolságra is, ugyanis Ancsika Németországban adta postára a mindenféle finom karácsonykor használatos aromát, pisztáciát, csokoládét rejtő csomagot és igaz, hogy kicsit hosszabb utat futott be a vártnál, de végül csak megérkezett. A szállítást sajnos a pici angyalkás szobor nem vészelte át épségben, de így az egyik letörött fejecskéjével együtt is aranyos. Mindennek nagyon örülök, kiváltképp a pisztáciának, amit nagyon szeretek, de sajnos ritkán jutok hozzá, mert csak nagyvárosi bevásárlóközpontokban lehet venni, én pedig itt kisvárosban élek.

Ismételten köszönöm az ajándékot!