2011. augusztus 7., vasárnap

Nyertünk a csíkszeredai Pityókafesztiválon

Szóval, az az igazság, hogy nyertünk a csíkszeredai Pityókafesztiválon. Amint a fenti fotó is bizonyítja épp átveszem a harmadik díjat főtt étel kategóriában, amit a Hargita Népe napilap csapata érdemelt ki a Nagymamám féle tárkonyos bográcsgulyás csipetkével egytálételünkért. Na, de nehogy már a szekér megkerülje a lovakat, jöjjön itt alább rendre minden kronológiai sorrendben a magam verziójában, ugyanis Bea szép beszámolót írt a rendezvényről, amit föltétlenül  olvassatok el itt.
Mint már korábban említettem, időközben munkahelyet cseréltem, kedvenc napilapomtól a Krónikától átigazoltam a másik kedvenc napilapomhoz, a Hargita Népéhez. Zárójelben mondom, volt, aki erről a váltásról úgy vélekedett, hogy "hála Istennek hazatértem". Arra viszont álmomban sem gondoltam, hogy úgymond a tinta még meg sem szárad a munkaszerződésemen és máris igen komoly feladattal bíznak meg. Ugyanis arra kértek fel az új kollégák, hogy legyek a csapatkapitánya a Hargita Népe csapatának a Pityókafesztiválon. Mivel igazából az új kollégáim közül sokat nem ismertem és akiket ismertem, azokról sem tudtam, mennyire jártasak a fakanálforgatásban, arra gondoltam, indulásból, az ismerkedés öröméért főzzünk valami igazán egyszerűt és finomat. Így esett a választás a nagyanyámféle tárkonyos bográcsgulyásra, amit többször is megfőztem már és többször is díjat nyertem vele.
Hamar kiderült, hogy egy igazi, összeforrott csapatba csöppentem, amelyben senki nem ódzkodik a munkától, és senkinek nem kell részletezni, mit, hogyan, miért. 
Mivel ez már a legelején kiderült, indítványoztam a "gazdának", vagyis Mihály László főszerkesztő-helyettesnek: "töltsön egy pohárkával a szakácsnőkbe, mert nem vágnak a kések". Aztán mert ő is az a típusú ember, akinek egy dolgot nem kell kétszer elmondani, mert ért a szóból, töltött is. Itt jegyezném meg, hogy a remek fotókat is Laci készítette. Mellesleg, ekkor mondtam el a csapatnak, hogy nem azért jöttünk, hogy föltétlenül nyerjünk, hanem azért, hogy együtt legyünk, jól érezzük magunk, főzzünk egy jót, együnk egy jót, aztán, ha netán nyerünk is, annak mindannyian örülni fogunk.
 A tűzmesterek a fiúk voltak, be is fűtöttek a bogrács alá rendesen. Itt épp azt figyelem, hogy igen nagy a láng, talán nem ártana kissé széthúzni a tüzet.
Aztán rendre minden belekerült a bográcsba, csak a fakanalat kellett forgatni rendesen.
Emese volt a főkóstoló, ő mondta mindig: "só kell még bele".
Közben jött a zsűri is, akikkel poénosra vettük a figurát, ugyanis elmondtuk nekik, mi egyformán könnyen forgatjuk a tollat és a fakanalat, s ahogy tudunk jót is rosszat is főzni, ugyanúgy tudunk jót is rosszat is írni.  
No, azt nem tudni, hogy a fenti szövegtől hatódott-e meg a zsűri, vagy valóban annyira jó volt a kaja, tény, hogy Csiszér Előd, a Fenyő-szálló séfje - aki szintén zsűritag volt - amint megkóstolta a főztünket, azonnal négy adagot kért belőle, hogy ebből ebédeljen a zsűri. 
Eleinte nem is vettük komolyan, azt hittük nincs is ennek jelentősége...
Habár, amíg vártuk az eredményhirdetést, időnként szóba hozódott: "vajon miért kért éppen tőlünk ebédet a zsűri?"
Hát azért, mert GYŐZTÜNK!!! Harmadikok lettünk a versenybe benevezett 47 csapatból, és értesüléseink szerint, a mi tárkonyos pityókástokányunk volt messze a legjobb, csak lepontoztak néhány apróságért, amire egy szó mint száz, nem figyeltünk eléggé. Na de, hogy a zsűri tőlünk ebédelt, az mindennél beszédesebb... A nagyadag receptjét fennebb linkeltem, a következő bejegyzésben pedig olvashatjátok az éppen most készült finomságnak a receptjét is, mert néhány apróságban eltér a már beblogolttól.
Itt már azt tárgyaljuk, hogy jövőre is jövünk és jövőben is nyerünk... Úgy legyen! Ilyen csapattal nem lesz nehéz...

