Úgy is fogalmazhatnék: a sorozat folytatódik, újabb egyszerű étel készítésének a leírásával, csakis a kedvenc olvasóimnak, a kezdőknek. Mert hiába tud készíteni bármelyik "fakanálbajnok" mindenféle furcsa, kimondhatatlan nevű ételt, ha nem tud elkészíteni egy egyszerű natúr krumpli köretet, fabatkát sem ér a tudománya. S mivel ezt annyira egyszerű készíteni, mégis könnyen elrontható, a leírás után kicsit kitérek arra, hogyan tanultam készíteni ezt a köretet.
Hozzávalók: 6-8 db nagy krumpli, só, ízlés szerint.
Elkészítése: A krumplit megmossuk, meghámozzuk, majd nagyobb kockára vágjuk. Annyi vízben, amennyi épp, hogy ellepné, kevés sóval főni tesszük. A forrástól számítva 20 percig főzzük, majd a levet leszűrjük és már tálalhatjuk is. Sültek, pörköltek mellé tálaljuk köretnek.
Tipp: Ha gazdagabb köretnek szánjuk, még forrón forgassuk át pici vajon és szórjuk meg petrezselyemzölddel.
Rapszodikus "körítés" a recepthez (nem kötelező elolvasni, de akkor nem tudod meg a lényeget!): Szóval, az úgy volt, hogy amikor édesanyám tanította nekem, hogyan kell a natúr krumpli köretet készíteni, néhány apróságra felhívta a figyelmet. Az egyik az, hogy hámozás előtt mindig mossuk meg a krumpli, hogy ne maszatoljuk a sárt a frissen hámozott felületen. Mert ugye a krumpli földben terem, és jó esetben sáros a héja. Amelyiknek nem az, azt ne egyétek meg, mert műtrágyával, laboratóriumi körülmények közepette gerjesztették gumóvá, és noha megtévesztésig hasonlít a krumplihoz, nem az, hanem egy óriási műtrágya-bomba. A másik, amire felhívta a figyelmet, hogy ne áztassuk sokáig a vízben a krumplit, mert a java, vagyis a keményítő kiázik belőle. Úgy tanultam tőle, hogy a meghámozott krumplit épp csak átöblítjük a vízben, máris lehet darabolni és főzni. Arra is figyelmeztetett, hogy natúr krumplinak azért kell nagy kockára vágni, hogy minél inkább megőrizze a formáját, mert úgy a guszta. Ha visszatértek az elkészítési módozathoz, láthatjátok, hogy azt írtam, annyi vizet kell alátölteni, amennyi majdnem ellepi. S itt van egy másik lényeges apróság: a krumplit se natúr krumplinak, se pürének ne főzzük bő vízben, hogy ne ázzon el, mert az úgy nem jó. Édesanyám úgy tanított, hogy addig kell tölteni hozzá a vizet, amíg kezd megjelenni a krumplikockák között. Természetesen, akinek van modern párológépe, az készítse abban a mellékelt utasítás szerint. Nekem nincs - valószínűleg nem is lesz - ezért én így készítem...
Jó fakanálforgatást!
6 megjegyzés:
Szerintem tök jó ez a sorozatod! :)
Tipp: A legtöbbször nem öntöm el a főzővizet, hanem átszűröm egy sűrű szűrőn, mert az összes vitamin benne van a főzővízben, emellett eszméletlen jó leveseket lehet főzni vele. Van, hogy vegyes zöldségleveshez használom fel, alaplé vagy leveskocka helyett. És van a direkte krumplilé-levesem, amihez olajon kevés apróra kockázott vöröshagymát és egy kevés reszelt fokhagymát dinsztelek, pirospaprikázom, majd a főzővízzel jól kiforralom. (10-15 percig.) Bármilyen levestészta főzhető bele és kész is az isteni leves. Nyáron szoktam még belefőzni petrezselyem és zellerlevelet is, meg paprikát, paradicsomot is, igazi friss nyárízt kölcsönöznek ennek az egyszerű, de finom levesnek. :)
Anyu például, ha egyszerű főtt krumplit készített köretnek, nem is kockákra vágta, hanem még nagyobb darabokban hagyta: hosszú hasábokra. A paprikás krumpliba is hasábokba vágom, így valóban nem lesz gezemice belőle, szépen látszanak az ételben a krumplidarabok.
Elnézést a hosszi kommentért! :)
Ja, és még valami eszembe jutott: vigyázni kell, hogy végig forrjon a krumli vize, mert ha leáll a főlés, kemény maradhat, sosem fő meg, a keményítőtartalom miatt.
Duende: köszönöm a kiegészítést, helytálló és mindezt még kell tudni a krumpli főzéséről. :) De nem akartam minden poént lelőni egy bejegyzésben, ugyanis valamikor a sorozatban következik a krumplipüré is. :))))
Köszi a bejegyzést. Mikor lányom először főzött krumplit és utána megkérdeztem tőle , hogy így csinálta-e (mert én is így tanultam nagyitól, hogy meg kell mosni, kevés vízben kell főzni) azt válaszolta, ez nem volt leírva a szakácskönyvben. De más ételnél is előfordult ez a a megjegyzése. El is döntötte, hogy ír egy szakácskönyvet kezdőknek, de abban nem receptek lesznek, hanem ilyen tanácsok Éva
Éva: igen, sajnos, a szakácskönyvek nem térnek ki ezekre az "apróságokra", mert annyira egyértelmű dolgok ezek a gyakorló háziasszonyoknak, hogy a szerkesztők nem tulajdonítanak neki nagy jelentőséget. Azonban, egy kezdő, főleg, ha nem volt alkalma az édesanyja, nagymamája köténye mellett ellesni ezeket a fortélyokat - és sajnos egyre több ilyen van -, könnyen elronthat akár egy egyszerű ételt is, pedig mindent épp úgy csinál, ahogy a könyv írja. :) Nos, ezért kezdtem el ezt a sorozatot és örülök, hogy nagyon pozitívak a visszajelzések. :)
Akkor elébed vágtam, bocsánat. :)
Duende: nem probléma, ui. nem lesz az mostanában, amikor a pürét beblogolom. :)
Megjegyzés küldése