A minap néhány üveg tavalyról maradt lekvárt, dzsemet, ízet, gyümölcskocsonyát rotyogtattam össze a nagy befőzős fazekamban, mert nekem szokásom, hogy a már megunt régi lekvárokat összefőzöm ezáltal felújítva azokat. Persze az ilyen műveletnél nagyon oda kell figyelni, mert hamar leéghet az edény aljára a lekvár. Odafigyeltem, mégis megtörtént, s az ifjabb "fakanálbajnokok" megnyugtatására írom, az ilyesmi előfordul a legjobb háztartásokban, a legtapasztaltabb háziasszonyokkal is. Mivel nemrégiben a Fazék nevű "titkos" társaságban épp téma volt ez az igen gyakori konyhai "baleset", gondoltam, lépésekben lefotózva, és kommentálva, leírom, hogyan is lehet egy végtelenül egyszerű, környezetbarát módszerrel eltüntetni az edény aljáról a leégett lekvárt, vagy bármilyen fekete "undokságot".
Tehát: ha a leégés ténye megállapíttatott, az edényt ne dobjuk el, ne kezdjük mindenféle csodaszerrel subickolni, Isten ments, hogy késsel kezdjük vakargatni az edény alját, hanem egyszerüen tegyünk bele egy maréknyi hamut. Igazából bármilyen hamut lehet használni, de a leghatékonyabb a bükkfa hamuja. A hamut bárhonnan be lehet szerezni, ahol fával tüzelnek, és nedvességtől óvva egy nejlon zacskóban az idők végezetéig eláll. Jó, ha a csodaszerek mellett tartunk a háznál hamut is, mert tapasztalatom szerint, az ilyen makacs leégést semmilyen csodaszerrel nem lehet eltüntetni, csak a jó öreg nagymamakori módszerrel, a hamulúgos tisztítással.
A hamuhoz töltsünk néhány csésze vizet - ez az edény nagyságától függően egészen pontosan annyi vízmennyiséget, hogy kb. 3-4 ujjnyi gusztustalan szürke lötty legyen az edény alján.
Ezután főzzük fel és rotyogtassuk az edényben a hamulúgot kb. 10-15 percig. Nem kell kavargatni!
Ha ezzel megvagyunk, öntsük ki az edényből a löttyöt, és ha még mindig ott lenne a feketeség, akkor dörzsivel pucoljuk fel az edény aljáról. Amint látjátok, én is így tettem. Azonban megjegyezném, hogy nekem épp nagyon "gyenge", fűrészporból származó hamum volt, a bükkfa hamujából készült lúg teljesen felmarta volna az edény aljáról a szennyeződést - legalábbis ezt tapasztaltam.
Ám, ez a gyengébb hamulúg is fényévekkel jobb és hatékonyabb, a legdrágább, márkás "csodaszernél", ugyanis annyira felpuhította az odaégett szennyeződést, hogy pillanatok alatt dörzsivel sikerült teljesen eltávolítani. És kb. ilyen lett az edény alja mosogatás előtt.
Ezek után egyéb dolgom nem maradt, mint kimosni a nagyfazekat, és a helyére tenni, ami kb. 15-20 percnyi munka után úgy fénylett, mint Salamon töke.
Szóval: ha az edény aljára leég az étel, használj hamulúgot! Olcsó, könnyen beszerezhető, bőrbarát és környezetkímélő! Hamulúg, az újra felfedezett "csodaszer"!
Nagyanyáink sem voltak éppenséggel hülyék és néha jó odafigyelni, mit "vartyognak" az öregek...
Nagyanyáink sem voltak éppenséggel hülyék és néha jó odafigyelni, mit "vartyognak" az öregek...
6 megjegyzés:
Nagyon jó ötlet, szép lett az edény!
Sajnos nekem nincs olyan ismerősöm, aki fával tüzel. Gondolom a grillezéshez használható zacskós faszén hamuja is jó.
A kemikáliák közül az un. "hideg zsíroldó" nagyon hatékony ilyen kozmálásra is, de én mindig lefulladok tőle.
Köszi az ötletet!
ica
Igen, nagymamám, meg anyum is így szokta régebben kimosni a fazekakat, ha valami odaégett benne.
Ica: zacskós faszén hamuját soha nem használtam, de szerintem ki kell próbálni. A hideg zsíroldót próbáltam, de meg sem közelíti a hamulúg hatékonyságát.
Kati: nem árt tudni ezeket a régi módszereket, mert sosem tudhatja az ember, mikor veszi hasznát. :)
Ismerem ezt a módszert, és még sok más hasonlót, és szerintem sem megvetendők a régi tippek, praktikák!
Átadnék egy díjat, látogass el hozzám!
Nézz be hozzám, van számodra egy díjam:
http://vicuska13.blogspot.com/2011/09/megint-dijakat-kaptam.html
A konyhában mindent szódabikarbónával súrolok. Gáztűzhelyet, edényeket Az a jó benne, hogy mindig kéznél van, mert több tasakkal spajzolok be. Patikában kilós kiszerelésben is kapható, így olcsóbb. Éva
Megjegyzés küldése