17 megjegyzés:

Gizi írta...

GRATULÁLOK A SZUPER CSAPAT MINDEN TAGJÁNAK!!!

Élvezettel olvastam a soraidat, és néztem a remek képeket, melyek mindent elárultak a jó hangulatú közös főzőcskézésről.

martinelli írta...

Na végre fakanalat is látok a kezedben :))), nem csak piát és cigarettát :))

Gratulálok, tényleg jó buli lehetett és a kaja is isteni volt, ebben biztos vagyok, mert te kiváló szakács vagy!

4Gyerek írta...

jú, hogy a fene egye meg. minek is volt olyan a programunk, hogy a végét nem várhattuk meg.

Ottis is díjazásról számolt be korábban, most nálad is ezt olvasom.

gratula a helyezésért, az elismerésért.

zsűrinek nem lehetett könnyű, akkora felhozatalt végigkóstolni.

zsuzsiga írta...

Gratulalok en is. Azt hiszem ez az a fajta pityokastokany amit en is mar kostoltam. Tenyleg fincsi! Ugyesek vagytok!

Magyari Levente írta...

Gratulálok! :)

Alíz írta...

Gizi: Köszönöm szépen a csapat nevében is! Valóban jó hangulatú közös főzőcskézés volt, és ez eléggé jól érezhető a fotókon is. Épp ezért raktam be szinte az összes fotót, amit Laci átküldött. :)

Martinelli: :)))) De csak azért, mert a kaját nem lehet cigivel és piával megkavarni. :)))) És az az igazság, hogy nagyon szuper volt a csapat.

4gyerek: Sajnálom, hogy nem jöttetek még vissza, szívesen beszéltem volna még veled. :)

Zsuzsiga: Igen, ez éppen az, amit Te is kóstoltál már, de ez egy kicsivel jobb lett, mert nagyobb arányban volt benne füstölt hús és enyhén pikánsra fűszereztem.

Levi: Köszönöm szépen a csapat nevében is!

sedith írta...

Szegény zsűri. 50-60 fogás végigkóstolása után bírt még enni egyáltalán?:-)))))))))
Amúgy a tárkonyos gulyásod nagyon finom, elhiszem, hogy ízlett neki.:)
Örülök, hogy egy ilyen klassz csapatba csöppentél, de azért a régi csapatod sem éppen eldobnivaló, sőt!;)

Garffyka írta...

Gratulálok!!!

A képeket elnézve igazán remekül éreztétek magatok :)
Köszi az élvezetes beszámolót! :)

Alíz írta...

Sedith: Nem tudom, hogy mennyire bírt enni a zsűri vagy sem, tény, hogy négy adag kaját kértek tőlünk. Egyébként egyszerű leellenőrizni, Elődöt kell megkérdezni. Ami pedig a régi csapatra vonatkozó megjegyzésed illeti, ha apropó akart lenni, szívesen válaszolok rá a Morfondír blogomon részletesen is, bár nem óhajtottam a szennyes rongyot teregetni.

Garffyka: Valóban nagyon jól éreztük magunk.:)

Alíz írta...

Sedith: Annál is inkább, mert nem én "dobtam el" a régi csapatot, hanem engem ebrudaltak ki onnan, ez pedig lényeges különbség. Bocsi, de ez még az előbbihez tartozott...

Aleda írta...

Gratulálok.nagyon ügyesek voltatok.

Márti írta...

Gratulálok a nyereményhez!! akkor nem hiába szorítottam :)

Alíz írta...

Aleda: Köszönöm szépen!

Márti: Neked is köszönöm szépen, hogy gondoltál rám.

Reka írta...

Ugyik voltatok, mi is nyalogatjuk a szajunkat!!!!

Roza írta...

Ez igen!:) Gratulálok!:)

zoltan írta...

elismerem latszik a kepen milyen jol erztetek magatokat es te is. kaja pia cigi ,minden volt ott de neked hola tarsad ?

Alíz írta...

Zoltán: Valóban nagyon jól éreztük magunk. Ami pedig a társat illeti, nem tudom, hol van. :))))) Illetve volt egy, akiről kiderült, mégsem társ, azóta egyedül, de nem magányosan élek. :)

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails